Mégsem tesz jót egy pohár bor?

Elterjedt nézet, hogy egy-egy pohár (vörös)bor, sör - hasznos a szervezetnek, sőt, megvéd a szélütéstől. Egy nemrég publikált kutatás szerint viszont - amelyet brit és kínai kutatók végeztek egy nagyszabású genetikai kutatás keretében - minél több alkoholt fogyaszt valaki, annál inkább emelkedik a vérnyomása - és vele együtt a stroke kockázata.

2019.05.30 Szabó Előd

A vaj kontra margarin vita óta mindenki meggyőződhetett arról, hogy mindenre és mindennek az ellenkezőjére is van kutatás. Legfeljebb nem tekinthető tudományos igényűnek, de ezt a laikus közvélemény nehezen tudja megítélni.

A kutatásokról szóló beszámolókban közös, hogy általában tele vannak olyan vegyületek neveivel, amelyek jelenlétének tulajdonítják a jó illetve a rossz hatásokat. Ilyenformán ezekhez idővel negatív vagy pozitív előjelek társulnak, és eszünkbe sem jut, hogy egyébként ezeken kívül millió más vegyület is van az adott élelmiszerben, amelyekkel együtt már nem biztos, hogy annyira klasszul hat. Olyan, mintha azért kezdenénk gyilkos galócát fogyasztani, mert vannak benne hasznos vitaminok. Nyilván vannak is, mégsem ajánlatos belakmározni belőle, ha találhatunk nála biztonságosabb vitaminforrást. Ily módon, amikor azért van egészségesnek kikiáltva a vörösbor, mert különösen gazdag rezveratrolban, antioxidánsokban, bioflavonoidokban és polifenolokban, és ezt személyesen az ilyen vagy olyan „szívtársaság” szóvivője garantálja nekünk, akkor azért jusson eszünkbe, hogy nem a hosszú élet titkát találtuk meg benne. Amikor pedig nyári estén leküldünk vacsora után egy pohárkával belőle, akkor nem az egészség oltárán hozunk áldozatot. Bevált marketingfogás az is, hogy az alkohol „egészségvédő” hatásáról írt cikkeket olyan típusú megjegyzésekkel látják el, mint a reklámok végén elhadart „kockázatokról és mellékhatásokról” szóló, soha senki által komolyan nem vett intelem. Például: „Az alkohol kimondottan az egészséges étrend része lehet, amennyiben körültekintően fogyasztják.”

Nagy kérdés, mennyire tudja bármilyen komoly kutatás is cáfolni azokat a nézeteinket, amelyekben minden erőnkkel hinni szeretnénk. Mindenesetre érdemes megpróbálni. E tanulmány, amelyet idézünk, impozáns mennyiségű adatra támaszkodhat, lévén, hogy Kínában készült. A kutatók mintegy félmillió kínai felnőtt adatai alapján készítették el, és a The Lancet című orvostudományi folyóiratban tették közzé tanulmányukat. A kutatás résztvevői közül sokan az alkohollal szembeni genetikai érzékenység miatt egyáltalán nem fogyasztottak szeszt. Az alkoholisták viszont legalább naponta négyszer (de inkább többször) ittak alkoholt, főként röviditalokat. Esetükben jelentős vérnyomás-növekedést mutattak ki, és azt, hogy 35 százalékkal nőtt a stroke kockázata. Eddig még nem meglepő az eredmény. Csakhogy azoknál sem kapcsolt be az állítólagos „egészségvédő” faktor, akik mértékkel (napi 10-20 gramm tiszta alkoholt) fogyasztottak. Az ő esetükben 10-15 százalékkal nőtt a szélütés kockázata, azokhoz képest, akik egyáltalán nem ittak alkoholt. A tanulmány fő üzenete, hogy a stroke tekintetében a mérsékelt alkoholfogyasztásnak nincs védő hatása, hangsúlyozta Csen Zseng-ming, az Oxfordi Egyetem népegészségügyi karának professzora, a tanulmány társszerzője. Másképp fogalmazva: az Oxfordi és a Pekingi Egyetem, valamint a Kínai Orvostudományi Akadémia közös kutatócsoportja által jegyzett kutatás cáfolja, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztásnak vannak „egészségvédő” hatásai is.

A kutatás igazi jelentősége a tudományos módszer. „A genetika eredményeinek alkalmazása lehetőséget adott arra, hogy megállapítsuk, valóban van-e védő hatása a mérsékelt alkoholfogyasztásnak, vagy inkább károsnak mondható. Genetikai vizsgálataink segítették megérteni az ok-okozati összefüggéseket” – jelentette ki Iona Millwood oxfordi epidemiológus, a tanulmány társszerzője. „Ezt a kutatást ugyanis a nyugati népesség körében lehetetlen elvégezni, hiszen ebben a rasszban nem létezik az alkohollal szembeni genetikai érzékenység. Ezzel együtt megállapításaink az alkoholfogyasztás biológiai hatásáról a világon élő összes emberre érvényesek.”

Tények az alkoholfogyasztásról

A világon mintegy 2,3 milliárd ember fogyaszt alkoholt.

Az átlagos napi fogyasztás 33 gramm tiszta alkohol. Ez kétszer másfél deci bornak, másfél korsó (750 milliliter) sörnek, és két 40 milliliteres (4 centes) röviditalnak felel meg.

Az egy főre jutó legtöbb alkoholt Európában fogyasztják, annak ellenére, hogy 2010 óta 10 százalékkal csökkent a kontinensen az alkoholfogyasztás.

Forrás: Egészségügyi Világszervezet (WHO); MTI

Címlapkép: istock / BrianAJackson

Címkék

alkohol démonaink

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!