Démoni játszmák a családban

Az őszinteség hiánya számos ártatlannak induló helyzetből veszélyes konfliktusokat tud generálni, amelyekben csak vesztes forgatókönyvek léteznek. Te magadra ismersz valamelyikben?

2017.10.04 Aeffect

Egy család életét nagyon meg tudják mérgezni azok a játszmák, amelyeket a szereplők előre leosztott szerepek szerint generálnak, illetve szenvednek el. Eric Berne, a tranzakcióanalízis egyik megalapítója szerint ilyen ún. emberi játszmákban mindannyian részt veszünk. Ezek közös eleme, hogy a játszmák kezdeményezői őszintétlenül viselkednek, és a környezetüket használják fel arra, hogy valamilyen belső gyengeségüket, leggyakrabban az intimitás hiányát próbálják palástolni.

Szintén jellemző a játszmákra, hogy ezekben a helyzetekben a három énállapot nem „megfelelő” párosításban jelentkezik, tehát nem az egymást jól kiegészítő felnőtt-felnőtt, illetve szülő-gyerek párosok, hanem például egy szülő és egy felnőtt áll szemben egymással (ezt szaknyelven „keresztezett tranzakciónak” hívják).

Az alábbiakban sorra veszünk néhány olyan játszmát, amelyek a családi élet gyakori velejárói, és pár tanáccsal próbálunk szolgálni arra, hogyan kerüld el ezeket. Habár a legtöbben elsősorban párkapcsolatokra vonatkozóan értelmezik ezeket a játszmákat, az alábbi példákkal azt is érzékeltetjük, hogy ezek a szülő-gyerek viszonyban is éppúgy megjelenhetnek.

1. Ennek is Te vagy az oka!

Az egyik legklasszikusabb játszma alap forgatókönyve szerint a játszma kezdeményezője éppen valamilyen magányos elfoglaltságot űz, mikor a másik résztvevő ebben megzavarja. A pillanatnyi zavar negatív következményekkel jár, amelyekért a kezdeményező a másik felet teszi felelőssé. Valójában az egész játszma a felelősség áthárításáról szól, amelyre akár komplett életstratégiákat is fel lehet fűzni.

Ennek jellemző példája, amikor Apa koncentráltan barkácsol valamit a kerti fészerben, mikor a gyerek hirtelen kérdésére megcsúszik a fűrész a kezében, és elvágja a kezét. Az önmagába zárkózottan koncentrált tevékenységet végző Apa ezzel valójában maga kezdeményezi a játszmát, a gyereknek csak a katalizátor szerepe jut. Ugyanennek a játszmának némileg összetettebb változata, amikor az egyetemre készülő gyerek a szülőkre hagyja a jelentkezési lista összeállítását, később viszont rendszeresen rájuk tolja a felelősséget, amiért nem tudja befutni álmai karrierjét.

2. Ha Te nem lennél!

Ez a játszma annyiban hasonlít az előzőhöz, hogy a kezdeményező fél a másikra hárítja a felelősséget, de ezúttal nem a tettei negatív következményeiért, hanem az elszalasztott lehetőségekért. Leggyakrabban párkapcsolatokban fordul elő, mikor az egyik fél a másikat kárhoztatja amiatt, hogy féltékenységével otthon ülésre kényszeríti, elvágva őt ezzel a társasági élet lehetőségétől. A valóságban az áldozat szerepben tetszelgő kezdeményező társaságban frusztráltan viselkedik, és alig várja, hogy hazamehessen, ezért hálás a féltékeny partnernek, amiért megóvja őt ezektől a kellemetlen szituációktól.

Szülő-gyerek viszonyban hasonló játszma lehet, amikor a tizenéves gyerek arra panaszkodik, hogy azért nem népszerű az osztályában, mert soha nem engedjük el a potenciális barátai által szervezett bulikba. Ha gyerekünk ezt a játszmát játssza, akkor valójában nem bulikon akar ismerkedni, de saját introvertáltságának következményeit inkább a szülőkre hárítja.

3. Most rajtacsíptelek, te gazember!

Ennek a játszmának fő célkitűzése a harag kiélése, illetve a másik feletti hatalom érzékeltetése: a kezdeményező előre tudja, hogy partnere hibát fog elkövetni, és csak az alkalomra vár, hogy a fejére olvashassa. Klasszikus esete az apró hibájáért ízekre szedett szerelő esete, azonban családon belüli viszonyokban is gyakran megjelenik a „Na látod, megmondtam, hogy nem leszel képes rá!” formájában.

Erre példa lehet, amikor a szülők a gyerek inkompetenciájának hangsúlyozásával próbálják visszanyesni önállósodási kísérleteit. Például hagyják, hogy az épp vezetni tanuló gyerek kiálljon az autóval a szűkre szabott garázsból, majd megdorgálják, amiért meghúzta a lökhárítót. A hiba lehetősége kódolva van a helyzetben, a játékos ilyenkor csak arra vár, hogy lecsaphasson rá.

4. Hol van a…?

Bár banálisnak tűnhet, a legtöbb családban jellemző helyzet, hogy valamelyik családtag a többieken kéri számon, amikor nem talál valamilyen tárgyat. A leggyakoribb (és talán legártatlanabb) verziója a lakás- és kocsikulcs keresése, a rosszabb változatok közé tartozik a „Hol van az a csíkos ingem, ami azon a tavaly nyári esküvőn volt rajtam, és folyton elkevered?”. A játszma kezdeményezője ilyenkor másokra próbálja hárítani saját rendetlenségét, olykor a gondolataiban uralkodó káoszt.

5. Alkoholista

Habár az alkoholizmus egy viszonylag jól körülírható problémának hangzik, az emberi játszmák szempontjából nem maga az alkoholfogyasztás a legrelevánsabb szempont, hanem az azt kísérő „társadalmi tranzakciók”, amelyek más függőséget okozó szereknél is hasonlóképpen működhetnek. Berne szerint ezekben a játszmákban az alkoholt fogyasztó „alany” mellett az őt megállítani próbáló „üldőzőé” a legfontosabb szerep, de szintén fontos szerep jut a konstruktívan segítő „megmentőnek”, a passzívan együttműködő, az alannyal együtt ivó, szenvedélyét olykor pénzzel is kisegítő „balek/agitátornak” és a magát a függés tárgyát fizikailag szolgáltató csaposnak/dealernek is. Berne leírása szerint a játszma sok kezdeményezőjének nem is igazán az ivás/drogfogyasztás által okozott gyönyör a fontos, hanem inkább a másnaposságot kísérő önsajnáltatás és a figyelem középpontjába kerülés. Habár ebben az esetben a motivációk nyilvánvalóan összetettek lehetnek, a fiatalok esetében is a figyelem felhívása lehet az egyik ösztönző.

Habár a játszmák megoldására nincs univerzális recept, konfliktusainkat érdemes ennek tükrében áttekinteni, és feltenni magunknak a kérdést, hogy vajon felfedezünk-e bennük olyan mintákat, rendszeresen visszatérő elemeket, amelyek egy fix forgatókönyv jelenlétére utalnak. Amennyiben igen, akkor jó eséllyel mi is egy játszma szereplői vagyunk.

Címlapfotó forrása: istock / Anetlanda

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!