Ahogy lesz, úgy (jó) lesz - így éltük meg a járványhelyzetet

Nagyjából túl vagyunk a járványhelyzeten, ideje számot vetni. Legalábbis azon a téren, hogy a fogyasztási szokásainkban, életformánkban milyen változásokat hozott az elmúlt két hónap. Miből fogyasztottunk többet, miből kevesebbet – legalábbis mit gondolunk erről –, és milyen várakozásaink vannak a jövőt illetően. Igaz-e, hogy könyvből, vetőmagból és alkoholból fogyott a legtöbb? Vagy inkább vécépapírból, lisztből és mobiltelefonból? Többek között erről beszélgettünk Kurucz Imrével, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjével.

2020.05.19 Mihalicz Csilla

Általánosan elmondható, hogy visszafogottabban fogyasztunk, vagy ez csak bizonyos termékekre igaz, egyébként pedig inkább áthelyeződtek a hangsúlyok?

Ez nehéz kérdés, mert nekünk nincsenek erről pontos adataink, de ügyfeleink visszajelzéseiből arra következtethettünk, hogy visszaesett a forgalom. A kutatásainkat mi nem a tényleges forgalmi adatokra alapoztuk, hanem arra, hogy a fogyasztók hogyan érzik: kevesebbet, ugyanannyit vagy többet vásárolnak valamiből? Az egyértelműen visszaigazolódott, hogy a kérdezettek sokkal kevesebbet járnak vásárolni - nyilván a járványügyi veszélyhelyzet miatt próbálják minimalizálni a kontaktusok számát. Így egy alkalommal több dolgot vásárolnak, mint szoktak, ez pedig előidézheti azt a benyomást, hogy többet vásárolnak. A kérdezettek 58 százaléka mondta azt pár hete, hogy ritkábban jár a boltba élelmiszerért, és 29 százalékuk, hogy ennek ellenére többet költ. Bár ennek megítélésében lehetnek szubjektív torzító tényezők, márciusra mindenképpen igaz, hogy - még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt, és utána pár hétig - az emberek megrohanták az üzleteket. Részben azért, hogy ritkábban kelljen vásárolni, másrészt az áruhiánytól való félelem miatt. Mostanában már inkább a megnövekedett fogyasztás motiválja a többletvásárlásokat, hiszen sokan főznek otthon, olyanok is, akik korábban a munkahelyükön étkeztek vagy ételfutárral hozattak ebédet. Minden második ember mondja azt, hogy többet főz otthon, mint előtte, főleg fiatalok. Összességében azonban – erre az egyéb információkból lehet következtetni - a forgalom inkább csökkent.

Nyilván ezek az idők nem kedveztek a céltalan shoppingolásnak – maszkban, kesztyűben kinek is van ehhez kedve -, a plázák zárva is tartottak.

Valóban kevesebb az úgynevezett impulzusvásárlás, sokkal célirányosabban és tudatosabban vásárolunk. A többség egyébként nagyjából ugyanannyit vesz a legtöbb termékből, csak pár olyan kategóriát találtunk, ahol jellemzően többet (legalább a kérdezettek 20 százaléka). Ezek közt vannak olyan termékek, mint a legendás vécépapír, továbbá vitaminok, étrendkiegészítők, a szárazáruk közül a liszt, a tészta, a rizs, valamint a gyümölcsök. Örvendetes, hogy nagyjából az emberek harmada több gyümölcsöt fogyaszt, mint korábban.

Nyilván ez is összefügg azzal, hogy sokan otthon étkeznek. Mi az, amiből jellemzően kevesebbet vesznek?

Friss pékáruból és csemegepultos termékekből, amelyeknél fölmerülhetnek higiéniai aggályok. Ezekből ráadásul lehet biztonságosabb csomagolásban vásárolni.

Ha tippelnem kellett volna arra, hogy miből fogy több, akkor azt mondtam volna: könyvből, kertészeti termékekből és alkoholból. Eltaláltam?

