Mesék, gyerekfilmek korhatár besorolása. Védekezz az ingergazdag mesék ellen!

Akár moziba készülünk, akár televíziót nézünk, ott látjuk a karikát a kép sarkában, illetve piktogramokat a filmek előtt, benne az ilyen-olyan számokkal – ezek a korhatáros jelölések. Szülőként a legtöbben igyekszünk is odafigyelni, hogy ne kerüljön a gyerekünk elé nem neki való tartalom. Arról azonban talán keveset tudunk, mi is van a színes karikák mögött.

2017.12.15 Hogyan mondjam el neked

Régi filmekben még láthatunk olyan jelenetet, amikor a kissrácok megpróbálnak a mozi pénztárosának ablaka alatt belopózni a korhatáros filmre. Erre ma már nincs szükség, hiszen bárkit beengednek, ugyanakkor valamiféle ajánlási rendszer a mai napig sok országban érvényben van. Ez általában piktogramos vagy szöveges jelölés, ami igyekszik irányt mutatni abban a kérdésben, hogy adott műsor vagy film kiknek szól, hány éves kortól nem káros a személyiségfejlődésre.

Magyarországon kicsit eltérő a két kategória szabályozása: a tévé- (és rádió)műsorok kategorizálását a Médiatörvény, a mozifilmekét pedig a Filmtörvény írja elő, merthogy a televíziós műfajt egészen más jellegűnek tartják mind a hatás, mind a nézettség szempontjából (de mindkét terület a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hatáskörébe tartozik).

 

Gyerekfilmek, mesék életkor besorolása tévében

A tévék esetében maguk a csatornák végzik a besorolást az NMHH ajánlásai alapján, a szervezet csak ellenőrzi a törvények betartását, illetve akkor vizsgálódik, ha panasz érkezik hozzá. Az így kiválasztott piktogramot a képernyő alsó sarkában kell megjeleníteni úgy, hogy az a teljes időtartama alatt látható legyen akkor, amikor éjjel megy adásba, egyébként elég, ha a filmek elején, és a szünetek után pár percig látható. Az előzetesekre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a teljes filmre.

 

Életkor besorolás a mozikban

A moziban vetített alkotásokkal már más a helyzet, ezeket (valamint a DVD-n és más adathordozón megjelenő filmeket) maga a hatóság sorolja be, ehhez kötelező a premier előtt benyújtani hozzájuk egy kópiát, és csak a határozat meghozatala után kezdhetik vetíteni a filmet.

Előfordul, hogy ugyanaz az alkotás más besorolást kap a televíziós forgalmazásban, mint a mozis időszakban – egyik nem köti a másikat.

Ugyanígy az, hogy külföldön melyik filmet hogyan minősítették, szintén csak iránymutatásként szolgál.

A mozielőzeteseknél egyébként szintén jelölni kell az ajánlást, és természetesen ezek is korlátozás alá esnek, vagyis az nem történhet meg, hogy valaki a Micimackóra ül be a gyerekével, és a mozielőzetesben a Halálos iramban 8. – ból láthat egy kis ízelítőt.

 

Korhatár bizottság - akik az életkor besorolást végzik 

Ahogyan ezek a döntések megszületnek, az egészen érdekes, gyakorlatias és emberközeli. Minden egyes film esetében összeáll egy hétfős társaság, az úgynevezett Korhatár Bizottság (tagjai váltják egymást), amely az NMHH Nemzeti Filmirodájában működő vetítőben együtt megtekinti az adott művet.

Nem irodistákból és a hatóság embereiből áll össze a csapat, hanem pedagógusokból, pszichológusokból, illetve egy, a filmforgalmazót képviselő személyből – vagyis döntően olyan szakemberekből, akik a „terepen” láthatják a filmek hatásait, és ezt a tevékenységet csak mellékmunkaként végzik.

