Futunk a magány elől?

Az elmúlt években hatalmas mozgalma lett az amatőr futásnak. Egyik futóverseny éri a másikat. A mozgás, sport számos pozitív hatása megkérdőjelezhetetlen. A Miskolci Egyetem kutatói ennek egy negatív aspektusát, a sportoláshoz kapcsolódó függőséget és az ehhez vezető tényezőket vizsgálták.

2019.07.17 Szabó Előd

 

A futáshoz nem kell más, mint egy jó cipő és egy hely, ahol futni tudunk. A kitartás és önmagunk meghaladásának szimbóluma lett, ha elindulunk egy futóversenyen és hónapról hónapra, évről évre nagyobb távokat teljesítünk, lefutjuk a maratont. A futás népszerűségének a növekedésével néha maguk a versenyek szervezői sem tudnak lépést tartani.

Kétségtelenül számos pozitív hatása van a futásnak. Növeli az állóképességet, megelőzhetőek vele szív- és érrendszeri betegségek, javítja az ellenállóképességünket és sorolhatnánk.

Egy korábbi interjúnkban Dávid Ferenc vetette fel az elsőre szokatlan gondolatot, hogy „nagyon érdekes elnézni a szenvedélyes futókat, hogy ki mi elől fut. Egyfelől nagyon jó, mert elaltatja a sóvárgást, de ha ugyanúgy nem tudok jelen lenni a párkapcsolatomban, mint ha innék, akkor a futás ugyan élhetőbb, kevesebb ártalommal járó szenvedély, de azért mégis csak valami űrt próbál kitölteni.”

A Miskolci Egyetem kutatói a „Journal of Behavioral Addictions”-ban publikálták friss kutatásukat, amiben azt vizsgálták, hogy a legalább 2 éve futók között hányan vannak, akik valóban veszélyeztetettek függőség szempontjából. Az általuk vizsgált futók 8,6%-a tartozott a függőség alapján kockázatosnak tekinthetőek csoportjába (például elvonásként érzékelik, ha nem tudnak futni menni; a sérülésük ellenére is mennek futni stb.). Tehát korán sem szabad a futókat általánosságban függőség szempontjából beskatulyázni. A veszélyeztettséggel összefüggő tényezők között pedig olyanokat találtak, mint a szorongás, magányosság, a hetente futással töltött idő, a gyermekkori sporttevékenység, illetve az iskolázottság.

A kutatás tehát alátámasztani tűnik más, korábbi kutatások hipotézisét, miszerint a magányos futók magát a sportolást használják öröm- és boldogságforrásként. Ahhoz azonban, hogy elérjék ezt a pozitív érzést, egyre több és több időt kell eltölteniük a futással. A prevenció szempontjából pedig érdekes eredmény, hogy a felnőttkori kockázatokat már megjósolhatja a gyerekkori sportolás mennyisége is.

Ajánlott olvasnivaló:

Megtartó közösségek a gyermeked számára

Testedzés függőség teszt

Címlapkép: Pexels

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!