Hová forduljak? IV. rész - Segítségtípusok

Sokféle segítség létezik, mindegyik más problémára jó. A gyermek személyisége, attitűdje is befolyásolja, hogy melyiket érdemes választani.

2016.11.27 Hogyan mondjam el neked

Telefonos segélyvonalak, online tanácsadás

Telefonon vagy emailen keresztül történik a segítségnyújtás szakképzett munkatársak, önkéntesek által, ingyenes, anonim módon. Ez az ellátási forma azonban nem helyettesíti a személyes tanácsadást, terápiát, inkább csak kezdetben ad megerősítést, útmutatást, merre, hogyan indulhatunk el. Krízis esetén nagy segítség tud lenni a telefonos segélyvonal. Legyen nálunk biztos, ami biztos egy-két ilyen szám, sosem lehet tudni, mikor jön jól.

 

Segítségnyújtás személyesen szakemberek által

Pszichológus: egyetemi bölcsészkari képzés után szerez diplomát, utána végezhet szakképzést (például tanácsadó szakpszichológus, klinikai szakpszichológus stb.) vagy módszerspecifikus képzéseken képezheti tovább magát (pl.: családterapeuta, kognitív viselkedésterapeuta stb.). A pszichológus az első interjún tájékozódik (ez lehet, akár 2-3 alkalom is). Utána a klienssel köt egy szóbeli közös „szerződést”, ami tartalmazza a közösen megfogalmazott célokat, hogy min fognak dolgozni. Majd megkezdődik a tanácsadás vagy terápia (a munkafázis).

 

Pszichiáter: az orvosi egyetem elvégzése után pszichiátria szakvizsgát tesz. Csak pszichiáter szakorvos írhat fel gyógyszert, pszichológus nem.

 

Pszichológusok és pszichiáterek minden kórház pszichiátriai osztályán dolgoznak. A szakambulanciák általában a fekvőbeteg részleghez hozzárendelten működnek. Ha az ambuláns ellátás nem bizonyul kellően hatékonynak, akkor a beteget beutalják a pszichiátriai osztályra, majd a kezelést követően folytatódik a járóbeteg ellátás.

 

Kórházakon kívül is vannak ambulanciák, alapítványok, ahol képzett szakemberek foglalkoznak ingyenesen vagy díj ellenében a szenvedélybetegekkel. Állapotfelmérés, tanácsadás, ambuláns terápia igényelhető ezeken a helyeken. Az addiktológiai konzultáns mellett itt is dolgoznak pszichológusok, családterapeuták, szociális munkások.

 

Rehabilitációs otthonok szintén terápiás segítséget nyújtanak, ide szakorvosi (pszichiátriai) beutalóval és egy személyes beszélgetés után lehet bekerülni.

 

A szenvedélybetegek közösségi ellátásának célja, hogy az általa gondozott szenvedélybetegek integrált tagjai legyenek a társadalomnak, reintegrálódjanak a közösségbe.

 

A szenvedélybetegek nappali ellátása elősegíti a betegek önálló életvitelét, pl.: munka rehabilitáció, készségfejlesztés, szabadidő eltöltése.

 

A családsegítő szolgálatok pszichológiai és jogi tanácsadást is kínálnak az ifjúsági információs szolgáltatáson kívül.

 

A pedagógiai szakszolgálatoknál nevelési tanácsadás kapcsán tudnak a szakemberek segíteni a szülőknek, illetve szükség esetén tudnak javasolni egyéb megfelelő ellátási formákat is.

 

Pszichológushoz, illetve pszichiáterhez a kórháztól, szolgálatoktól függetlenül, magán úton is fordulhatunk. Ez esetben az ellátás általában önköltséges, nem fedezi a TB. Viszont egyre többen kötnek szerződést egészségbiztosítókkal, így ingyenes tud lenni a szolgáltatás számunkra a magán praxisban is. Mielőtt kiválasztjuk a pszichológust, pszichiátert mindenképpen tájékozódjunk, érdeklődjünk, mi is az ő szakterülete, irányultsága, milyen módszereket (pl. segítő beszélgetés, relaxációs technikák, hipnózis, integratív terápia, analitikus, kognitív, stb. technikák) használ munkája során. De az is nagyon fontos, hogy szimpatikus-e számunkra? Lényeges a közös hang megtalálása a szakemberrel, ha ez nem sikerül, akkor keressünk másikat. (ahány ember, annyi féle stílus, természetes, ha nem jövünk ki mindenkivel az életben) Sok esetben a kombinált (gyógyszer és terápia) segítség a leghatékonyabb. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszeres kezelés pszichiáterrel, a terápia pszichológussal történik. Vannak pszichiáterek, akik terápiát is végeznek, így egy helyen történik a gyógyszeres és terápiás kezelés is. A pszichológust és a pszichiátert is titoktartás kötelezi.

 

Társas támasz: anonim, ingyenesen látogatható csoportok

Az önsegítő csoportot hasonló élethelyzetben levő emberek szervezik szakemberek kezdeményezésére vagy saját elhatározásukból egymás kölcsönös segítésére. Gyógyult vagy gyógyulófélben levő betegek segítik egymást az absztinencia megtartásában. Ilyen az anonim alkoholisták / szerencsejáték függők közössége például.

 

A szülői, hozzátartozói csoport célja a pszichoedukáció, illetve társas támogatás a szenvedélybetegek családtagjai számára.

 

Megelőzés – önismeret fejlesztés

Önismerettel szerezhetünk több önerőt, pozitív énképet, életkészségeket és megküzdési stratégiákat, megtudhatjuk, mik az erősségeink stb. Ezek a szenvedélybetegség kialakításának megelőzésében is segítségünkre lehetnek.

 

Mi az önismeret?  Különböző szinteken valósulhat meg:

-        Első szint: felszínes szint, a saját tudásunkról, képességeinkről, akaraterőnkről, érdeklődési körünkről, feszültség- és kudarctűrő képességünkről stb. szerzett ismereteinket jelenti.

-        Második szint: egy mélyebb történeti szint, a ránk korábban (pl. gyermekkorban) ható élményekre vonatkozik, s hogy ezek hogyan befolyásolták a jelenlegi törekvéseinket, érzéseinket, szándékainkat, viselkedésünket. Annak vizsgálata, hogy összhangban van-e a szándék és a viselkedés; hogy cselekedeteink vajon vágyaink, céljaink felé visznek-e minket?

-        Harmadik szint: a társas szint, ami abban segít minket, hogy felismerjük a velünk szemben - a különböző társas szerepeinkben (szülő / gyermek / férfi / nő / társ / barát / főnök / állampolgár stb.) - támasztott elvárásokat és ezekre miképp reagálunk. Annak vizsgálata, hogy összhangban van-e a másokban keletkező kép és a sajátmagunkról alakított kép.

 

Szülői és pedagógusi szerepben különösen fontos a magas szintű önismeret, hiszen gyermekeket nevelünk. Formáljuk őket, segítünk nekik, eközben hat a saját személyiségünk is rájuk.

 

Önismeret fejlesztésére sokféle mód van:

·       Az egyéni segítő lehet: pszichiáter, pszichológus, mentálhigéniás szakember, coach, szociális munkás.

·       Az önismeret fejlesztésének csoportos formái: pszichodráma, önismereti tréning vagy csoport, tánc-, művészetterápia.

·       Az önsegítésnek, önfejlesztésnek sokféle formája, módja lehetséges: tesztek, önismereti könyvek, meditáció, jóga, vallás, alkotói munka, kineoziológia. Ezekről is érdemes előre tájékozódni.

Címlapfotó forrása: istock / sturti

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!