Videojátékok minitanfolyam szülőknek 5. rész – A szülő felelőssége

Felmerül a kérdés, hogy hogyan viszonyuljon, viszonyulhat „jól” egy szülő ahhoz, ha a gyereke mindennap napi több órán keresztül szeretne videojátékkal játszani? Mennyi időt és milyen játékkal engedje játszani, illetve milyen játékot vásároljon neki, ha vesz valamit? Egyáltalán, milyen viszonyt alakítson ki a család a videojáték-használattal kapcsolatban, illetve tágabb értelemben hogyan kezelje az információs és kommunikációs technológiák egyre nagyobb térnyerését a családokban, mint például az okostelefon, tablet, közösségi média, internet? Nem egyszerű kérdések ezek, amikre nincs egyetemlegesen jó válasz, de nézzük meg, hogy mások hogyan csinálják ezt, illetve milyen ötletek segíthetnek egy jó gyakorlat kialakításában!

2019.01.15 Pintér Róbert

Az eNET 2017 őszi, V4 országokban folyó videojátékkal kapcsolatos kutatásából az derült ki, hogy a szülők mind a négy vizsgált országban (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) elsősorban az időtartamot, majd a játék típusát és a játékon belüli költést szabályozzák.

  12 kép

Forrás: V4 Future Sports Fest Business Conference Budapest 2018 - Dr. Pintér Róbert - 9.

A gyerekek hány százaléka játszik videojátékot az adott országban (%)

Ugyanakkor vannak eltérések az egyes országok között. Ami Magyarországot illeti, itt játszanak a legnagyobb arányban a gyerekek (69 százalék, míg például a cseheknél ez mindössze 53 százalék), ugyanakkor nálunk szabályozzák a legkisebb arányban a szülők ezt a tevékenységet. Ugyancsak nálunk a legnagyobb az aránya azoknak, akik egyáltalán nem szólnak bele a gyerekek videojáték-használatába (közel 20 százalék, miközben a másik három országban ez tíz százalék, vagy annál is kevesebb). Ez alapján úgy látszik, a magyarok a leginkább megengedő szülők a videojátékozást tekintve a visegrádi országok között.

Persze a szülőknek nemcsak a videojáték-használat, hanem általában az internet és az infokommunikációs eszközök családon belüli használata kapcsán is állást kell foglalniuk és amennyiben a szabályozás mellett döntenek, akkor fel kell állítaniuk olyan koherens szabályokat, amelyekbe illeszkedik a videojátékozás is. A szülők eltérő stratégiákat alkalmazhatnak a témával kapcsolatban. Egy másik, átfogóbb nemzetközi kutatás, az idehaza is folyt EU Kids Online empirikus kutatása alapján Kairi Talves és Veronika Kalmus öt féle szülői stratégiát is megkülönböztetett, elsősorban az internet használata kapcsán:

  1. aktív közös használat az internethez kapcsolódóan
  2. aktív közös használat az internet biztonságához köthetőena
  3. használat idejére és tartalmára vonatkozó korlátozások (ezt láthattuk fentebb a videojátékozás kapcsán is)
  4. olyan technológiai eszközök alkalmazása, amelyek képesek korlátozni, ellenőrizni a használatot
  5. az aktivitás személyes ellenőrzése (például milyen oldalakat látogat a gyerek, a mi témánk szempontjából annak ellenőrzése, hogy mivel játszik a gyerek) PEGI-vel (Egységes Európai Játékinformációs Rendszerrel), ami pont ilyen tevékenységet végez.

 

További ajánlás: a Wired magazin évtizedek óta az infokommunikációs technológiával kapcsolatos pozitív gondolkodás egyik legfontosabb orgánuma. A közelmúltban létrehoztak egy csoportot a szülőknek a Facebookon, ami a gyereknevelés kérdéseivel foglalkozik. Angolul tudóknak hasznos lehet átnézni a posztokat, esetleg csatlakozni a csoporthoz (Wired Parenting FB csoport).

 

Címlapfotó forrása: istock / Tempura

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!