Mikor lesz alkoholista a nagyivóból?

A nyár a fiatalok életformájában a nagyivások szezonjának számít. Ilyenkor azok is bele-belecsúsznak rohamivásos sztorikba, akik az év nagy részében már visszafogottabbak e téren. Vannak megtartó erők – ilyen önmagában a személyiség egészséges fejlődése is. Egy idő után már kínos, ha valakinek az életében nem tud lezárulni ez a korszak. Vannak figyelmeztető jelek, amelyek láttán érdemes jobban odafigyelni az alkoholos kalandok sokasodására.

2019.08.22 Mihalicz Csilla

Bármilyen furcsa is, az alkohol ára és hozzáférhetősége nincs közvetlen hatással a nagyivás terjedésére. Egyes országokban (Anglia, Írország), ahol újabban korlátozzák az árusítóhelyek nyitvatartási idejét, a nagyivás addig soha nem tapasztalt mértékeket öltött. Egy finn kutatás szerint a lerészegedés gyakorisága 18 éves fiatalok körében megnőtt, amint több zsebpénz állt rendelkezésükre. Ugyanakkor egy Spanyolországban végzett vizsgálat szerint a zsebpénz mértéke nem függ szorosan össze a nagyivással. Egy holland kutatás szerint pedig a binge drinking esélye háromszor akkora volt munkanélkülieknél, mint a rendszeres munkahellyel rendelkezők körében. Nem feltétlenül azon múlik tehát a nagyivás, hogy anyagilag valaki mit engedhet meg magának, és mennyire könnyen fér hozzá az alkoholhoz.

Jó ideig a férfiak vitték a prímet a rohamivásban, az utóbbi időben azonban a nők és a lányok is felzárkóztak, figyelmeztet Demetrovics Zsolt. Ez azért baj, mert, bár a nőknél kisebb az alkoholizmus kialakulásának kockázata, ha ez mégis megtörténik, súlyosabbak a következményei. Azonos mennyiségű alkohol elfogyasztása után nőknél magasabb a vérben az etanol szintje, mint a férfiaknál, valamint a kisebb testsúly miatt az alkoholfogyasztást követően a vér alkoholszintje is magasabb. A nagyivás egyes kalkulációk szerint a nőknél mintegy 160%-kal növeli a halálozási kockázatot, míg a férfiaknál 40%-kal. A túlzott alkoholfogyasztás következtében kialakuló agyi károsodás is gyorsabban alakul ki nőknél, mint férfiaknál, mutat rá a kutatók elemzése.

 

Bármi megtörténhet

Az alkohol és a különböző drogok fogyasztását, elterjedtségét négyévente mérő ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) 2015-ben Magyarországon végzett kutatásának legutolsó jelentéséből kiderül, hogy rákérdeztek a túlzott alkoholfogyasztás körülményeivel, következményeivel kapcsolatos problémákra is. „A diákok 38,6%-a említ olyan eseményt – írja a jelentés -, amely saját alkoholfogyasztása miatt történt vele. Ennél jóval magasabb (53,9%) azok aránya, akiknek más alkoholfogyasztása okozott valamilyen negatív következményt. Saját alkoholfogyasztás miatt több fiú, mások alkoholfogyasztása miatt több lány említett valamilyen megtapasztalt negatív következményt.” Első helyen valaminek az elveszítését vagy valamilyen személyes tárgy sérülését említették a fiatalok. Második helyen az alkohol hatása alatti agresszív viselkedést (vita, sérülés, baleset; dulakodás, verekedés), illetve óvszer nélkül létesített szexuális kapcsolatot említettek a megkérdezettek. Súlyos orvosi beavatkozást is igénylő következményről csupán néhányan számoltak be. A felsorolt problémák jóval nagyobb arányban fordultak elő a fiúk, mint a lányok között.

Mások alkoholfogyasztása miatt legnagyobb arányban a privát helyen illetve utcán, közterületen történt zaklatást, bosszantást említik a fiatalok. Nem is annyira gyakorisága, mint inkább veszélyessége miatt érdemes kiemelni, hogy a diákok 11,8%-a legalább egyszer ült olyan ember kocsijában az előző évben, aki vezetés előtt túl sokat ivott. Lányok szignifikánsan nagyobb arányban említenek privát helyeken történt zaklatást és utcán történt megfélemlítést.