 

Szex és erőszak: a besorolás két sarokköve

„Bízom benne, hogy a szülők, pedagógusok értik, figyelik és használják a jelölési rendszert, hiszen már 2004 óta létezik” – mondja dr. Boros Ildikó, az NMHH Filmiroda korhatár- és art besorolási munkatársa. „Úgy tapasztaljuk, hogy a kisgyerekesek gyakorta ez alapján döntik el, hogy mit néznek meg, a tiniket viszont kevésbé érdekli."

Durvaság és naturális erotika: a laikus szemlélő ezeket látja veszélyesnek az ifjúságra nézve, de a hatóság ennél több szempontra is figyel. „Témára, káros magatartásmintára, nyelvezetre, félelemkeltő tartalomra, droghasználatra… Egy filmet komplexen kell nézni, sokféle kategóriaemelő tényezőt figyelembe véve.” – mondja dr. Boros Ildikó, hogy hányféle gond lehet egy alkotással.

Mindez nem azt jelenti, hogy csak olyan film szólhat fiataloknak, ami rózsaszín cukormázba burkolva mutatja meg nekik a világot, inkább az a fontos, hogy ha meg is jelennek negatív elemek, azok ne legyenek öncélúak vagy morálisan aggályosak, illetve azok mértékénél is körültekintően kell eljárni.

 

Egy rajzfilm is kaphat magasabb besorolást. Lássuk a példákat!

Nemrég egy felháborodott édesanya levelet írt a Comedy Central csatornának, mert fiaival rajzfilmet akartak nézni, és a South Park című amerikai sorozat egy epizódját választották. A panaszos nem akart hinni a szemének, amikor azt látta, hogy a kedves figurák embereket áldoznak fel azért, hogy jó legyen a termés, és hasonlók. Azt írta, soha többet nem kapcsol ide, és harcolni fog az efféle médiaviselkedés ellen.

Ez az eset jól mutatja, hogy a műfaj megtévesztő lehet. És attól még, hogy animációról van szó, nem biztos, hogy a forma szelíd tartalmat takar. Ezért kapott például az „Életem Cukkiniként” francia alkotás is 12-es karikát annak ellenére, hogy rajzfilm, ugyanígy a „Kubo és a varázshúrok” is.

Ezek a filmek a hazai bizottság szerint családon belüli konfliktusokat és tragikus gyermeki élettörténeteket is ábrázolnak, illetve szorongáskeltő elemet és túlzott erőszakot alkalmaznak. Mondhatnánk persze, hogy világunk is erőszakos, de ami egy dokumentumfilmnél előny – hogy realisztikusan ábrázolja a valóságot –, az egy fikciós alkotásnál épphogy kategóriaemelő tényező: „Nem mindegy, hogy például a sérüléseket mennyi ideig és mennyire direkt módon mutatják” – magyarázza a szakember.

„Nem arról van szó, hogy ne lehetne konfliktus egy filmben, inkább az a fontos, hogy a megoldási eszköze ne automatikusan az agresszió legyen, hanem azt inkább negatívként, kerülendőként mutassák be – magyarázza dr. Boros Ildikó.

Ezen elvek érvényesülését megfigyelhetjük a televíziós meséknél is. Sokunknak eszébe juthatnak például a Grimm-mesék vagy a „Tom és Jerry” sorozat, amely köztudottan hemzseg az erőszakos jelenetektől – utóbbi lényegében arról szól, hogy a kisegér milyen válogatott módokon képes fájdalmat okozni az őt üldöző macskának.

Az effajta kisfilmek mégis futhatnak életkori megjelölés nélkül, sőt, 6-os kategóriánál is elfogadható lehet némi erőszaktartalom, ha alacsony mértékű, és megvan mellé az erkölcsi igazolás: a boszorkány a gyerekek, a macska pedig a kisegér életére tör.

