A függőség ellentéte nem a józanság, hanem az emberi kapcsolatok…

„Minden, amit tudni véltem a függőségekről, téves volt… a függőségek ellentéte nem a józanság, hanem az emberi kapcsolatok.” Ez a legfontosabb következtetése a Johann Hari által tartott Ted előadásnak, amelyben érzékletesen mutatott be több kísérletet ennek igazolására. És bár a következtetései talán kissé túlzók, mégis rámutat annak fontosságára, hogy mind a függők kezelésében, mind a függőség prevenciójában milyen fontos, hogy mélyítsük el emberi kapcsolatainkat.

2019.08.31 Szabó Előd

Sokáig a függőséget okozó szerek kapcsán az a kép élt, hogy ezek olyan kémiai anyagok, amelyek függőséget okoznak és kész, nincs mit tennünk ez ellen. Országonként, kultúránként eltért az idők folyamán, hogy ezek közül mi volt legális, mi illegális, mégis a legjellemzőbb az volt, hogy ezek rendőrségileg, államilag üldözöttek voltak, maguk a használókat pedig erős társadalmi stigma sújtotta. Az elmúlt évtizedekben azonban sokat megtudtunk a miértekről és mostanra sokkal árnyaltabban látjuk, hogy mitől alakul ki függőség, mik a függőség okai, hogyan előzhető meg a családomban, hogyan zajlik a felépülési folyamat. Ebben a tanulási folyamatban volt fontos mérföldkő a Bruce K. Alexander által végzett kísérletek.

A függőségek tanulmányozása során, mint oly sok más esetben, ő is patkányokkal kezdett el kísérletezni. Amennyiben heroinos, illetve sima vizet adtak egy ketrecbe zárt patkánynak, sok esetben a kábítószerből kezdtek el inni és hamarosan – a várakozásoknak megfelelően – elpusztultak.  A kísérlet lefolytatói azonban rájöttek valamire. A patkányok bezártan, magányosan, rossz körülmények között voltak, amely távolról sem felelt meg a természetes környezetüknek. Ekkor átalakították a kísérletet és megépítették az ún. Rat Park-ot, amely egy patkány számára olyan volt, mint egy kis menyország. Hatalmas területen, más társakkal együtt, társaikkal és kicsinyeikkel közösségben együtt élve, játszva, jóllakottan éltek. Ebben az esetben a patkányok nem a heroinos, hanem a sima vizet itták és egyik sem pusztult el. Ahogy Hari fogalmaz „függővé pedig egyikük sem vált, egyikük sem adagolta túl magát. A magányos példányok szinte mindegyike túladagolta magát, a társas, boldog patkányok közül meg egy sem.”

Mi emberek vagyunk és nem patkányok, kérdőjelezhetik meg a fenti kísérletet a kételkedők. Mit érdekel engem, hogy a patkányokkal mi történt. Ugyanezt figyelték meg azonban a vietnámi háborúból hazatérő amerikai katonáknál is annak idején. A háborúban, a dzsungelben minden nap életveszélyben harcoló katonák közül sokan fogyasztottak kábítószert. Amikor vége lett a háborúnak és hazatértek a családjukhoz, töredékük maradt függő. Ez is alátámasztotta a kutatók sejtését, hogy a függőség erősen összefügg a körülményekkel, a ketreccel és maga a függőség egy rossz alkalmazkodás az emberek életében”.

A függőség ellentéte tehát szerinte nem a józanság, hanem az emberi kapcsolatok. A függőség sok esetben a közösség, a család betegsége és a gyógyulás nem megy egyik napról a másikra. Nem biztos, hogy könnyű váltani ebben a helyzetben és azt mondani a függő családtagunknak, hogy „szeretünk attól függetlenül, hogy milyen állapotban vagy”, a megtartó közösség azonban így is elérhető. Maguknak a függőknek sokat segíthetnek felépülő sortársaik, a hozzátartozók számára pedig az anonim hozzátartozói csoportok.

Címlapkép: istock / gorodenkoff

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!