A könyvek és a kertészeti termékek fogyását nem vizsgáltuk, de az például látszik az adatokból, hogy míg a karantén-lét során a legtöbb tevékenységre átlagosan több időt fordítunk – legyen az hírfogyasztás, közösségi média, tévézés, de a házimunka vagy az étkezés és az alvás is –, a könyvolvasásra mintha épp hogy kevesebb időnk jutna. Ugyanakkor a vásárlást illetően kifejezetten a napi fogyasztási termékekre koncentráltunk (élelmiszerek, testápolási- és tisztítószerek), illetve minimálisan érintettük az elektronikai cikkek forgalmát. Ez utóbbiaknál csak azt néztük, hogy mennyire gyakran halasztottak el vásárlásokat, adott esetben spórolás miatt. Azt tapasztaltuk, hogy ha volt is ilyen, igazából csak az volt az ok, hogy úgy találták, nem a legégetőbb szükség most ilyesmit venni. Ugyanakkor a kérdezettek 8 százaléka előre hozott olyan vásárlásokat – elsősorban elektronikai termékeket -, amelyek az otthoni tartózkodás hónapjaiban jól jöhetnek: ilyen például akár a tévé, a laptop, az okostelefon, a fagyasztó vagy a mosogatógép. A mostani helyzet egyébként elvben kedvez az e-kereskedelemnek, hiszen a hazai online vásárlók az átvételi módok közül amúgy is nagy arányban a házhozszállítást részesítik előnyben. Az elmúlt egy hónapban a webáruházban vásárlók 84%-a kért házhozszállítást. Ami viszont az alkoholt illeti, azt tapasztaltuk, hogy inkább azok vannak többségben, akik kevesebbet vásárolnak belőle.

Ezen meglepődtek?

Kicsit igen. Lehet ezt némiképp árnyalni, hiszen aki egyébként is szokott vásárolni alkoholt, az nagyjából ugyanannyit vesz, érzése szerint, mint korábban. Kevesen mondták, hogy többet fogyasztanak, és többen érzik úgy, hogy kevesebbet. Egyik legutóbbi kutatásunkban, szerepelt egy olyan kérdésblokk, amely ezt árnyalja. Azt jártuk körül, hogyan érzik magukat az emberek mostanában: többet vagy kevesebbet stresszelnek, alszanak, pihennek? Ezek közt a kérdések közt volt az is, hogy több alkoholt fogyasztanak-e. A válaszadók közül azoknak a negyede, akik egyébként fogyasztanak alkoholt, azt mondta, hogy kevesebbet iszik, és csak minden tízedik mondta azt, hogy többet. Hangsúlyozom, hogy ez a felmérés önbevalláson alapul, tehát azt mutatja meg, hogy az emberek hogyan látják magukat. Ugyanakkor az eredményt valamelyest igazolja, hogy a dohányzás esetében nem tapasztaltunk ilyen csökkenést.

Ezeknek az adatoknak lehet olyan magyarázatuk, hogy mivel most hiányoznak a szociális alkalmak, és érzésük szerint kevesebbet isznak az emberek, akkor az alkoholfogyasztók többsége elsősorban szociális ivó?

Igen, ez lehetséges. És ebbe belefér, hogy ha már itthon vagyok, iszom egy pohár sört, illetve - csakis fertőtlenítés céljából - egy pálinkát, de összességében ez kevesebb, mint amennyi hétvégente jó társaságban legurul. Ugyanakkor felvethető, hogy ha azt kérdeztük volna, hogy többször isznak-e, és nem azt, hogy többet isznak-e, akkor talán más eredmény jön ki.

  12 kép

Forrás: NRC

Kurucz Imre az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője

Meghatározza-e a válaszokat az, hogy a kérdezett hogyan éli meg a saját helyzetét és a társadalmi történéseket?

Nyilván igen. Egyébként az életmódra és a mentális egészségre vonatkozó kutatásunkból az derült ki, hogy az emberek több mint 70 százalékát valamilyen szempontból negatívan érinti ez a helyzet. Akár azért, mert magányosnak érzi magát, feszültebb, fáradtabb, pesszimistábban látja a jövőt. Mindez a fiataloknál nagyobb arányban fordul elő (75 %).

Érdekes, nekem például az az általános tapasztalatom, hogy sokan úgy érzik, nyugodtabb lett az életük, azáltal, hogy több időt töltenek a családjukkal.

A helyzetmegítélés valóban nem fekete-fehér, hiszen egyidejűleg jelennek meg a pozitív és a negatív érzések: kicsit feszültebb vagyok, de több időm van aludni, viszont többet aggódom, több időm van sportolni, de esetleg egészségtelenebbül táplálkozom, satöbbi.

Ugyanakkor az általános közhangulat negatív amiatt, hogy az emberek félnek találkozni a szeretteikkel, egyáltalán, kimenni az utcára…

Igen, ezt majd az fogja igazán megmutatni, ha a változást is látjuk. Én azt tapasztalom, hogy a veszélyérzet enyhül, különösen azoknál, akik egészségügyi szempontból kevésbé vannak kockázatnak kitéve. Április közepén még a fiatalabb korosztályban is 47 százalék mondta, hogy félti az egészségét, a szeretteiét pedig majdnem 80 %. Mindenki, de különösen a fiatalabbak, a legnehezebben a személyes kapcsolatok hiányát élik meg. A második helyen a bezártság, harmadik helyen a bizonytalanság áll, tehát az, hogy nem lehet előre tervezni.

