A női traumák és szerhasználat összefüggéseiről szóló könyv jelent meg

A női traumák és szerhasználat összefüggéseiről szóló könyv jelent meg. A Bevezetés a szerhasználó nők világába című kötet, amelyet szerdán mutatnak be Budapesten, az első magyar nyelvű kézikönyv a témában, és a női szerhasználat legfontosabb magyar és nemzetközi tapasztalatait összegzi.

2020.06.27 MTI

A kötet szerzője, Kaló Zsuzsa pszichológus mintegy tíz éve kutatja a témát. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) adjunktusa, az MTI-nek elmondta: "nemcsak magyar, hanem nemzetközi sajátosság is, hogy a női szerhasználat mint téma háttérbe szorult, vagy nem volt róla korábban szakmai diskurzus".

Mivel a szerhasználat statisztikailag több férfit érint, és a női szerhasználat stigmatizált, az addiktológiai ellátórendszer hosszú évtizedeken keresztül a férfiakra fókuszált. Ez a hozzáállás oda vezetett, hogy a nők igényei mintha teljesen kiszorultak volna az ellátásból - fejtette ki a kutató.

Bár a szakemberek az 1990-es évektől felismerték, hogy a nemi különbségek fontosak a szenvedélybetegség pontosabb megértésében és a szerhasználó nők hatékonyabb kezelésében, az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC), valamint a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) néhány évvel ezelőtt újra felhívta a szakemberek és a szakmapolitikusok figyelmét arra, hogy még mindig nagyon keveset foglalkoznak az addiktológiai problémákkal küzdő nőkkel, lányokkal - idézte fel.

Kaló Zsuzsa elmondta, hogy az elmúlt tíz évben sok minden megváltozott, akár a különböző szerek használatával, akár azok beszerzésével kapcsolatban. "Ma már az interneten meg lehet rendelni és házhoz szállíttatni bármilyen szert. Ezáltal a droghasználat kriminológiai megközelítése is megváltozott, hiszen nem kell egy sötét sikátorban valami kétes idegennel találkozni, hanem az egészet lehet névtelenül bonyolítani. Emiatt elérhetőbbé, és a lányok, nők számára is felvállalhatóbbá vált maga a használat is" - emelte ki.

Hozzátette: számos okból kifolyólag ma már a nők jobban fel is tudják vállalni a szerhasználattal kapcsolatos problémáikat, azonban a női szerhasználat még mindig erősen stigmatizált, valamint kevés olyan speciális hely van, ahová egy szerhasználó nő segítségért fordulhatna.

A kötet a legfrissebb nemzetközi és magyarországi kutatások, valamint a klinikai gyakorlatok tükrében ismerteti a nők és a szerhasználat sajátosságait, számba veszi a különböző kezelések hatékonyságát, megválaszolja, hogy milyen segítő és gátló tényezői vannak a nők kezelésbe kerülésének, valamint hogy mennyire érvényesülnek a női szerhasználatról szerzett ismeretek a szakmapolitikai döntésekben.

Kaló Zsuzsa úgy véli, az elméleti háttér áttekintése azért is kiemelten fontos, mert szükség lenne a szakmán belül egyfajta paradigmaváltásra. Tisztában kell lenni azzal, hogy az, ahogy reagálnak egy nő szerhasználatára, meg fogja határozni, hogy mennyire tudja azt a saját életében is elfogadni, és mennyire tud majd segítséget kérni.

Mint rámutatott, fontos az is, hogy az ellátórendszer milyen segítséget nyújt. Be kell-e például mennie a szerhasználó nőnek egy olyan csoportba, ahol ő az egyetlen nő, miközben a szerhasználattal kapcsolatban álló, egyik legjellemzőbb feldolgozatlan trauma a bántalmazás, amelyet általában férfiak követnek el a nők esetében.

Kaló Zsuzsa kiemelte, hogy a nemzetközi ajánlások szerint is szükség van olyan biztonságos terekre a nők és lányok számára, ahol valódi terápiás munka folyhat, mert a férfiakra és az ő problémáikra kidolgozott rendszer korlátozottan képes ezt az igényt kielégíteni.

A kutató azt is elmondta, hogy nem csak az addiktológia területén lenne szükség érzékenyítésre. Kutatási adatok bizonyítják ugyanis, hogy más viselkedési vagy mentális zavaroknál is megfigyelhető egy "félrediagnosztizálási" vagy "túldiagnosztizálási" tendencia. "Ez azért sem jó, mert például az autizmus vagy a figyelemhiányos hiperaktivitási-zavar (ADHD) tünetei, jelei is különböznek a lányoknál, csak ezt azért nem ismerjük annyira, mert szignifikánsan kevesebb lány lesz ADHD-s, autista vagy akár szenvedélybeteg. Ráadásul egy lányra vagy nőre még mindig sokkal gyakrabban mondják, hogy túlreagálja vagy túlhisztizi a dolgokat" - mondta.

Kaló Zsuzsa még doktoranduszként, droghasználókkal készített élettörténeti interjúk vizsgálata közben figyelt fel a nők speciális helyzetére. Akkori vizsgálatának más célja volt, mégis azt vette észre, hogy nagyon markánsan rajzolódott ki, mennyire máshogy beszélnek a férfiak és a nők saját szerhasználati szokásaikról, a használattal kapcsolatos motivációjukról. A témával kapcsolatos későbbi kutatásai során derült ki számára, hogy Magyarországon milyen kevés az ilyen jellegű vizsgálat és az olyan gyakorlati kezdeményezés, amely a női szerhasználat komplexitásával foglalkozik.

A szakember elmondta: leginkább azt szeretné, ha a kötet hatására elindulna egy szakmai diskurzus a témában, valamint nagy öröm lenne számára, ha a könyv újabb kutatásokat is inspirálna.

A tervek szerint még idén megjelenik a könyv folytatásaként is értelmezhető feladatgyűjtemény, amely egy tizenkét alkalmas, szerhasználó nők számára indított csoportos tanácsadás vezetéséhez nyújt segítséget szakemberek számára, valamint tartalmazza a módszer hatásvizsgálatának eredményeit is, amelyen munkatársaival és hallgatóival az utóbbi két évben dolgoztak.

A L'Harmattan kiadó gondozásában, az ELTE PPK RendSzerTan sorozatban megjelent kötetet a kábítószer-ellenes világnaphoz kapcsolódva szerdán, a budapesti Kossuth Klubban mutatják be.

Címlapkép: istock / fizkes

Forrás: MTI