Hogyan hat a kütyüzés a gyereked fejlődésére?

A hétvégén az ELTE PPK épülete adott otthont a Kis Tudósok Délutánja című rendezvénynek. A délután folyamán az érdeklődök betekintést nyerhettek a Budapesten működő, kisgyermekek fejlődésével foglalkozó kutatócsoportok munkájába. Peres Krisztina és Konok Veronika előadása azzal foglalkozott, hogy hogyan hat a digitális eszközhasználat a gyerekek kognitív fejlődésére?

2020.02.22 Hogyan mondjam el neked

Az Alfa Generáció Labor a 2010 után született generáció megismerésével foglalkozik. Az ő életükben már kézzelfogható közelségben voltak a digitális eszközök, kütyük, tabletek, okostelefonok. Számos szülőt joggal foglalkoztató kérdés, hogy hogyan hatnak ezek a gyerekek fejlődésére. Meglepetés, de tudományos értelemben nem olyan egyértelmű a helyzet, mint ahogy az első pillantásra tűnik.

Az megkérdőjelezhetetlen tény, hogy meglehetősen nagy arányban és döbbenetesen korán kezdte el használni a kütyüket ez a generáció. Míg 2012-ben a 3 évesnél fiatalabb gyerekek kevesebb, mint tíz százaléka használt ilyen eszközöket, 2016-ra már körülbelül a negyven százalékuk. Amennyiben kicsit mélyebben az adatok mögé nézünk, azt látjuk, hogy 2016-ban már az egy-két évesek harmada (!), az öt-hat éveseknek pedig majdnem kétharmada kütyüzőnek tekinthető!

A szülői minta kritikus

Az intézet kérdőíves kutatásai alapján erősen összefügg a gyermek szokása a szülő mobiltelefonjához való kötődésével is. „Azoknak a szülőknek ugyanis, akik erősebben kötődnek a mobiljukhoz, a gyerekük is többet használja a digitális eszközöket. Ez azzal magyarázható, hogy a gyerekek nem csak készségeket és ismereteket tanulnak a szüleiktől, hanem viselkedésmintákat és értékrendet is. Ha egy gyerek azt látja, hogy a szülő folyton mobilozik és érzelmileg nagyon fontos számára a telefon, akkor a gyerek is fontosnak tartja majd és többet fog foglalkozni vele.”

A sajtóban azt gondolom, hogy közhelyszámba megy, hogy ennek bizony káros hatása van, a helyzet mégsem ilyen egyértelmű.

A társas interakciók terén úgy tűnik, hogy valóban hátrányt jelenthet a kütyüzés. Ennek egy vizsgálati területe volt, hogy mennyire értik meg mások nézőpontját. Ezt egy olyan teszttel vizsgálták, hogy egy egyébként édességeket rejtő dobozba a cukorkák helyett egy ceruzát rejtettek és megkérdezték a gyerekeket, hogy „mit gondol vajon a másik kisgyerek, akiknek megmutatnák ezt a dobozt”. Itt értelemszerűen az a jó válasz, hogy meg kell érteni, hogy a másik kisgyerek nem rendelkezik azzal az információval, mint ők. Ebben a tesztben a kütyüző gyerekek rosszabbul teljesítettek. Ezt azzal magyarázták a kutatók, hogy a kütyüzés elveszi az időt a társas tevékenységektől. Az érzelmek felismerésében azonban ugyanúgy teljesítenek ezek a gyerekek is, mint nem kütyüző társaik, aminek a magyarázata az lehet, hogy ez egy jóval automatikusabb folyamat.

Egy másik feladatban különböző ábrákra kellett figyelniük, ahol fontos volt az egész kép, illetve a részletek megfigyelése is. Itt eltérő erősségek jöttek ki az egyes csoportokban. A kütyüzők inkább a részletekre figyeltek, talán amiatt, mert a kijelzőkön sok az apró részletet kell a hétköznapokban megfigyelniük és ritkán látják a tartalmat egészben. A nem kütyüző gyerekek pedig jobban meglátták a nagy egészet, és kevésbé látták meg a részleteket.

A fentiek fontos részeredmények. Azt sugallják, hogy bár valahol hátrányban lehetnek a kütyüző gyerekek, más területeken adott esetben még jobban is teljesíthetnek. Az idő fogja eldönteni, hogy mely készségekre lesz inkább szükség a jövőben, hogy sikeressé váljanak.

Az Alfa Generáció Laborban most is várják kísérletező kedvű szülők jelentkezését aktuális kutatásaikhoz.

Címlapkép: Pixabay

Címkék

kütyü szülőknek