Sokan beszélnek most arról, hogy a világ többé nem lesz olyan, mint a járvány előtt volt. Volt a kutatásaikban erre vonatkozó kérdés?

Igen, és ezzel az emberek többsége egyetért (61 %). Sokan gondolják azt, hogy a megváltozott szokásaik közt lesznek maradandók. Alapvetően olyan kategóriákra kérdeztünk rá, mint a társasági élet, a kommunikáció, a vásárlási szokások, a közlekedés, a médiahasználat. Gyakorlatilag az összes területen az emberek legalább fele azt mondta, hogy megváltozott az élete - nyilván elsősorban a társasági élet és a szabadidő eltöltése. Azoknak, akiknek a járványhelyzet jelentősen megváltoztatta az életüket, a 38 százaléka gondolja azt, hogy ha ez véget ér, akkor minden visszatér a régi kerékvágásba. Ugyanakkor 16 %, tehát az emberek hatoda azt gondolja, hogy bizonyos szokásait végleg meg fogja változtatni. Tehát már most megváltoztatta, és szerinte ez így is marad. Az emberek háromnegyede szerint például még jobban fogunk kötődni a digitális eszközökhöz, hiszen most bebizonyosodott, mennyire rá vagyunk utalva ezekre. (Lásd, például az oktatásban!) A pozitív változások közt a kérdezettek 63 %-a azt említette, hogy ezentúl elővigyázatosabbak és felelősségteljesebbek leszünk, sőt, talán környezettudatosabbak is.

Az egzisztenciális bizonytalanság mennyire jelenik meg? Félnek az emberek az állásuk elvesztésétől?

A pár héttel ezelőtti kutatás kérdezetteinek 65 százaléka mondta, hogy aggódik a háztartása életszínvonala miatt. Ez jelentheti azt, hogy félti a saját állását, de azt is, hogy valaki másért aggódik a környezetében. Van egy Pandémia Hangulat Index kutatássorozatunk, amely több területen idősorosan vizsgálja a járványhelyzettel kapcsolatos lakossági érintettséget és várakozásokat. Az egzisztenciális érintettség index épp azt mutatja, mennyire jellemző, hogy az embereket komoly negatív hatások érték munkavállalóként, például elveszették az állásukat, vagy csökkentették a fizetésüket. Ennek az indexnek az értéke – százas skálán – 38 volt április közepén, és azóta nem nőtt (csupán néhány tized pontot), vagyis a kezdeti negatív következmények után az elmúlt 3 hétben nem romlott tovább a helyzet. Az egzisztenciális várakozási index értéke pedig azt mutatja, hogy a jövőben mennyire számítunk a munkánkkal kapcsolatos negatív hatásokra. Ennek értéke most 19, vagyis aránylag alacsony, tehát e tekintetben a társadalomnak csak egy kis része pesszimista. Érdemes egyébként ezt az értéket összevetni az úgynevezett gazdasági válság várakozási indexszel, ami jelenleg 72 ponton áll.

Tehát a legtöbben úgy gondolják, hogy lesz válság, de őket nem fogja érinteni?

Alapvetően igen. Számítanak egy esetleges elhúzódó válságra, sőt, egyesek akár társadalmi katasztrófára is (ennek a „várakozási indexe” 45), tehát, hogy az alapszolgáltatások is összeomlanak. Azt azonban látni kell, hogy a várakozásaink minden tekintetben javultak az elmúlt 3 hétben. Még a gazdaság alakulásával kapcsolatban is optimistábbak – vagy inkább kevésbé pesszimisták – vagyunk (hiszen ez a mutató is csökkent 74-ről 72-re), de leginkább a járvány alakulását illetően vagyunk derűlátóbbak. A járvány várakozási index értéke ugyanis 66-ról 46-ra esett, ami egyértelműen arra utal, hogy ma sokkal kevesebben várják a járványhelyzet rosszabbra fordulását, mint április közepén. De mindent egybevetve még mindig igaz, hogy gazdasági vagy össztársadalmi szinten inkább el tudunk képzelni egy negatív jövőképet, mint azt, hogy mindez a mi személyes életünket is súlyosan érintheti.

Tehát a vágyvezérelt gondolkodásban jók vagyunk: arra számítunk, hogy úgy lesz, ahogyan szeretnénk?

Igen. Nagyjából arra számítunk, hogy ha a többségnek rossz is lesz, minket azért elkerül majd a baj.

Címlapkép: istock / eldinhoid