„Nem vagyok én alkoholista, csak ha buli van, rommá iszom magam”

Nemrég belehalt fejsérülésébe egy 35 éves fiatalember, aki legénybúcsúra érkezett Zakintosz szigetére. Egy bárban kitört szóváltást követően két honfitársa olyan brutalitással ütötte ki, hogy többé föl sem kelt. A történetben – nem meglepő módon – főszerepet játszott az alkohol. Miként főszerepet játszik valamennyi nyári zenei fesztiválon is, ahol fiatalok és már nem annyira fiatalok egyaránt úgy gondolják, az élvezet nagysága és a legurított alkohol mennyisége között szoros az összefüggés. Bár a rendszeres alkoholfogyasztás Európában csökkenő trendet mutat, az esetenkénti rohamszerű, mértéktelen ivászat szokása viszont terjed. Hogyan értékelhetjük a szakirodalomban binge drinking néven emlegetett társas jelenséget?

2019.06.25 Mihalicz Csilla

Nemcsak a görög szigetek látnak csapatostul „legénybúcsúzó” brit (és mindenféle) fiatalokat, hanem Budapest is. A rohamivók önálló turisztikai ágazatot teremtettek, nálunk is a belváros bulinegyedeiben péntekenként már délután feltűnnek a színes jelmezekben pompázó - jellemzően férfi - csapatok, akik aztán, amikor a két lábon járás már nehezen megy, valamelyik bárban vagy romkocsmában próbálják felülmúlni a Másnaposok című binge drinking-kultfilm legütősebb jeleneteit. Fővárosunk, borsos áraival az ő pénztárcájuknak meg sem kottyan.

Jellemzően a kamasz és fiatal felnőttkorhoz kapcsolódik ez az alkoholfogyasztási „kultúra” - amelynek része az egymásra licitálás és a legutóbbi „hőstettek” mesélése -, korhatárai pedig az utóbbi években későbbre tolódnak. A német szövetségi kormány kábítószerügyi megbízottja hivatalának legfrissebb jelentése szerint például Németországban ugyan egyre kevesebb fiatal fogyaszt rendszeresen alkoholt, viszont a csoportos ivászatokba havonta legalább egyszer bekapcsolódók aránya a 18-25 évesek körében tavaly öt százalékkal magasabb volt, mint 2016-ban. (Lásd bővebben: keretes 2.)

A jelenség és a korhatárok kitolódásának okait, és hogy ebben milyen szerepet játszik az eleve későn érés, a mamahotel, a késői családalapítás, bizonyos személyiségjegyek, illetve a foglalkoztatással, túlmunkával kapcsolatos tényezők, csak találgatni lehet, feltáró kutatások ugyanis egyelőre nem állnak rendelkezésre. A fiatalkori nagyivás mindenesetre több szempontból is veszély forrásává válhat. Nehezíti a probléma nagyságának észlelését, hogy a társadalom engedékenyebben tekint a jelenségre, elfogadva a „nagyivók” kétes értékű hárítását, mely szerint „nem vagyok én alkoholista, csak ha buli van, rommá iszom magam”. Valójában a binge drinking hosszú távon növeli a későbbi alkoholhasználati zavar kockázatát, nem beszélve arról, hogy a (fiatal) szervezetben károsodásokhoz vezethet, de különösen nagy kockázatot jelenthet a kontrolálatlanná, gátolatlanná váló viselkedés és a kiszolgáltatottság - figyelmeztet Demetrovics Zsolt klinikai szakpszichológus, addiktológus, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora.

Amint a zakinthoszi példa is mutatja, ahol egy jámbor, verekedéshez nem szokott, vézna testalkatú fiatalember keveredett kötekedésbe - és esett áldozatul -, akár egyszeri alkalommal is veszélyes helyzetekhez vezethet, ha valaki rommá issza magát. Nem is kell belehalni, az is maradandó következményt jelenthet, ha valakit kirabolnak, bántalmazzák, ittasan, kábítószer hatása alatt balesetet okoz, szándék illetve védekezés nélküli szexuális kapcsolatba, bűncselekménybe keveredik.

Mit jelent a rohamivás? Olyan kontrollálatlan és nagymértékű, rövid idő alatt történő alkoholfogyasztást, amelynek legfőbb célja a mielőbbi lerészegedés. A „nagymértékű” alatt az európai kutatók többnyire hat vagy több ital elfogyasztását értik (egy ital definíciója: kb. 10 ml tiszta szesz).