Az animáció érdekes műfaj, széles skálán mozog; a rajzfilmek nem feltétlen csak korhatár nélküli és 6-os kategóriába tartoznak. Lehetnek közöttük 12-es vagy akár 18-as klasszifikációval rendelkezők is. Ilyenek például a DVD-n kiadott „Batman határtalanul: Féktelen ösztönök", „Igazság ligája a Tini titánok ellen” vagy a „LEGO Tini szuperhősök – Agymosás” című filmek, melyek 12-es megjelöléssel jelenhetnek meg a bennük ábrázolt tartalom miatt. Az egyik „csúcstartó”, a South Park. – „Nagyobb, hosszabb és vágatlan”, ami animáció létére csaknem a legmagasabb kategóriába került.

Érdekes, hogy még a Disney-filmeket sem ajánlják a legkisebbeknek, pedig azt gondolnánk, hogy azoknak aztán semmi bűnük nincsen. A közelmúlt nagy sztárjai, a „Vaiana (Moana)” illetve a „Jégvarázs (Frozen)” is 6-os karikát kaptak. Hogy miért? „Mindegyikben van félelemkeltő tartalom” – szögezi le dr. Boros Ildikó. Ehhez már elég az is, ha egy-két negatív szereplő, például szörny, gonosz figura szerepel az alkotásban. Az egészen kicsik számára már az is félelemkeltő lehet, ha hangosak és váratlanok a háttérzajok, vagy éppen a sötét tónusok hatnak nyomasztóan. Ők még nem képesek megbirkózni az ingeráradattal. Fontos kérdés az is, hogy az alkotás végén van-e feloldása a feszültségnek (ilyen lehet például az, ha látjuk, hogy nem sérült meg a szereplő, aki miatt izgultak). Tudni kell, hogy minél kisebb egy gyermek, annál inkább azonosul a félelemmel, ezért akár egyetlen üldözési jelenet is emelheti a kategóriaszintet.”

 

Mesék korhatár nélküli besorolással 

Létezik egyáltalán olyan mese, amiben egyáltalán nincs semmi vérnyomásemelő? Moziban nagyon ritka a korhatár nélküli besorolással rendelkező mese, de az utóbbi időben volt pár példa erre. Korhatár nélküli animáció például a „Lengemesék”, a „Bogyó és Babóca” vagy az „Egy kupac kufli” – ezek mindegyike magyar alkotás.

 

Csak kamaszoknak, felnőtteknek - néha csábító a 18-as karika

A 12 és 16 év közötti klasszifikációnál már megjelenik a droghasználat és a kirekesztés szempontja – a szakemberek úgy vélik, a kisebbekre ez nem tartozik, vagy megint csak ijesztően hatnának. Persze itt is attól függ, hogyan ábrázolják az ezekkel kapcsolatos eseményeket, hiszen ennek lehet megelőző hatása is. Mostanában még vígjátékokban is sok obszcén, trágár kifejezés tűnik fel, egyikük-másikuk hemzseg a közönséges, altesti poénoktól. Emiatt akár a 16-os jelzést is kiérdemelhetik. A 18-as karikát leginkább erőszakos és horrorisztikus elemek miatt osztják ki, bár esetenként a szexuális tartalom is indokolhatja ezt. Igaz, az „Amerikai pite – A találkozó” forgalmazójának például kifejezetten jót tett, hogy a „sorozat” korábbi, 16-ossal jelölt részeivel szemben 18-as karikát kapott, mert ettől csak még inkább érdekelte a fiatalokat. A legmagasabb besorolást, amikor az adott film csak 22 és 05 óra között vetíthető, ritkán osztják ki.

Általában azért a hazai értékelés korántsem olyan „prűd”, mint az amerikai, ahol a szexuális tartalomra sokkal inkább érzékenyek, mint az erőszakra. Ami az európai értékrendet illeti, a holland és francia talán a legliberálisabb, a magyarhoz pedig a német és az angol ízlés áll legközelebb – az ottani klasszifikációkra a hazai bizottság is odafigyel.

