Terápia felnőtt „szétszórt rosszcsontok” számára

A kezeletlen gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) felnőttkorban is komoly problémákat okozhat. Azért fontos kutatni és diagnosztizálni, mert a kezeletlen ADHD-s betegeknél gyakoribb az agresszív viselkedés, az alkohol-, drogfogyasztás, pszichiátriai betegségek előfordulása. Fokozottabb kockázatvállalási hajlandóságukkal gyakran közlekedési kihágások, balesetek járnak együtt. Munkahelyi teljesítményük alacsonyabb lehet az elvárható szintnél. Megfelelő kezelés mellett azonban tartós javulás érhető el.

2019.07.15 Mihalicz Csilla

A felnőttkori ADHD epidemiológiai vizsgálatok szerint a magyar lakosság 2,5 százalékát érinti. Mivel nagy a látencia, ez a szám lehet jóval nagyobb is, hiszen nem minden érintett kerül kapcsolatba az ellátórendszerrel. A felnőttkori ADHD felismerése könnyebb, mióta egyre több a hozzáértő szakember és a felhalmozott tudás.

Az ADHD 80 százalékban genetikailag meghatározott, öröklődő idegfejlődési zavar. Jellemző tünetei közé tartozik a krónikus szétszórtság, feledékenység, tervezési, időbeosztási és indulatkezelési problémák, a részletek figyelmen kívül hagyása. Ezek egy része általában már gyerekkortól megfigyelhető, és bár a zavar kinőhető, az esetek 50-60 százalékában a tünetek - részben vagy egészben - felnőttkorban is megmaradnak. Gyermekkorban a figyelemhiányt sokszor álmodozásnak vagy lustaságnak, a hiperaktivitást rendbontásnak bélyegzik a szülők, pedagógusok, ami sok frusztrációt okoz az érintetteknek. A tünetek önmagukban nem jelentenek betegséget, hiszen a diagnózis során egyéb kritériumokat is figyelembe kell venni, például, hogy a tünetek legalább hat hónapon át fennállnak és az élet több területén is nehézséget okoznak-e, a munkahely mellett az otthoni környezetben és a társas kapcsolatokban is, írja körül az idegfejlődési zavar diagnózisát Dr. Pulay Attila, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika szakorvosa.

Stresszhelyzetben sokan tapasztalhatják magukon a felsorolt tüneteket, ám míg egy egészséges ember csak sokkal nagyobb nyomás alatt észlel hasonlókat, addig az ADHD-val küzdőknél már egy átlagos mértékű stresszhelyzet is - például munkahelyváltás – komoly nehézségeket jelent. Minden olyan feladat, amely a végrehajtó funkciókat különösen igénybe veszi: komoly tervezést, időbeosztást, koncentrációt igényel.

Ha gyermekkorban nem kezelik a problémát, az – a negatív élmények miatt – kihat a személyiségfejlődésre, a későbbi karrierre, az érzelmi életre, figyelmeztet a szakember. Az ADHD-val küzdőknél két és félszeres a válások aránya, valamint az egészségtelen életvitel és a kockázatos magatartás miatt a halálozási arány is sokkal magasabb.

Van terápiás segítség

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján tíz éve működik Felnőtt ADHD Szakambulancia. A vizsgálatokra a háziorvos adhat beutalót, ezt követően személyes beszélgetésen próbálják kizárni az egyéb pszichiátriai problémákat, személyiségzavarokat. A személyes találkozó előtt érdemes előzetesen felkészülni, átgondolni, hogy pontosan mikortól állnak fenn a tünetek. Amennyiben mód van rá, a szülőket is kikérdezik az illető gyermekkori tüneteiről. Vannak ugyan kérdőívek, önbecslő skálák, ám ezek alapján még nem lehet megbízhatóan diagnózist felállítani, csakis többszöri személyes találkozót követően.

Akut problémák esetén a szakemberek első körben életmód- és munkahelyváltást javasolnak. Ha ez nem elegendő, gyógyszeres kezelést és úgynevezett kognitív viselkedésterápiás tréninget (12 alkalom), ami – többek között praktikus életvezetési tanácsokkal is - segít megbirkózni a figyelmi, önkontrollbeli, aktivitásbeli nehézségekkel.

Az ambuláns ellátás mellett a klinikán több mint tíz éve foglalkoznak a felnőttkori ADHD vizsgálatával, jelenleg is több kutatás zajlik a témában. Dr. Réthelyi János klinika-igazgató elmondta: a genetikai vizsgálatokban arra keresik a választ, hogy bizonyos genetikai variánsok kapcsolatban állnak-e az ADHD-val, illetve, hogy az eltérések alapján lehet-e egyénre szabott gyógyszeres terápiát javasolni.

Elektroenkefalográfiás módszerrel (EEG) kutatják azt is, hogy miben áll egy ADHD-s ember „mássága” - figyelmi rendszere, központi idegrendszeri információ-feldolgozása. Ugyanezeket a kísérleteket elvégzik funkcionális mágneses rezonancia képalkotási (MRI) vizsgálattal is, itt azt nézik, hogy melyik agyi területek aktiválódnak, eltérően az átlagpopulációtól. Klinikai vizsgálatban megfigyelik felnőttkori ADHD-s betegekben az úgynevezett impulzivitási tüneteket – vagyis amikor külső vagy belső ingerekre hirtelen választ adnak, gondolkodás nélkül reagálnak, vagy olyan döntéseket hoznak, amelyek később kedvezőtlennek bizonyulnak számukra. Itt egyebek mellett arra keresik a választ, hogy a bélbaktériumok összetételének módosításával (probiotikus kezeléssel) javíthatók-e az impulzív tünetek. (Forrás: Semmelweis Egyetem)

Címlapkép: istock / Devonyu

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!