Videojátékok – mennyi gyerek játszik, mit és min?

Három gyermekem van, két lány és egy fiú. A legkisebb 8 éves (Alma), a középső 11 (Soma), a legnagyobb 14 (Maja). Testközelből látom, ahogyan a legújabb technológiákat, így az okostelefont, tabletet, számítógépet vagy konzolt használják. A legtöbb kütyüt én vettem és adtam a kezükbe. Együtt tanuljuk meg használni őket, próbáljuk beilleszteni kisebb-nagyobb zökkenőkkel az életünkbe.

2018.05.02 Pintér Róbert

Miközben gyakorló családapa vagyok, az információs társadalmat is kutatom immáron jó 20 éve, ezen belül a videojáték és az e-sport témáját pedig 2016 óta alaposabban is vizsgálom az eNET-ben, ahol dolgozom. Persze attól még, hogy ismerem a témát, nem lesz számomra sokkal kevésbé bonyolult jól csinálni a gyereknevelést ezen a téren sem. A „digital parenting” (szabadon fordítva: hogyan legyünk jó szülők a digitális korban) az egyik legnépszerűbb, igen sokakat érdeklő és érintő téma. Fontos azonban az elején leszögezni, hogy nincsenek minden családban egyöntetűen működő általános szabályok vagy igazságok. Másrészt attól, hogy kutatom a témát, nincs nálam a bölcsek köve és tévedhetetlen sem vagyok, amit leírok még nem feltétlenül adaptálható minden helyzetre vagy családra. Viszont számos olyan kutatást, elméleti megközelítést ismerek, amelyek segíthetnek jobban megérteni, hogy mi történik velünk, a családokkal, gyerekekkel és szülőkkel a XXI. század elején.

Pár hete az egyik vezető hazai online játék webáruház ügyvezetőjével beszélgettem, ők közel kétmilliárd forint értékben adnak el évente játékokat idehaza az interneten keresztül, és dinamikusan növekednek. Elmondta, hogy a „hagyományos játékokat”, a legtöbb játékot, amit ők is forgalmaznak, ma már többnyire csak a 0-8 éves korú gyermekek használják. Ez még pár évvel ezelőtt is a 0-12 éves korosztályra volt jellemző, vagyis a tinédzser kor volt az a határ, amitől kezdve a gyerekek rendszerint már nem játszottak gyerekjátékokkal. A gyerekjátékok használatának szűkülése mögött az ügyvezető a kütyük (okostelefonok, tabletek, konzolok és számítógépek) egyre szélesebb elterjedését sejtette. A mai gyerekek minél nagyobbak, feltehetően szabadidejüknek annál jelentősebb részében használhatják ezeket az eszközöket.

Azért fogalmazok feltételes módban, mivel erre a témára vonatkozóan nem igazán rendelkezünk megbízható idősoros adatokkal, illetve a szigorú szabályozás miatt a videojáték- kutatásokban a szülőket kérdezzük meg a gyerekeik szokásaival kapcsolatosan, ők azonban csak egy részét látják és értik meg ezeknek a tevékenységeknek.

A 2017 szeptemberében az eNET-ben készült kutatásunk alapján, a 18 év alatti gyerekek 56 százaléka játszott rendszeresen videojátékkal. Korcsoportokat tekintve már az öt év alattiak negyedéről elmondható, hogy játszanak videojátékkal, de a játékosok aránya az idővel egyenes arányban nő. Hat és tíz év között már a gyerekek kétharmada, tizenegy és tizennyolc év között pedig háromnegyede játszik videojátékkal. A gyerekek számára természetes tevékenység a videojáték, a mindennapjaik része, nem valamilyen szubkulturális vagy ritka tevékenység. Ma Magyarországon nagyjából hat-tíz év közé tehető az a határ, ahol a gyerekek többsége elkezd videojátékot játszani. Tehát mire felső tagozatba lépnek, teljesen a hétköznapok részévé válik a videojátékozás számukra.

A videojáték népszerűsége ugyanakkor nem teljesen új keletű. Menjünk egy kicsit vissza az időben. Az EU Kids Online reprezentatív magyarországi kutatása 2010-ben folyt, és a kilenc-tizenhat éves gyerekek körében készült. A kutatás alapján már nyolc éve, az okostelefonok tömeges térnyerése előtt (ekkoriban mindössze a korosztály 24 százalékának volt mobiltelefonja) az ötödik legnépszerűbb online tevékenység volt az „online játék másokkal”, amit akkor 60 százalékuk űzött. Továbbá 32 százalék válaszolta ugyanebben a kutatásban, hogy szokott virtuális világokban időt eltölteni és 29 százaléknak volt valamilyen virtuális karaktere is (digitális háziállata vagy egyéb avatarja). Az azóta eltelt időben csak erősödött a videojáték elterjedtsége idehaza.