A jelenség nem új. Demetrovics Zsolt néhány éve két olyan kutatás témavezetője volt, amelyek a binge drinking elterjedtségét, speciális jellemzőit járták körbe, kitekintve amerikai és európai vizsgálatokra is. A 2000-es évek első felének külföldi kutatási adataiból a tanulmány készítői kiemelik, hogy az amerikai középiskolás diákok 90%-a fogyasztott alkoholt a kérdezést megelőző egy év során, közel 80%-uk számolt be nagyivásos epizódról az elmúlt 90 napra vonatkozóan, és 44%-uk élt át nagyivásos epizódot az elmúlt két hét során. Angol diákok 30–40%-a fogyasztott a nagyivásnak megfelelő mennyiségű italt a legutóbbi italozása alkalmával. Több felmérés szerint öt egyetemista közül kettőnél rendszeres a binge drinking. Magyar középiskolásokat is megkérdeztek 2002-ben Budapesten: 93%-uk fogyasztott már életében legalább egyszer alkoholt. Súlyos lerészegedés közel 30%-uknál fordult elő legalább egyszer a megelőző egy hónapban.

Az alkohol és a különböző drogok fogyasztását, elterjedtségét mérő ESPAD jelentések (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs – a magyar adatokat mutató link) a magyar tinédzsereknél (15-16 éves korosztály) erőteljesebb emelkedést mért az európai átlagnál a rohamivás szokásának terjedésében. Az utolsó publikált jelentés szerint 2015-ben a magyar tizenévesek 39 %-a részegedett le súlyosan a kérdezést megelőző 30 napban – az európai átlag 35 %. Hasonlóképpen magasabb az előző 30 napban alkoholt fogyasztók aránya is: 55 % a 48-al szemben. (Jelentősen magasabb egyébként a dohányzók száma is a 15-16 éves magyar fiatalok körében.)

Van, aki kinövi és van, aki nem

A kézenfekvő kérdés, hogy vajon mitől függ az, hogy ki fogja egyszerűen kinőni ezt a fajta szórakozást, és kinél lesz belőle maradandó alkoholhasználati zavar, a kutatókat is foglalkoztatta. „Feltáratlan – állapítják meg a szerzők -, hogy mi okozza a változást, illetve befolyásolja annak irányát és mértékét, de valószínűsíthetően bizonyos szerepek és normák szocializálódásával lehet kapcsolatban. Egyes eredmények azt sugallják, hogy házasságkötés után, vagy egy munkahelyre történő belépés után kevesebbet ittak a korábbi nagyivók. Úgy tűnik, az egyetemi évek alatt sokat ivó diákok közül egyesek az egyetem elvégzésével, az élettapasztalat és a felelősség növekedésével csökkentik nagyivásukat. Úgy tűnik, ez az – egyesek által „maturing out”-nak nevezett (azaz megérés vagy kinövés) – változás összetett, sok tényező által meghatározott jelenség, amelyre (a szerepek változása mellett) személyiségváltozók, elvárások és családi alkoholproblémák is hatással vannak.”

(Arra a kérdésre, hogy mitől függ, ki az, aki kinövi, és ki az, aki nem, még visszatérünk cikkünk második részében.)

Kevesebb a német „rohamivó”

Németországban a 12-17 év közötti korosztályban a hetente legalább egyszer fogyasztók aránya 8,7 százalék volt 2018-ban, ami történelmi mélypont, és csaknem két százalékos csökkenést jelent a két évvel korábban rögzített 10,6 százalékhoz képest. A 2004-ben mért 21,2 százalékhoz viszonyítva pedig az alkoholfogyasztás jelentős mértékű visszaszorulását jelzi a legfiatalabbak körében. A 18-25 év közötti korosztályban hasonló a trend: a 2004-es 43,5 százalékról 33,4 százalékra süllyedt a rendszeres ivók aránya.

A rohamivás is visszaszorult a 12-17 éves németek körében: a 2004-es 22,6 százalékról 13,6 százalékra csökkent az adatfelvétel előtti egy hónapban legalább egyszer lerészegedők aránya. Ugyanakkor nyugtalanító, hogy a jelek szerint a binge drinking szokása inkább csak későbbre tolódott: a csoportos ivászatokba havonta legalább egyszer bekapcsolódók aránya a 18-25 évesek körében tavaly 37,8 százalék volt. Ez növekedést jelent a 2016-os 32,8 százalékhoz képest, igaz, még mindig jóval alatta marad a 2004-es 43,5 százalékhoz viszonyítva. 

(A reprezentatív felmérés a szövetségi kormány egészségvédelmi ismeretek terjesztésével foglalkozó intézménye (Bundeszentrale für gesundheitliche Aufklärung - BZgA) megbízásából készült 7002 12 és 25 év közötti fiatal megkérdezésével, az adatokat a 2018 április-júniusi időszakban vették fel.)

Címlapkép: istock / bernardbodo

Címkék

alkohol démonaink

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!