ADHD – „Napi hatszor félóra mozgás jó fél napi gyógyszeradaggal egyenlő!”

Keveset beszélünk erről, de kutatások szerint az ADHD-s gyerekek később nagyobb valószínűséggel lesznek függők, mint az ADHD-ban nem érintett társaik. Szerencsére vannak ennél sokkal jobb hírek is: a mozgás gyakorlatilag csodákra képes, és az étrend-kiegészítőknek, probiotikumoknak is fontos szerepük lehet. Igen, még mindig az ADHD-ról van szó.

2019.07.27 Bakóczy Szilvia

Előző beszélgetésünkben hosszasan taglaltuk gyerekek, szülők nehézségeit, de mik az ADHD előnyei?

Dr. Csiky Miklós (gyermekpszichiáter): Azok a vonások, amik náluk túlsúlyban vannak, önmagukban mind-mind előnyt jelentenek. A lelkesedés, az érdeklődés az új iránt, a hiperfókusz, vagyis a teljes belemerülésre való képesség, a kreativitás és a tettrekészség nagyon pozitív tulajdonságok, viselkedésformák. Gondot azért okoznak, mert túl nagy súlyban, túlságosan intenzíven jelentkeznek. A kérdés az, hogy sikerül-e a tüneteket részben elfogadtatni, részben megfelelő terápiával és módszerekkel csökkenteni.

Ismerősök mesélték, hogy a kütyüzés hatására azoknak a gyerekeknek is rosszabbodott a figyelem megtartása a családban, akiket nem diagnosztizáltak ADHD-vel. Ön szerint a kütyüzés ronthat a tüneteken?

Határozott igen a válaszom. Az ADHD-s gyerekeknek köztudottan rossz a dopaminháztartásuk. A dopamin a jelátvitelre, ingerátvitelre szolgál például a figyelmet, aktivitási szintet szabályozó idegrendszeri körökben, ezen felül a jutalom, az örömérzés mediátora is. Ahhoz, hogy kellő ideig és kellő mértékben fent tudjuk tartani a figyelmünket, a dopamin megfelelő finomszabályozása szükséges. Az ADHD-s gyerekek nem tudják az optimális szintre beállítani a figyelmüket. Ha valami érdekli őket, nagyon lelkesek lesznek, ha nem, szinte azonnal elkalandoznak fejben. A tabletezéssel az a nagy baj, hogy egyrészt olcsó örömöt jelent, másrészt az idegrendszernek csak egy bizonyos részét hozza működésbe. Márpedig az idegrendszer akkor működik jól, és mi akkor érezzük jól magunkat, ha kiegyensúlyozott folyamatok zajlanak benne.

Mit jelent az olcsó öröm?

Azt, hogy netezés közben megugrik ugyan a dopaminszint, utána viszont le is esik, mégpedig a kiindulási szint alá. Ha ilyenkor időben el tudjuk kapni, és még a „gödörbe esés" előtt pihentetjük a gyerek idegrendszerét, megelőzhetjük a bajt, de ha hagyjuk, hogy egy órán keresztül kattintgasson, bizonyosan feszült és ingerlékeny lesz, a tekintete pedig üressé válik, tükrözi a belső kifosztottságot.

A tabletezés létjogosultságát gyerekkorban sok szakember vitatja. Létezik egyáltalán ideális arány?

Induljunk ki abból, hogy a tabletezés öt éves kor alatt senkinek sem javasolt. A következő egy-két évben sem jó napi félóránál több időt tölteni vele. Tizenkét éves kor fölött maximum naponta két órára ajánlott korlátozni a netezés összes formáját, és húsz perc után nagyon fontos legalább öt-tíz perc szünetet tartani, azt mozgással, másfajta tevékenységgel kitölteni.

Lehet hosszú távon függőség az ADHD-ból?

Sajnos határozottan igen. Klinikai kutatások igazolják, hogy kezeletlen ADHD esetén a függőségek kialakulásának a veszélye három-ötszöröse az ADHD-ban nem érintett gyerekekhez képest.

Korai felismerés esetén is ez a helyzet?

A gyógyszerrel egyensúlyban tartott gyerekek ezen a téren kevésbé vannak kitéve komoly veszélynek. A későbbi függőségek a kezetlen gyerekek körében gyakoribbak. A függőségek nagyon korán, akár már a kamaszkorban jelentkezhetnek.

Ennek a hajlamnak színtiszta biokémiai oka van? Például a hullámzó dopaminszint?

Ez erősen benne van, de más tényezők is szerepet játszanak. Ezek a gyerekek sok mindent másképp csinálnak, mint a társaik, és sokszor kevésbé tűnnek eredményesnek, legalábbis a környezetük visszajelzései alapján. Emiatt negatív énképük lesz, önmagában már ez növelheti a hajlamot a függőségekre. Azt is tudjuk, hogy akkor érezzük jól magunkat a bőrünkben, ha háromszor annyi jó élmény ér minket egy nap, mint rossz élmény. Náluk ez sajnos ritkán jön össze. Nem meglepő tehát, ha később minden eszközt igyekeznek megragadni ahhoz, hogy jobban érezzék magukat.

Gondolom, rengeteget számít a megelőzésben, illetve a gyerekek jó közérzetében az is, ha a szülők megkeresik azokat a tevékenységetek, amik sikerélményt jelentenek.

Természetesen. Fontos tudni, hogy a mozgás például már önmagában is megemeli a dopaminszintet, ráadásul ellentétben a tablettel, félórányi, közepes intenzitású mozgás után húsz percen keresztül magasabb lesz, mint eredetileg volt. Vagyis napi hatszor húsz perc mozgással jó félnapi gyógyszer kiváltható. 

Előző beszélgetésünkben említette a gyógyszerek hatékonyságát, de ha jól értem, megfelelő napirenddel a gyógyszeres terápia akár el is hagyható.

Esetenként igen. A baj az, hogy sok iskolában alig mozognak a gyerekek napközben. Másrészt az ADHD súlyosabb eseteiben az elegendő mozgás nem feltétlenül váltja ki a többi terápiát, köztük a gyógyszereket.

A sok mozgás mellett mi minden számíthat még?

A szenzomotoros fejlesztés, illetve a megfelelő étrend. Egészen friss kutatások igazolják, hogy a probiotikumoknak érzelemszabályozó hatása van. Régen is tudtuk, hogy a probiotikumok jól hatnak az immunrendszerre, mára azonban feketén-fehéren kiderült, hogy a bennünk képződő dopamin hatvan százalékát, a szerotonin nyolcvan százalékát a bélbaktériumok termelik. Ezen felül természetesen nem hangsúlyozhatjuk eleget az elfogadó környezet jelentőségét.

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!