  12 kép

Forrás: ESPAD

Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról – 2015 Magyarországi eredmények; Szerkesztette: Elekes Zsuzsanna

Az alkoholfogyasztás legfőbb színtere a saját vagy a barátok lakása. A diákok kisebb arányban isznak szórakozóhelyeken és köztereken. A korábbi adatfelvételekhez képest határozottabb társadalmi különbségek rajzolódnak ki az alkoholfogyasztási szokásokban. A gimnáziumban tanulókra, a magasabb iskolai végzettségű szülők gyerekeire, a teljes családban élőkre mérsékeltebb, kevésbé problémás alkoholfogyasztás jellemző.

A 2015-ös ESPAD kutatás során nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a középiskolás korosztály alkohol- (és egyéb szerek) fogyasztásával kapcsolatos társadalmi hátteret is vizsgálják (a részletes elemzés itt olvasható). Többek között azt is, hogy a személyes kapcsolatok erősségét jelző mutatók milyen összefüggést jeleznek az alkoholfogyasztással. Úgy találták, hogy a nagyivás és a lerészegedés gyakoribb azoknál, akik elégedetlenek a szüleikkel, és szoros a kapcsolatuk a barátaikkal. Továbbá az erős depressziós tünetek előfordulása is gyakoribb alkoholfogyasztással, nagyivással és lerészegedéssel jár együtt.

Azért iszom, mert…

Annak magyarázatát, hogy ki az, aki benne ragad, és ki tud túllépni rohamivós korszakán, leginkább a motivációk elemzésével érdemes megközelíteni. Az átfogó alkoholmotivációs elmélet kidolgozása két amerikai kutató, a brit W. Miles Cox és az amerikai Eric Klinger nevéhez fűződik. A modell alapfeltevése, hogy az egyén tudatos vagy nem tudatos (automatikus) döntést hoz arról, hogy iszik-e vagy sem, és ebben a döntésben érzelmi és racionális elemek keverednek. Az 1990-ben kidolgozott modell alapfeltevése, hogy az emberek azért isznak, hogy elérjenek bizonyos kimeneteleket, szemben azzal a helyzettel, ha nem isznak. A kimenetelek két dimenzió mentén oszthatók fel: lehetnek belsőleg vagy külsőleg motiváltak, másrészt szolgálhatnak pozitív vagy negatív megerősítéssel. Ezek a megkülönböztetések elsősorban azért fontosak, mert előrevetítik a problémás ivás eshetőségét, illetve a megelőzésben is más-más megközelítést érdemes alkalmazni.

 

 

Belső motivációk (alkohollal kapcsolatos problémák gyakori előfordulása)

Külső motivációk (visszafogottabb fogyasztással jár)

Pozitív

Fokozás: fölerősíti az alkohol használata révén átélt élményeket, eufóriát.

Szociális élmény: cél a társas együttlétek élvezetének fokozása.

Negatív

Megküzdés: célja a szorongás, feszültség, rossz hangulat stb. elkerülése.

Konformitás: elvárásnak való megfelelés, a kiközösítés elkerülése céljából.

 

A motivációk tekintetében erősen meghatározó a kor: a serdülők alkoholfogyasztásának hátterében gyakran a fokozásos motivációk állnak. Egy kanadai kutatás azt találta, hogy a 14–18 éves fiatalok 25%-a az alkohol íze miatt, 21% ünneplés céljából, 17% a könnyebb beilleszkedés érdekében ivott, és csak 2% azok aránya, akik búfelejtés vagy a gátlásoktól való megszabadulás miatt fogyasztottak alkoholt. Amerikában is a buli élvezetesebbé tételét találták a leggyakoribb motivációnak a 14–16 évesek között. Az egyetemista korosztályban a férfiak körében már több a megküzdéses ivó, illetve jelentősen megnő a szociális ivók aránya is.

Az alkoholmotivációk és a személyiségjellemzők kapcsolatáról elmondható, hogy - a „miért iszik” kérdésre adott válaszok összegzése alapján - a nagyivókat örömorientáltság, extrovertáltság, impulzivitás és non-konformitás jellemzi, mind nők, mind férfiak esetében.

A nemzetközi vizsgálatok szerint elsősorban a belsőleg vezérelt fokozásos és megküzdéses motivációk jelentenek kockázatot az alkoholfogyasztás szempontjából. Az alkoholt fogyasztó fiatalok körében azoknál fordulnak elő később alkoholhasználati problémák, akiket az élmények fokozása vezérel, személyiségjegyeik tekintetében pedig extrovertáltabb, impulzív, agresszív, magas szenzoros élménykereső, alacsony kontroll és alacsony lelkiismeretesség jellemzi őket. A „megküzdéses ivók” esetében pedig azok veszélyeztetettek, akik alacsony barátságossággal, magas neuroticizmussal és negatív énképpel jellemezhetőek.

