Egy társas, amit nyugodtan együtt játszhatsz a különböző korú gyerekeiddel

Dübörög a társasjátékpiac, mégis ritkán lehet valamit együtt játszani különböző korú vagy épp képességű srácokkal. Ha mégis, általában mindenki a gyengébbet engedi nyerni, különben sanszos a sértődés. Egy könyv benne hét különböző játékkal épp ezzel a hagyománnyal kíván szakítani. Lencse Mátét a könyv egyik szerzőjét, játékfejlesztőt arról kérdeztük, mit jelent az előnyadás, és milyen hatása lehet például a Lépj mást! zsetonnak felnőttre, gyerekre.

2019.11.04 Bakóczy Szilvia

Hosszú évek óta együtt dolgoztok Jesztl Józseffel, játékokat fejlesztetek, pedagógusoknak tartotok továbbképzést. Jól játszani - 7 táblás játék című könyvetek több szempontból is formabontó. Különböző képességű vagy korú gyerekek és felnőttek közösen játszhatnak, sértődés és frusztráció nélkül.

Lencse Máté: Igen. Szerettük volna, ha a kisebbek, vagy azok, akiknek a játékhoz szükséges képessége gyengébb egy előre megadott előnnyel indulhatnak. 

A bevezetőben azt olvastam, hogy eredetileg egy anyuka kereste meg a kiadót azzal az igénnyel, hogy szülessen végre egy olyan társas, amit együtt tudnak játszani az eltérő képességű gyerekeikkel. 

Lencse Máté: Ez pontosan így történt. Harsányi Eszter szeretett volna egy aszimmetrikus játékot. Volt is ötlete ezzel kapcsolatban, végül azonban az tűnt célszerűnek, ha megismertetjük az emberekkel a különböző előnyadási módokat. Mivel az ötlet tetszett a Pagony kiadónak is, nekiálltunk könyvet és játékokat tervezni. 

Akkor most tisztázzuk a fogalmakat. 

Lencse Máté: A társasok jellemzően úgy működnek, hogy mindenkire pontosan ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Ha viszont eltérőek a képességek, gyakori, hogy másból sem áll a játék, mint hogy mindenki a kisebbnek súg, vagy simán engedi a kisebbet nyerni. Ez azért nem az igazi, mert elveszi a játék valódi örömét. Eszter egy asszimetrikus játékot hozott nekünk, ahol a játékosoknak eltérő nehézségű feladatuk van, mi viszont azt válaszoltuk, hogy ezt minden játékkal megtehetjük, ha ismerjük az előnyadás módjait. Ebből született ez a könyv.

Lencse Máté pedagógus és játéktervező, az Igazgyöngy Alapítvány Toldi Tanodájának szakmai vezetője. 2013 óta foglalkozik játékpedagógiával. Azóta számos új társasjáték köthető a nevéhez. Folyamatosan jár pedagógusoknak továbbképzéseket tartani, elsősorban hátrányos helyzetű térségekben. 

Hogyan lehet jól játszani a gyerekekkel?

Lencse Máté: Nyilvánvaló cél, hogy mindenki élvezze a játékot, hogy mindenki örömmel, a saját tudásának maximumán játszhasson, amiben a könyvben bemutatott előnyadási módok sokat segíthetnek. Fontos, hogy elsőre érdemes óriási előnyt adni, mert előnyből különösen rosszul esik, ha nem sikerül jól a játék. A következő partikban pedig már könnyebben megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt.

Miért pont ez a hét játék került bele a csomagba?

Lencse Máté: Mivel szerettük volna, ha le is írhatjuk a témával kapcsolatos gondolatainkat, de a játékosok ki is próbálhatják az egyes ötleteinket, adta magát, hogy egy könyv készüljön, benne játékokkal. A formában elsősorban Zdzislaw Nowak: 50 táblás játék című könyve volt a közös inspirációs alap, ami a kiadóban is ismert és szeretett munka. A 7 játék közül kettő már készen volt, de még nem jelent meg, és volt, amit kifejezetten a könyvhöz terveztünk. Egyértelmű volt az is, hogy klasszikusok variációi biztonságot nyújthatnak az olvasóknak, így sakk-és dámajáték is van a könyvben.

A mi családunkban a Lépj mást! zseton aratta a legnagyobb sikert. A tesztelés során nálatok milyen reakciók fogadták az előnyök kiosztásának lehetőségét?

Lencse Máté: A Lépj mást! zseton remek ötlet Jóskától, hiszen megerősít abban, hogy figyeld az erősebb játékost, ismerd fel a jó lépéseket, ahonnan már nincs messze az, amikor Te magad is rájössz egy-egy jó lépésre. Érdekes egyébként, hogy sok gyerek nem kér előnyt. Részben talán azért, mert valahogy itthon nincs még kultúrája ennek. Ettől függetlenül általában az a leggyakoribb visszajelzés, hogy az előnyadás nagyon fontos és hasznos elem. A könyv elsősorban szülőknek, pedagógusoknak szól, nekik kell megteremteniük azokat a játékalkalmakat, ahol eltérő képességű gyerekek is örömmel játszanak együtt. A legutóbbi képzésünkön is jól esett hallani azt a megdöbbenést, mely szerint még az amőbában is számos módon adhatunk előnyt.