A videojátékok elterjedését ugyanis elősegítette, hogy egyre több gyermek fér hozzá olyan különböző eszközökhöz, amelyek alkalmasak játékok futtatására. Míg az EU Kids Online kutatásának idején, 2010-ben mindössze a kilenc-tizenhat évesek 10 százaléka rendelkezett konzollal és két százaléka „kézi számítógéppel” (például iPhone vagy Blackberry), addig 2017-ben az eNET kutatásában részt vevő szülők 18 évnél fiatalabb gyerekeinek 57 százaléka rendelkezett valamilyen elektronikai eszközzel. Ezek túlnyomórészt okostelefonok (46 %) és tabletek (31%) voltak – a konzol mindössze 6 százalékot tett ki. Tehát 2010 óta tömegesen terjedt el az okostelefon és a tablet a gyerekek körében. Ezek az eszközök ma sok tekintetben azonos tudással rendelkeznek, mint, mondjuk, egy évtizeddel ezelőtt a számítógépek, miközben különböző alkalmazások futtathatók rajta, amelyek jellemzően alkalmazásboltokból szerezhetők be. A két legnagyobb alkalmazásbolt a Google Play és az App Store, előbbiben 2,8 millió, utóbbiban 2,2 millió appból válogathattunk a Statista 2017 márciusi adata alapján. 2017-ben csak az Apple appboltjában 783.219 játékalkalmazás volt elérhető. Az összes alkalmazás több mint 25 százaléka volt játék az Apple-nél 2018 januárjában, amivel messze ez bizonyult a legnépszerűbb kategóriának (a következő kategória 9,8 százalékkal a második). A mai okostelefonok és tabletek modern, hordozható kommunikációs eszközök, zene- és videolejátszók, fényképezőgépek és játékgépek (régiesen fogalmazva kvarcjátékok vagy kézi-konzolok). A fiatalok túlnyomó többsége számára egyben testesítik meg mindazt, amire a szabadidejük eltöltéséhez és a másokkal való kapcsolattartáshoz elengedhetetlenül szükségük van.

Ugyanakkor az eNET kutatása alapján mégis elmondható, hogy az igazán kemény játékosok (az úgynevezett hardcore gamerek), akik legalább heti 20 órát videojátékkal töltenek – elsősorban asztali számítógépen vagy laptopon játszanak idehaza, mivel a komoly játékok futtatására az okostelefonok rendszerint nem képesek azok hardverigénye miatt. A hardcore gamereknek egyébként a túlnyomó többsége férfi, húszból mindössze egy nőt találni közöttük. Fiatalabb korban is inkább jellemző, hogy a fiúkat szippantja be a játékok világa, miközben a lányok is játszanak videojátékot, de nem annyit (a nemi különbségekkel külön is foglalkozok majd egy önálló részben).

A ma legnépszerűbb játékok a hardcore gamerek körében:

  • Counter Strike: Global Offensive (taktikai, belső nézetű akciójáték, ahol két csapat, terroristák és terroristaelhárítók harcolnak egymás ellen)
  • League of Legends (valós idejű stratégiai játék, ahol két csapat hősök szerepébe bújva harcol egymás ellen)
  • Hearthstone (gyűjtögetős kártyajáték)
  • a gyerekek körében nagyon népszerű még a Minecraft (nyílt játékterű játékvilágok építésére vagy túlélésre, több játékos módban kooperációra vagy harcra), a FIFA (foci) és a LEGO-videojátékok is.

Az elso kettőből rendszeresen szoktak komoly versenyeket is rendezni. Magyarországon 2018 március végén került sor az első igazán nagy versenyre, ahol egymillió euró volt a fődíj. Mindezek azt mutatják, hogy lassan Magyarországon is elismertté és nagykorúvá válik a videojáték. A gyerekek életének szerves része a videojáték-használat, amivel egy szülőnek legalább alapfokon jó tisztában lennie.

A következő hetekben ezt a témát fogom körbejárni egy cikksorozatban, ami számos kérdést felölel majd a játékosok motivációjától és nemi különbségektől kezdve a szülők és a videojáték viszonyán, illetve az e-sporton át a gaming árnyoldaláig (függőség és erőszak) és szélesebb társadalmi relevanciájáig.

Szülői tipp:

A következő rész elkészültéig javaslom, hogy beszélgessen a gyerekével: szokott-e videojátékokkal játszani? Ha igen, akkor mivel játszik, és miért pont ezeket játssza? Szokott-e játékos videókat nézni? Ha igen, akkor van-e kedvenc gamer youtubere, akinek rendszeresen nézi a videóit? Mi tetszik neki neki benne? Ha pedig nem játszik videojátékkal, akkor miért nem? A következő részben a játékos motivációkkal és a nemi különbségekkel szeretnék alaposabban foglalkozni.

 

Címlapfotó forrása: istock / Georgijevic

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!