Videojáték és sport – komolyan kell-e venni az e-sportokat?

A napi több órás videojáték-használat mellett fontos a testmozgás, mivel a legtöbb videojáték ülő tevékenység, és a gyerekek az iskolában is javarészt csak ülnek. Ezen persze enyhít valamennyit a mindennapos testnevelés – a sport, a mozgás kiemelt szerepe viszont továbbra is megkérdőjelezhetetlen a gyerekek életében. Egy aktív fiatal számára egyébként sikerrel összeegyeztethető a sportolás és a videojátékozás, az eNET kutatása szerint a videojátékosok túlnyomó többsége aktívan sportol. Adódik viszont a kérdés, hogy vajon betöltheti-e a sportolás szerepét az e-sport? Persze ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolhassunk, tudnunk kell, hogy egyáltalán, mi az az e-sport, és miért ennyire fontos a XXI. században.

2019.01.22 Pintér Róbert

Az eNET 2017 októberi, magyar hardcore-gamerek (akik rendszeresen napi több órát játszanak videojátékkal) körében folyt nem reprezentatív kutatása alapján elmondható, hogy minden negatív előítélet ellenére a gamerek igen aktív életet élnek, 80 százalékuk rendszeresen sportol. Ezzel messze az egyik legaktívabb társadalmi rétegről van szó: az eNET teljes felnőtt lakosságra reprezentatív 2015-ös átfogó szabadidő-kutatása alapján a magyar felnőttek 70 százaléka egyáltalán nem szokott sportolni. A gamerek 46 százaléka elsősorban az állóképességi sportokat (mint amilyen a futás, úszás vagy kerékpározás) részesíti előnyben. Meglepő lehet – ismerve, hogy a hardcore gamerek közül csak minden huszadik nő –, hogy a foci csupán a második helyen található (38 százalékkal), amit az erősportok követnek 27 százalékkal. Jól látszik tehát, hogy a komoly videojáték-használat és az aktív sportolás jól összeegyeztethető egymással, egyáltalán nem zárják ki egymást.

Ugyanakkor néhány évtizeddel ezelőtt megjelent egy újfajta sport is, ami ötvözi a kettőt, a videojátékokból és a sportból megszületett az e-sport, amit érdemes egyre komolyabban venni. De mi az e-sport egyáltalán? Röviden: versenyszerű vetélkedés videojátékokban, ami sokban hasonlít a sporthoz, például itt is vannak profi játékosok, akik azért kapják a fizetésüket, hogy játsszanak (a legjobbak dollármilliókat zsebelnek be); léteznek szervezetek, amelyek a versenyek lebonyolításával foglalkoznak, és az e-sportnak is több ága van, mint ahogy hagyományos sportból sem csak egyféle létezik. De az e-sport egyelőre még sok szempontból a profivá válás elején tart, amit jellemez a nemzeti és nemzetközi szövetségek kialakulása, az első komolyabb sportegyesületek létrejötte, a különböző ligák formálódása, a kapcsolódó szabályrendszerek megalkotása és elfogadása, a média figyelmének erősödése, valamint a videojáték-iparon kívüli szponzorok megjelenése. Ez azonban egy meglehetősen rapid folyamat, ami az utóbbi években jelentősen felgyorsult, olyannyira, hogy ma már napirenden van valamelyik e-sport hagyományos olimpiákon való bemutatkozása is. Sokan mindeközben azonban mégis kétségbe vonják, hogy egyáltalán sport-e az e-sport. Anélkül, hogy ebbe a kérdésbe mélyebben belemennénk, az e-sportok sokban rokoníthatók a technikai sportokkal (például az autóversenyzés), és az elsősorban szellemi teljesítményen alapuló sportokkal (például a sakk). Az eNET kutatásai alapján egyre többen ismerik idehaza is a fogalmat, és, ahogy a videojátékok társadalmi elfogadottsága nő, várható, hogy nálunk is egyre elismertebb lesz a terület, és ki fog törni szubkulturális szerepéből.