Feltételezhető tehát, hogy problémás nagyivó azokból lesz, akiknél – túl az esetleges genetikai hajlamra utaló összetevőkön - az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó elvárások közt a nyugtató, feszültségoldó hatás dominál.

 

Két pszichés probléma, amely leggyakrabban romlásba sodor

Farkas Judit doktori disszertációjában arra is kitért, hogy mely pszichopatológiai tünetek fejtik ki hatásukat hosszú távon - a motivációkon keresztül - a problémás alkoholfogyasztásra. Megállapítása szerint a két kockázatos fogyasztást előrevetítő belső motiváció (megküzdés és fokozás) már korán, a középiskolások körében kettéválik a nemek szerint. Míg nőkre a negatív megerősítésű (megküzdés), férfiakra a pozitív megerősítéssel működő (fokozás) motivációk hatása jellemző inkább, hosszú távon is.

A legkorábbi aggasztó jelenség - amely elsősorban a középiskolás lányoknál jelenthet kockázatot -: a depresszió hosszú távú hatása. Az adott életszakaszra jellemző, hogy a fiatal lányok körében gyakoribbak a depressziós tünetek. A megnövekedett autonómiaigény, a családtól való függetlenedés vágya, a kortárscsoportok szerepének felértékelődése, valamint az alkohol, mint a felnőttség és a szabadság szimbóluma, együttesen különösen veszélyeztetetté teszi a lányokat.

Az egyetemisták körében pedig az agresszív, antiszociális viselkedésforma a leghangsúlyosabb tényező. Az ellenségesség/agresszió veszélyeztető szerepét már a fiatalok szerhasználatáról szóló legkorábbi elméletek is jelzik, mint a problémás magatartásnak olyan központi elemét, amely tanulmányi és beilleszkedési nehézségeket okozva addiktív viselkedésformákba fordulhat át.

A rohamivás rendkívül nehezen körülírható, nemtől és kulturális tényezőktől erősen függő, összetett jelenség. Komolyan kell tehát venni, figyelmeztetnek a szerzők, hiszen a nagyivással jellemezhető fiatalok többszörös, hosszú és rövid távú kockázatoknak vannak kitéve.

A magyar fiatalok elsősorban azért isznak, hogy jól érezzék magukat együtt

2007-től folyamatosan nőtt a fiatalok által egy alkalommal elfogyasztott alkohol mennyisége. A 2007. évi 50,65 ml/főről 2015-ben 74,4 ml/főre emelkedett. A növekedés legnagyobb mértékben az alcopopnál és a tömény italnál volt megfigyelhető. A diákok ugyan 2015-ben ritkábban fogyasztottak alkoholt, mint a korábbi adatfelvételek során, de amikor ittak, akkor egyszerre sokkal nagyobb mennyiséget, mint a korábbi években. 2011-ben Európa számos országában a nagyivás terjedése megállt, ám a hazai adatok további növekedést jeleztek. 2015 az első olyan év a hazai ESPAD kutatások történetében, amikor a nagyivás havi előfordulása csökkent a korábbi évekhez képest. A mutatók azonban arra utalnak, hogy a kisebb alkoholtartalmú italok fogyasztása csökkent, azaz a 16 évesek ritkábban isznak mint korábban, de nagyobb mennyiséget és nagyobb arányban töményitalt.

A hosszú távú hatások szempontjából legfontosabb kérdés: a miért.

A Cox és Klinger modell alapján összeállított 20 tételes Alkoholfogyasztás Motivációi Módosított Kérdőívben (Drinking Motives Questionnaire Revised, DMQ-R) a négy dimenziót 5-5 tétel vizsgálja. Ez jelenleg a leggyakrabban használt mérőeszköz az alkoholmotivációk vizsgálatában. Magyarországon 2011-ben volt két olyan kutatás, amely középiskolás, egyetemista, illetve egy speciális fiatal felnőtt korúakat elegyítő csoportban, a Sziget Fesztivál közönségén kísérelte meg föltérképezni a kockázatos és túlzott alkoholfogyasztás motivációs hátterét.

Az eredményeket illetően figyelemreméltó, hogy a motivációk rangsora mindhárom minta esetében ugyanúgy alakult. A legmagasabb átlag a szociális motiváció esetében mutatkozott, ezt követte a fokozásos, a megküzdéses és végül a konformitás motiváció. Alapvetően tehát a kortársaktól, illetve a kontextustól függ, hogy a serdülők mennyit isznak; azonban a részegséget már részben belsőleg vezérelt indokok befolyásolják.

Címlapkép: istock / princigalli

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!