6 tipp a csecsemők és három év alatti kisgyermekek érzelmi fejlődéséhez

Minden szülő a legjobbat szeretné a gyermekének. Az első néhány évben különösen nagy figyelmet szoktak fordítani a táplálkozásra, egészségre, a biztonságos környezet kialakítására. Nem mindig ismerik azonban fel ebben az időszakban az érzelmi fejlődés jelentőségét. Íme hat dolog, amivel pozitívan alakíthatjuk ezt a folyamatot gyermekünk életében.

2020.02.28 Hogyan mondjam el neked

Vedd észre, ismerd fel a kisgyermeked érzéseit

A csecsemőknek és a kisgyermekeknek is kifejezetten gazdag érzelmi életük van. Már ebben a korban is mélyen érzékelik a külvilágot és elvárják, hogy a körülöttük lévő felnőttek észrevegyék és felismerjék az érzéseiket.

Tükrözd vissza tompítottan a gyermeked érzéseit

Amint elkezdi a szülő felismerni a gyereke érzéseit, érdemes azt visszatükrözni számára. Azonban ne az érzés teljes másolására törekedjünk, mert ez intenzív félelem, szomorúság, harag esetén túl ijesztő lenne számára. Ez még az olyan kellemes érzelmek esetén is előfordulhat, mint az izgalom. A szülő arca olyan legyen, mint egy varázstükör, amely tompítja az érzelmeket. Így azt üzeni a gyerek számára, hogy „Látom azt az érzésed. Visszatükrözöm azt az arcommal, testbeszédemmel. És rendben van ez az érzés.”

Ne siettesd az érzések elmúlását

A szülők gyakran szeretnék, hogy a gyerekük minél hamarabb túltegye magát bizonyos érzéseken. Különösen így szokott ez lenni olyan fájdalmas vagy zavaró érzések esetén, mint a szomorúság vagy a harag. Természetesen fájdalmas látni, hogy a gyermeked szenved. Ugyanez szokott lenni a helyzet olyan pozitív érzelmek esetén is, mint az izgalom vagy a kíváncsiság, ha az túl hangos, túl közel van a lefekvéshez, vagy a gyermek felfedező kedve éppen abban nyilvánul meg, hogy az ennivalót a földre dobálja. Az érzelmeket azonban nem szabad elsiettetni. Ahhoz, hogy a gyermekek egészséges módon éljék meg ezeket, meg kell engedni nekik, hogy ezt a saját tempójukban tegyék egy gondoskodó felnőtt közelségében. Egy jó módszer, hogy miközben velük vagyunk, sürgetés helyett megkérdezzük tőlük, hogy „Érzed még? Van még ebből?”.

Nyugtasd meg a gyereked érzéseit

A feszült gyermekek megnyugtatása távolról sem azt jelenti, hogy siettetjük őt, hogy azonnal fejezzék be, amit csinálnak, éreznek. A megnyugtatás ebben az esetben szeretetteljes figyelmet, nyugalmat és szelíd szavakat jelent anélkül, hogy bármit tennénk annak érdekében, hogy megváltoztassuk a gyermek érzéseit. Így a megnyugvás sokkal természetesebb módon történik meg. Ez a típusú jelenét különösen fontos szorongás, félelem és harag esetén. Ezek aktiválják ugyanis a gyermek szimpatikus idegrendszerét, ami azokban az esetekben hasznos, ha harcolni vagy menekülni kell. Azonban nem szükséges ez a reakció, ha nincs veszély. Ebben a helyzetben egy nyugalmat sugárzó felnőtt azt üzeni a gyermek szimpatikus idegrendszerének, hogy biztonságban van, és megnyugodhat.

Segíts neki a felgyülemlett érzelmeket kiüríteni

Az egyik legnagyobb vita a gyermeknevelés kapcsán, hogy hagyjuk-e őket sírni, hogy megtanulják önállóan megnyugtatni magukat, vagy éppen ellenkezőleg folyamatosan szeretgetni kell őket annak érdekében, hogy ne sírjanak. A Larry J. Cohen által alkalmazott "Játékos nevelés” módszere elutasítja mindkét szélsőséget. A sírás önmagában nem tanítja meg őket arra, hogy hogyan nyugtassák meg önmagukat. Ebből a magukra hagyatottságból csak azt tanulják meg, hogy senki sem fog segíteni, amikor nekik erre szükségük lenne. Azok a felnőttek, akiknek problémát jelent megosztani másokkal érzéseiket, vagy segítséget kérni másoktól, kisgyerekként gyakran egyedül maradtak, amikor szomorúak voltak, vagy szorongtak valamitől. Másrészt az sem kívánatos, hogy egy gyermek soha ne sírjon. A gyermekeknek néha valóban ki kell sírni magukat: megélhetik az érzéseiket egy gondoskodó, tudatos, szerető felnőtt társaságában. Ennek az eredménye az érzelmi biztonság: „Tudom, hogy amikor veled vagyok, nem fognak túlcsordulni az érzelmeim, mert segítesz nekem megtalálni az egyensúlyomat”.

Fogadj el minden érzést

Szülőként hihetetlen energiát mozgósítunk annak érdekében, hogy megfékezzük a gyermekek érzelmeit, vagy legalábbis ne mutassák ki túl látványosan őket. Ez az egész kimerítő és frusztráló a szülőknek is, és káros a gyermekeknek is. Engedni kell, hogy az érzelmek szabadon áramoljanak. Az alternatíva az, ha minden érzelem normális, természetes és egészséges.

A cikket Lawrence J. Cohen engedélyével közöljük.

Címlapkép: Pixabay