„Nem tökéletes akarok lenni, csak egyre kevésbé hülye” – egy kommunikációs módszer, ami segít megelőzni az otthoni kiabálásokat

„Nehéz anyukának lenni?” – kérdezte tőlem nyáron a nyolcéves lányom, én pedig elsőre azt sem tudtam, mit válaszoljak. Mert persze, hogy néha nehéz, de hogyan magyarázzam ezt el neki úgy, hogy ne legyen bűntudata? Végül viccesen csak ennyit mondtam: „Hát, amikor például ötször kérem, hogy moss már végre fogat, és te ötször vágod rá, hogy mindjárt, anya, mindjárt…” Mindketten nevetésben törtünk ki, pedig az ilyen helyzetek egyáltalán nem viccesek. Nálam rendszerint felmegy a pumpa, időnként a hangom is felemelem, egy perccel később pedig máris lelkiismeretfurdalásom van. Na, az ilyen helyzetekre lehet megoldás a módszer, amit úgy hívnak: Együttérző Nevelés.

2019.11.11 Bakóczy Szilvia

A barátságotokat és a közös munkát is ugyanannak a módszernek köszönhetitek, ez az Erőszakmentes Kommunikáció. Ebből nőtte ki magát az Együttérző Nevelés. Ha jól tudom, egy táborban találkoztatok, utána született meg a közös vállalkozás.

Tóth Szilvia (tréner): Miután beleszerettem a módszerbe, többször felmerült bennem, hogy indítsunk valakivel közösen vállalkozást, végül Zsuzsi volt az, akivel ez hosszú távon sikeres lett.

Petró Zsuzsa (tréner): Engem mindig is az önismereti könyvek érdekeltek, de Rosenberg A szavak ablakok vagy falak című könyvénél éreztem azt, hogy pontosan ezt a szemléletet, ezt a módszert keresem.  Az egyetlen kérdés az volt bennem, hogy hogyan fogom ezt a gyereknevelésben alkalmazni. Nagyon örültem, amikor kiderült, hogy Szilvit és épp ez foglalkoztatja.

Ha jól értem, a módszer a másik meghallgatásán alapul egy olyan figyelemmel teli légkörben, amiben óriási szerepet kap az empátia és a türelem. Az, hogy valaki mennyire sikeresen sajátítja el, illetve alkalmazza ezt a módszert, nem függ a temperamentumtól? 

Szilvi: Ezt a módszert mindenki a saját személyiségének megfelelően használhatja, annál is inkább, mivel nem muszáj egy vitás helyzetben azonnal reagálni. Ha valaki indulatosabb természetű, nyugodtan kivonulhat a konfliktus  elején, vagy várhat pár percet mielőtt megszólal.

Zsuzsi: Különösen mivel a tudatosság fontos eleme a módszernek.

Az erőszakmentes kommunikáció (Nonviolent communication) Marshall Rosenberg amerikai pszichológus nevéhez fűződik, aki dolgozott politikusok mellett tanácsadóként is, illetve válság-övezetekben mint mediátor. „A szavak ablakok vagy falak“ című könyvének alaptézise, hogy a kommunikáció lehet mindkét oldalról nyertes, mert lehet békésen kommunikálni akkor is, amikor épp szikrázik körülöttünk a levegő, állítja a szakember. A Rosenberg-módszer a különböző szempontok figyelembevételén, valamint egy speciális technika elsajátításán alapul. Az EMK-t mára 65 országban alkalmazzák, először az üzleti élet és a politika kapta fel, mára tanároknak, szülőknek, illetve gyerekeknek is tanítják. A technika lényege az alábbi négy lépés: 1. megfigyelés 2. érzés 3. szükséglet 4. kérés.

 

Nézzünk egy konkrét példát.

Szilvi: Vegyük a reggeli öltözést. Kimegyek az előszobába, és látom, hogy még mindig ott van a cipő. Ha ilyenkor egy sima megfigyelést mondok, például:  “Itt látom a cipődet az előszobában!” az azért jó, mert nincs benne ítélkezés. Semleges szavakat használtam, nem szidtam le, persze sok minden függ a hangsúlytól is, elismerem. 