 

Változás zajlik! A filmek, mesék egyre ingergazdagabbak

Hogy filmjeink egyre ingergazdagabbak, esetenként erőszakosabbak, az nem kérdés. Ennek igazolására elég, ha összehasonlítjuk az egykori és mai Batman-filmeket – a maiak például már 16-os karikával futnak („A sötét lovag”, „Sötét lovag- Felemelkedés”, „Batman Superman ellen – Az igazság hajnala”), de ugyanígy a 16-os kategóriába tartoznak a Die Hard-filmek, általában az akciófilmek és a thrillerek. Attól, hogy egy film horror témájú, még nem biztos, hogy a 18-as csoportba kerül, de azért a „Fűrész 8” esetében nem volt ez kérdés. Igaz, volt olyan része is, amit végül a filmterjesztő nem mutatott be. Dr. Boros Ildikó olyan példát emel ki a közelmúltból, ami nagy dilemmát okozott a bizottságnak. Ez volt a most mozikba kerülő „Űrvihar” című film, ami végül 12-es karikát kapott.

 

Érzékeny időszakok a gyereked életében

Azt is megkérdeztük, vajon miért pont így állították be a kategóriahatárokat? A szakember szerint a 6-os és a 12-es életév környékén jelentős ugrás történik a személyiségfejlődésben, ezek különösen fontos állomások. A 12-es és 18-as különbségtétel pedig nem lenne elegendő, szükség van a 16-os korosztály elkülönítésére: Ez egy igazán sérülékeny korszak, amikor a mintakeresés, példakövetés nagyon hangsúlyos. Márpedig példa lehet az is, amit a fiatalok a filmvásznon látnak. Csakhogy nem mindegy, hogy az pozitív vagy negatív” – mondta a szakember.

A nézők többnyire elfogadják a besorolást, csak ritkán élnek panasszal, bár gyermekfilmekkel kapcsolatban időnként azért eljut egy-egy ilyen a hatósághoz. „Amit legutóbb nehezményeztek, az a „Postás Pat – A mozifilm” osztályozása volt. Korhatár nélküli kategóriába sorolta a hatóság, és ezt kifogásolta egy kisgyermekes szülő. Máskor pedig az zavart nézőket, hogy a mozik jegypénztárainál, büfénél a kivetítőkön bármilyen erőszakos mozielőzetes lemehet. Sajnos ez valóban így van, erre nincs hatásunk” – mondja dr. Boros Ildikó.

 

Tanítsd meg a gyereked jól válogatni

„Annyiféle szabályt megtanítunk a gyerekeinknek. Jól tévézni, jól válogatni miért nem tanítjuk meg őket?” – kérdezte Kabai Zoltán, a már említett Comedy Central programigazgatója egy előadásában. Mint hangsúlyozza, a televízió nemcsak rosszra tanít, hiszen mutat önzetlenséget, segítőkészséget, problémamegoldás is. „A jó hír az, hogy a szülők eldönthetik, hogy mit nézzenek a gyerekek” – hangsúlyozza. Szerinte az együtt tévézés lehet a megoldás, amikor van mód átbeszélni, reagálni a látottakra, és megmagyarázni, ha valamit nem ért a gyerek. „A független sajtó ára, hogy a szülők felelőssége a megfelelő tartalomfogyasztás, a tévécsatornáknak nem feladatuk ezt oktatni” – tette hozzá Kabai Zoltán. Vagyis szerinte nem a gyorsétterem-hálózatokkal van a baj, hanem azzal, ha valaki egyfolytában junk foodot eszik…

 

Címlapfotó forrása: istock / marcduf

Mesék, gyerekfilmek korhatár besorolása

Több, mint 250 mese besorolása, hogy biztonságosan, a neki való mesékkel szórakozhasson a gyermeked.
Letöltések száma: 0

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!