A legfontosabb dolog, amiért érdemes komolyan venni az e-sportokat, és a szülőknek is jó tisztában lenni a témával, hogy iszonyatosan sokan nézik: (a Newzoo riportja alapján 2019-ben 427 millió ember). Hatalmas tömegeket képes megmozgatni egy-egy rendezvény hagyományos, offline módon (sportcsarnokokban)- és online módon (interneten keresztül) is. Ráadásul az olyan fiatalokat is megszólítja, akiket egyre kevésbé érdekelnek a klasszikus sportközvetítések, és az e-sportot leszámítva nehéz őket hagyományos médiacsatornákon keresztül is aktivizálni. Így többek között a média- és a sportszponzorokként ismerős nagy cégek is új lehetőséget látnak az e-sportban.

Fontos lehet a szülők számára az is, hogy nagyon sokan szeretnének e-sportolók lenni. Az eNET már említett 2017 októberi, hardcore-gamerek körében folyt kutatása alapján a videojátékosok 39 százaléka fizetne azért, hogy valaki segítse a fejlődését, illetve szívesen részt venne profik által tartott oktatáson, 11 százalékuk játszik valamilyen mértékben versenyszerűen, és 40 százalék szeretne a jövőben versenyszerűen játszani. Persze a családnak és a szülőknek óriási szerepe van abban, hogy a legtehetségesebb egy százalékból végül profi e-sportoló lesz-e. A legtöbb fiatal eleinte csak a kikapcsolódás miatt játszik, de amikor kiderül, hogy nagyon ügyes egy videojátékban, sokszor csapatot alkotnak hasonló fiatalokkal, és többnyire az elért eredmények miatt figyelnek fel rájuk. Gyakori az is, hogy valamilyen e-sport vagy videojáték- eseményen vesznek részt, és az adja meg a végső lökést a profivá válás felé. Az e-sport rendezvények amúgy is rengeteget tesznek azért, hogy a videojáték-rajongó fiatalok ne érezzék magukat egyedül, ne gondolják azt, hogy amit csinálnak, az marginális tevékenység és felesleges időpocsékolás, ahogy azt esetleg a környezetük sugallja számukra. Egy húszezer őrjöngő hardcore-gamer drukkolóval teli csarnok képes életre szóló élményt nyújtani.

Az e-sportok intézményesülése idehaza is elkezdődött, megalakultak például az első e-sport egyesületek – a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan, nálunk is a nagy múltú sportklubok égisze alatt (mint amilyen a Honvéd, az MTK vagy a DEAC). Így az e-sport képes profitálni mindabból a professzionalizmusból, infrastrukturális háttérből, ami ezeket a szervezeteket egyébként jellemzi.

Végül – válaszul a kiinduló kérdésünkre: önmagában a legtöbb e-sport nem képes azt a mozgásigényt kielégíteni, amire egy hat–tizennyolc éves gyereknek elengedhetetlenül szüksége van. Viszont mivel az e-sport is tartós koncentrációt és erőnlétet igényel, ezért, aki komolyan veszi az e-sportot, az szinte biztosan űz mellette valamilyen egyéb sportot is. Ugyanakkor az e-sport minden ellenkezés dacára is sport, így többek között erősíti azokat a jellemvonásokat és egyéni képességeket is – mint amilyen a kitartás vagy a csapatszellem –, amik miatt amúgy is ajánlott a fiataloknak a rendszeres sportolás.


Szülői tipp

Ha komolyan felmerült a családban vagy a közvetlen környezetben a kérdés, hogy hogyan lehet valaki profi e-sportoló, milyen készségekre van szükség ahhoz, hogy valaki sikeres legyen ezen a téren, akkor érdemes lehet megismerkedni Andrejkovics Zoltán Láthatatlan játék című, 2017-ben megjelent könyvével, ami ezt a témát járja körül első kézből (a szerző egy profi e-sport csapat menedzsereként dolgozott korábban).

Szervezzetek házi olimpiát! A résztvevők lehetnek felnőttek és gyerekek, férfiak és nők egyaránt. Úgy válogassátok össze a számokat, hogy ne csak videojátékok szerepeljenek, hanem hagyományos sportok és ügyességi feladatok is. A különböző állomásokon egyenlő feltételek mentén lehessen összemérni a tudást, és a végén hirdessetek egyéni- és összetett bajnokot, bajnokcsapatot is!

Címlaképistock / adamkaz

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!