Zsuzsi: Hadd mondjak egy másik tipikus esetet. A gyerekem játszótérre akar menni, én viszont nagyon fáradt vagyok, elsőre semmi kedvem ehhez. Amikor ennek hangot adok, ugrál, toporzékol, sehogy sem ért meg. Ő nyilvánvalóan nagyon dühös. Én pedig nyilvánvalóan nagyon frusztrált vagyok.  Ilyenkor sokat segít, ha egy pillanatra magamba tudok nézni, és megértem, hol vagyok én ebben a helyzetben. Hogy pontosan miért is nincs kedvem elmenni arra a bizonyos játszótérre. Szükségem van rá, hogy fél órát pihenjek, és utána igyak egy kávét. De akkor ő miért ugrál? Miért nem ért meg? Mert nem magyaráztam el neki, és mert nem gondolatolvasó. És én vajon tudom, hogy miért akar annyira kimenni játszani? Megkérdezem, kiderül, hogy kint vannak a barátai is. Meghallgatom, elmondom neki, hogy megértem, már ettől csökkennek benne az ellenérzések. Majd elmesélem neki a saját helyzetem. Megkérdezem, szerinte mit csináljunk, hogy mindkettőnknek jó legyen? Könnyen lehet, hogy magától rájön, ha ad nekem fél órát, utána szívesen kiviszem a barátaihoz.

Nekem ez tetszik, de kicsit olyan, mintha elterelnénk a dühösködő gyerekünk figyelmét a toporzékolásáról. 

Szilvi: Az, hogy közösen elkezdjük megkeresni a megoldást, nem jelenti azt, hogy elfelejtjük a problémát. Sőt, valójában épp azzal foglalkozunk, csak épp nem hagyjuk, hogy elsodorjanak minket az érzelmek, köztük például a harag a másik iránt.

Ha a gyerek tanácstalan, a szülő is előállhat egy megoldással, nem?

Szilvi: Dehogynem, bár már egy kiscsoportos óvodást is érdemes megkérdezni, nagyon sokszor jutnak eszükbe működőképes ötletek.

Vegyünk egy másik konkrét példát, ezúttal az iskolából. Sajnos sok gyereket érint az iskolai zaklatás. Elképzelhető, hogy ezzel a módszerrel itt is születik egy megoldás, amivel mindenki nyertes lehet? 

Zsuzsi: A büntetés, illetve a hibáztatás egészen biztos, hogy itt sem jó módszer. Fontos megérteni ebben a helyzetben is a miérteket. Milyen szükséglet húzódik meg a zaklató félben? Milyen a közösség? Milyen a viszonyuk a tanárokkal? Milyen az érintett gyerek kapcsolata a szüleivel? Utána valahogy át kell forgatni az energiát valami másba, ami nem okoz többé sérülést senkinek. 

Szilvi: Az iskolai zaklatás egy nagyon összetett folyamat. Amikor kiderül, hogy ki zaklatott mást vagy másokat, biztos, hogy létrejön a bűntudat, ezzel is foglalkozni kell. Megoldást jelenthet az úgynevezett jóvátétel. 

Emlékeztek még, hogy mi volt az, ami titeket a legjobban megragadott a módszerben?

Szilvi: Engem az, hogy rájöttem, miközben gyakorlom, észrevétlenül ugyan, de változik a személyiségem is. Engem ugyanis  ez a módszer nagyon rugalmassá tett. És kreatívabbá is. Ma már pillanatok alatt jönnek az ötletek. Ráadásul megtanulom tisztelni a másik felet vita közben is, mert miközben figyelem, nemcsak azt veszem észre, hogy mik a szükségletei, hanem azt is, hogy mi a közös benne és bennem. 

Zsuzsi: A már említett játszóteres példa valójában nem egy szűk mezsgye. Végtelenül sok jó megoldás létezik a vitás helyzetekre. Ez nagyon szabaddá teszi az embert, közben hitet ad, hogy meg tudjuk oldani a konfliktusainkat. Mindez értelemszerűen erősíti a kapcsolatainkat is. Engem egyébként épp ez ragadott meg leginkább az EMK-ban, hogy azt keresi, ami összeköti az embereket egymással és nem azt, ami elválasztja őket.

Szilvi: Tudom, hogy kicsit idealisztikus, de szívmelengető arra gondolni, hogy úgy nőhet fel egy új generáció, hogy megtanul konfliktusokat kezelni. 

