Felépülés a függőségből: szerencsejáték és szerhasználat

Egy minden részletre kiterjedő, mind szakmai ismereteket, mind személyes történeteket tartalmazó könyv a szerencsejáték-függőségről a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben (OPAI) bemutatott tanulmánykötet.

2019.08.14 Szabó Előd

Az OPAI (Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet) a hazai addiktológia fontos szakmai bázisa. A Petke Zsolt és Tremkó Mariann által szerkesztett könyv hatalmas értéke, hogy az intézetben dolgozó szakértők magukkal a felépülő függőkkel közösen alkották meg ezt a könyvet, így a részletes szakmai információkon túl számos személyes felépülési történetet ismerhetünk meg.

A könyv négy nagy területtel foglalkozik:

  • Az első blokk a függőségekkel kapcsolatosan tartalmaz egy általános szemléletformáló fejezeteket, amelyben nagy hangsúlyt helyeznek a függőség ún. felépülésközpontú megközelítésére. Az előszót jegyző Kelemen Gábor addiktológus szakember így fogalmaz: „aki szeretne választ kapni arra a kérdésre, hogyan miképpen lehetséges elindulni és kitartóan járni a felépülés és a józanság útját, s közben életmódot változtatni, identitást fejleszteni, önmagunkért, és másokért (beleértve az utánunk jövő generációt) felelőségünket, hatóerőnket, önbizalmunkat erősíteni, ehhez milyen sajátos kapcsolati tőke felhalmozására van szükségünk s ebben mi lehet az intézmény szerepe, annak érdemes elolvasnia ezt a könyvet.”
  • a második blokk foglalkozik azzal, hogy milyen szereplők jelennek meg a felépülési folyamatban. A függő személyes környezetén túl bemutatja az addiktológiában a támogató közösségeket, a kezelésben résztvevő szakértőket, illetve az utógondozás különböző lehetőségeit is.
  • a harmadik fejezetben betekintést nyerünk az OPAI mindennapi munkájába, milyen megközelítéseket alkalmaznak a gyógyításban. A könyvet bemutató Dr. Gerevich József ezzel kapcsolatosan a könyv erényeként emelte ki, hogy „a fejezetek hangsúlyozzák a 12 lépéses programok és a tapasztalati szakértők szerepét a felépülésben, kiválóan demonstrálják a multidiszciplinaritást és megmutatják, hogy a terápiában fontos helyet foglal el a kultúra, legyen szó akár a színházról, akár a mesék világáról”.
  • Végül az Anonim Alkoholisták Nagykönyvéhez hasonlóan a negyedik blokkban személyes felépülési történetekből meríthetünk személyes inspirációt.

Bár a könyv érthető nyelvezeten van megírva, mégis azt gondolom, hogy a jövőben inkább a szakmai közönség számára lesz ez hasznos olvasmány. Amennyiben felismeri valaki önmagánál, vagy családtagjánál a függőséget, nagyobb eséllyel fogja forgatni az anonim alkoholisták által kiadott rövid gondolatébresztő pamfleteket, az Anonim Alkoholisták nagykönyvét, mint egy 400 oldalas szakmai információkat is fajsúlyosan tartalmazó könyvet.