Mire tippelne, mi lehet a magyar középiskolások három legkedveltebb tudatmódosító szere – az alkohol után?

Idén is megismételték a négyévente végzett ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs: http://www.espad.org/purpose-methodology) vizsgálatot középiskolás fiatalok körében. A kutatók a dohányzásra, az alkohol- és a drogfogyasztásra, valamint a szabadidő eltöltési szokásokra kérdeztek rá. A korábbi (2015) vizsgálat (http://www.espad.org/country/hungary) az európai átlagnál magasabbnak találta (3 százalékkal) a magyar fiatalok 30 napon belüli alkoholfogyasztását, különösen az egyszerre nagy mennyiségben való „rohamivást”, valamint a dohányzást (8 százalékkal). Az ESPAD hazai kutatásvezetőjét, Elekes Zsuzsanna szociológust - a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének igazgatóhelyettesét - a legújabb, egyelőre még feldolgozás alatt álló vizsgálat közben szerzett benyomásairól kérdeztük.

2019.11.01 Mihalicz Csilla

Miután 2010 óta nincsenek iskolai prevenciós programok, így a fiataloknak nem nagyon van alkalmunk beszélgetni felnőttekkel az illegális drogok fogyasztásáról. Emiatt nehéz őket megközelíteni hivatalos keretek között?

Nem. Amíg működtek a prevenciós programok, addig sem volt soha gondunk azzal, hogy a fiatalok szóba álljanak velünk, és azóta sem. Bennünk - és a kutatói szakmában - észrevehetően megbíznak. Semmi arra utaló jelet nem találtunk eddig, hogy a megbízhatósági mutatók romlanának, pedig ezeket rendszeresen vizsgáljuk különféle módszerekkel.

A drogok fogyasztását is büntető jogi környezetben vajon megvan a fiatalokban a bizalom, hogy válaszoljanak az illegális szerek használatára vonatkozó kérdésekre?

Igen. Pláne, hogy az alkoholfogyasztás például meglehetősen elfogadott és pozitívan megítélt a társadalomban, és a jogi környezet sem annyira szigorú. Igaz, hogy 18 év alatt elvileg nem lehet alkoholtartalmú italt vásárolni, de tudjuk, hogy a fiatalok nagy része mégis hozzájut ezekhez, mert senki nem veszi szigorúan.

Fesztiválokon például beléptetéskor ugyan nem engedik be az italokat, de bent már simán fogyaszthatnak…

Meg belépés előtt is isznak.

Hát igen, például ez is ösztönzője a bringe-drinking-nek, (= egyszerre nagy mennyiségben történő alkoholfogyasztás). A „rohamivást” még mindig nagyon menőnek tartják a fiatalok?

Hagyományosan a fiatalokra jellemző az a fajta alkoholfogyasztás, hogy „heti egyszer, de akkor sokat”, azonban a legutóbbi ESPAD-felmérésből - amelyben csaknem 30 európai ország vett részt – az látszik, hogy ez változóban van: 2015-ben a négy évvel azelőtti állapothoz képest mérséklődött.

Ez mivel magyarázható?

Remélem, hogy ennek a tisztázására most lehetőségünk lesz. Több válaszlehetőség is van. Vannak, akik szerint kicsit egészség-tudatosabbak lettek a fiatalok: jobban odafigyelnek arra, hogyan élnek, hogyan táplálkoznak, mennyit mozognak, és ez kihat az alkoholfogyasztásra is. A legvalószínűbb magyarázat azonban az, hogy megváltoztak a szabadidő-eltöltési szokások és a társas kapcsolatok keretei: egyre inkább az online világba tevődik át a kapcsolattartás és a szabadidős tevékenység. Ma már kevesebbet járnak moziba a fiatalok, inkább letöltik a filmeket és megnézik otthon, egyre több időt töltenek az eszközeik előtt, a barátaikkal pedig leginkább a közösségi oldalakon keresztül érintkeznek. Mindez befolyással van az alkoholfogyasztásra is, hiszen ők még társaságban fogyasztanak, nem tartanak ott, ahol sok felnőtt, hogy egyedül iszogatnának otthon.

Nem tudom kell-e ennek a magyarázatnak maradéktalanul örülnünk, hogy azért isznak kevesebbet a fiatalok, mert többet ülnek a képernyő előtt. Vannak ezt egyértelműen bizonyító adatok?

Az ESPAD-kutatásban ezt is mérjük, most már harmadik alkalommal, és szignifikánsan megmutatkozik a tendencia, valamint alátámasztják az ifjúságkutatások is. Demetrovics Zsolt egyik munkatársa épp az ESPAD-vizsgálatból becsülve állapította meg, hogy négy évvel ezelőtt a gyerekek egyötöde már problémás internethasználónak volt tekinthető. Azóta ez az arány vélhetően romlott.

Az adatok feldolgozása van már olyan stádiumban, hogy mélyebbre ható megállapításokat lehet tenni?

Még nincsenek kitisztítva az adatok, és ezt nem is mi végezzük, hanem olaszországi kollégáink, központilag. Úgyhogy amíg nem végleges az adatbázis, addig nem tudunk belőle számolni.

Magyarországon milyen korú fiatalok vettek részt benne, és hányan?