Miben látod a játék legnagyobb jelentőségét?

Lencse Máté: Nekem az elejétől fogva az a legfontosabb, hogy a játék élmény. Pedagógusként tudom, hogy fejleszt is, de ezzel a gyereknek nem kell foglalkoznia, ő egyszerűen csak jól érzi magát. Ma már rengeteg különböző társasjáték létezik, így sokféle gyereknek tudok minőségi szabadidőt biztosítani, ami ráadásul észrevétlenül fejleszt egyes képességeket.

Elképzelhető, hogy a szemlélet tovább él, és más, hagyományos játéknál is arra ösztönzi a felnőtteket, hogy előnyt adjanak a gyerekeknek?

Lencse Máté: Nagyon szeretnénk, hogy ez így legyen. Ha megismerik ezeket a játékokat az emberek, várhatóan lesz szemük az előny-adáshoz a többi játéknál is. Terveztünk a könyvbe egy fejezetet, ami pontosan erről szól, vagyis arról, hogyan lehet jól előnyt adni a közismert játékokban. Ez végül ugyan kimaradt, de várhatóan a közeljövőben tanulmány formájában olvasható lesz.

Amikor tanodai gyerekekkel játszotok, ez az előnyadás gondolom, rugalmasan működik. Biztosan spontán is születnek jó ötletek.

Lencse Máté: Ha az embernek sok tapasztalata van, akkor igen, de azért sokáig és részben ma is, ezek jól átgondolt, tervezett folyamatok. Nekem most a Jóskától tanult szimultán játék a kedvenc előnyadási módom, amikor egyszerre játszom több táblán, több gyerek ellen. Ilyenkor a gyerekek győzelméhez elég, ha egy valaki nyer közülük. Van ennek a továbbfejlesztett verziója, ami a stratégiai gondolkodást fejleszti. Azt mondjuk a gyerekeknek, ti vagytok egy csapat, én a másik, és ti dönthetitek el, hogy melyikőtöknél legyen a legnagyobb és melyikőtöknél a legkisebb előny. Érdekes látni, hogy van, ahol a legerősebb játékosuknak adják a legkisebb előnyt, a leggyengébbnek pedig a legnagyobbat. És van, ahol rájönnek, hogy valójában a biztos győzelmüket az garantálja, ha a legerősebbnek tartott játékosuknak adják a legnagyobb előnyt. Amire én egyébként nem is gondoltam, jól meg is leptek, amikor kitalálták.

Sosem súgtok?

Lencse Máté: Igyekszem elkerülni ezt, de biztosan szóltam már el magam, nehéz az embernek levetkőznie a pedagógus énjét. A képzéseken például folyamatosan magyarázok, de olyankor azért más a cél. Ha gyerekek játszanak, akkor ki tudom várni, hogy a játék tanítsa meg őket arra, hogyan kell jól játszani. Ebben benne van az én játékom is, ami sok esetben csak akkor tud valóban minőségi lenni, ha előnyt adok.

Térjünk át a gyerekekre. Ti kapcsolatban vagytok olyan gyerekekkel, akik a román határ melletti településeken élnek, és olyanokkal is, akik a fővárosban középosztálybeli családokban nőnek fel. Milyennek ismertétek meg ezt a két csoportot a játékhoz való hozzáállás szempontjából? 

Lencse Máté:  Nekem alapvetően meggyőződésem, hogy ha gyerekekről van szó, ez a két világ egyáltalán nem különbözik olyan nagyon. Természetesen mások  a lehetőségek egy kis faluban, mint a városokban, ennek ellenére sokkal jobban hasonlítanak egymásra a gyerekek, mint gondolnánk. Toldon sem kisebb ellenfél az online játék vagy a Youtube, mint mondjuk Budapesten. És mindkét helyen könnyű őket meglepni egy-egy jó játékkal – persze ehhez azért jó sok társast kell ismerni.

Ha már a sztereotípiáknál tartunk, nem először adsz interjút, mi szokott lenni a leggyakoribb kérdés?

Lencse Máté: Meglehetősen gyakori például a hogyan veszitek rá őket, hogy leüljenek veletek egy társas mellé? kérdés. Ami egyébként jellemzően abból is adódik, hogy a kérdező kevés társasjátékot ismer, pedig ez a világ ma már nagyon színes, nem nehéz olyasmit találni, ami bejön a srácoknak.

Címlapkép: Bellai László

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!