Zsuzsi: Nagyon nem mindegy, hogy mit látnak a gyerekek. Azt, hogy mindenáron le akarjuk győzni a másikat, mert csak egy valakinek lehet igaza, és azok mi vagyunk, vagy azt, hogy tudunk olyan megoldást találni közösen, ami mindenkinek jó lehet. 

Valamikor olyan gyorsan jön a hiszti, hogy kettőig nincs időm számolni, és máris akkora fordulatszámon pörög a gyerek, hogy semmit nem hall meg, hát még a higgadt beszédet.

Szilvi: Elképzelhető, szerintem viszont a hiszti sokszor megelőzhető lenne. Mert mi történik ilyenkor? Elindul a gyerekben egy igény, amihez nem tudok kapcsolódni.  

Tapasztalataitok alapján mi jelenti a szülőknek a legnagyobb nehézséget a gyereknevelésben?

Zsuzsi: Nagyon sok szülő szeretne elfogadó, legalábbis elfogadóbb lenni, de sokszor érzik úgy, hogy erre nem képesek. Talán őket magukat nevelték szigorúan, talán más miatt lett körülöttük zord a légkör, ami biztos, hogy sokan nem akarnak ennyire szigorúak lenni a saját  gyerekükkel. A legtöbb szülő tehát több tudatosságra vágyik és több eszközre. Az EMK épp ebben segíthet, hiszen egyik fontos üzenete, hogy ne kötelességből tegyünk meg valamit, hanem azért, mert már tudjuk, hogy számunkra ez a legmegfelelőbb.

Szilvi: Ezeket a nehézségeket én is látom magam körül. Ehhez jönnek még a külső elvárások, illetve az azokból eredő belső viszály, vívódás, a hogy is vagyok én mindezzel kérdés. 

Mennyire időigényes ennek a módszernek az elsajátítása?

Zsuzsi: Én azt szoktam mondani, hogy az EMK-t megtanulni egy életen át tartó folyamat. Nincs olyan pont, amikor azt mondhatnám, hogy én most már erőszakmentesen kommunikálok. De a cél nem is ez, hanem hogy képesek legyünk egyre kiegyensúlyozottabbá válni és egyre békésebb kapcsolatokat fenntartani. Marshall szavaival élve: “Nem tökéletes akarok lenni, csak egyre kevésbé hülye.” És bár a tökéletességet sosem érjük el, azt gondolom, hogy ha az ember komolyabban elkezd EMK-t tanulni és gyakorolni, akkor gyorsan jönnek az első sikerek, aminek nagyon lehet örülni. Nyolc hetes online tréningünk során például azok a résztvevők, akik tényleg sok energiát tesznek a tanulásba, gyakorlásba, már néhány hét után fontos változásokról számolnak be.

Férfiak és nők között gyakran vannak súrlódások gyereknevelési kérdésekben is. A ti párkapcsolatotokban ez mennyire jellemző?

Szilvi: Köztünk a férjemmel vannak súrlódások, szerencsére ezt tudjuk humorral kezelni, illetve általában próbáljuk ennek az előnyét nézni. Nagyon jó benne, ha a gyerek azt látja, mindketten felvállaljuk a véleményünket.

Zsuzsi: Mi alapvetően hasonlóan gondolkodunk erről a férjemmel, illetve ő sokszor „átengedi nekem a terepet”. Kettőnk közül én vagyok a kommunikatívabb és kapcsolódóbb típus, úgyhogy a gyerekekkel inkább én beszélgetek és a konfliktusok megoldása is az én feladatom. Neki mások az eszközei, amelyek egyébként nagyon jól kiegészítik az EMK-t itthon.

Milyen kor fölött tudják a gyerekek maguktól is használni ezt az alapvetően kommunikációs technikát?

Szilvi: 4-5 éves kor fölött már képesek erre. Vagyis nem árt a “tanítást” időben elkezdeni. 

Zsuzsi: Egyetértek Szilvivel. Ugyanakkor a gyerekek leginkább a szülői mintát követik a kommunikációjukban, így egyáltalán nem mindegy az sem, hogy mivel találkoznak otthon, amikor még kisebbek. Ha a konkrét szavakat nem is, de az empátiát, a meghallgatást, a közös megoldásra való törekvést (vagyis az EMK lényegét) már babakorukban is megérzik és elraktározzák. 

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!