Körülbelül 6000 fő, 9-10. évfolyamos középiskolások.

A dohányzás is csökkenő tendenciát mutat egy ideje – ez is folytatódik vajon?

Igen, már jó ideje, viszont nálunk később kezdődött, mint a legtöbb nyugat-európai országban.

Nagy aggodalmat keltett jó pár éve a dizájner drogok megjelenése, mostanában viszont azt mondják a szakemberek, hogy ezek leginkább a szegregátumokba szorultak vissza. A csökkenő tendenciát alátámasztja a kutatás?

Igen. A Nemzeti Drog Fókuszpont adatai szerint ezeknek az olcsó, rossz minőségű drogoknak a fogyasztása 2014-16 körül volt a csúcson, azóta csökken.

Ez minek köszönhető?

Gondolom, elterjedt, hogy veszélyes. Az egyetemi hallgatók például kezdettől azt mondják, hogy ők nem élnek vele, mert tudják, hogy kiemelten kockázatos.

Honnan szerzik a fiatalok a drogokról való tudásukat?

Főleg az internetről, ahol ugye van korrekt és nem korrekt információ, és valószínűleg a kettő között nem tudnak különbséget tenni.

Szomorú. Ezek szerint a kortárs segítők nehezen elérhetők?

Igen, pedig őket szakemberek szokták kiképezni. Volt sok jó kezdeményezés Magyarországon, de mostanában szórványosan lehet ilyenekkel találkozni.

Mit fogyasztanak legnagyobb mennyiségben a középiskolások?

Marihuanát. Viszonylag olcsó, könnyen beszerezhető, akár elő is állítható. A második helyen egyértelműen a gyógyszerek állnak: nyugtatók, altatók - persze orvosi javaslat nélkül. Ennek is megvan a hagyománya Magyarországon: alkohollal illetve egyik gyógyszert a másikkal keverve fogyasztják. Ezen kívül változatlanul elterjedt a szipuzás.

Gimnazisták körében!?

Hát igen. Gimnazisták körében csináljuk a vizsgálatot.

Úgy értem, hogy korábban a tanultabb fiatalok nem igazán folyamodtak oldószeres kábításhoz. Vagy mégis?

Nem feltétlenül ragasztót szipuznak, sokszor öngyújtógázt és egyebeket.

Az altatók, nyugtatók receptkötelesek – hogyan jutnak hozzá?

Van otthon a házi patikában.

Azért ehhez kell egy szülői támogatás, vagy legalábbis oda nem figyelés is…

Igen, és azt gondolom, hogy sokszor a szülő adja az első adagot – „szerelmi bánatod van? holnap dolgozatírás? - pihend ki magad” megjegyzéssel. A gyógyszerek visszaélésszerű használatával nagyon keveset foglalkoznak nálunk, pedig a szakembereknek az a véleményük, hogy előbb-utóbb robbanásszerű terjedéssel kell számolnunk.

Az USÁ-ban már erőteljesen felvetették a gyógyszergyártók és az orvosok felelősségét ezzel kapcsolatosan.

Itt volt az ideje.

Új jelenség, hogy Magyarországon ennyire megugrott a fogyasztásuk?

Nem, mindig is ez volt a legklasszikusabb drog, a 70-es évektől kezdve, amikor az egész probléma megjelent. Abban az időben épp azért szigorították a hozzáférést, mert rohamosan kezdett terjedni a fiatalok körében a használatuk.

A legkedveltebb partidrogok - az MDMA (tablettaként: extasy) és az amfetamin (speed) - fogyasztása csökkent?

Nem is volt kiemelkedően magas nálunk soha. Négy évvel ezelőtt tört valamennyire előre, amikor bejöttek a szintetikus kannabionidok - amelyek legnagyobb csoportját a dizájner szerek alkotják -, akkor került az extasy az 5-7. helyre.

Mennyire árfüggő, hogy a fiatalok mit fogyasztanak?

Ezt nem tudom. Nyilván a jobb módúak fogyasztják a kokaint, mert az kiemelkedően drága. Az árak egyébként azon is múlnak, hogy milyen a kereslet-kínálat a piacon.

Korábban az intravénás szerhasználat - máktea és társai – jelentette a legsúlyosabb problémát. Ez valamennyire visszaszorult?

Igen, a mákteázás inkább a 80-as évekre volt jellemző, amikor még kevés volt a marihuána Magyarországon. Ma már nem nagyon élnek vele.

A fecskendő miatt, merthogy az veszélyes?

Nem, hiszen a dizájner drogokat is fecskendővel viszik be. Azt gondolom, hogy azért csökkent a használata, mert hozzáférhetővé vált sok egyéb szer. Az intravénás szerhasználat a Drog Fókuszpont adatai – és a kollégáink becslése - szerint is visszaszorult, de azért ezt nem tudhatjuk egyértelműen. Miután az adatokat főleg a tűcsere programok becslései alapján számítottuk ki, azok jelentős részét viszont bezárták, nem lehetünk benne biztosak, hogy valóban kevesebb az intravénás szerhasználó, vagy csak nincsenek adataink róluk. Mert az az adatsor, ami a középiskolás mintában megjelenik, csak egy szűk fogyasztói körre vonatkozik.

Címlapkép: istock / rez-art

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!