Mit olvasson a 10–14 éves gyerek? – Legjobb gyerekkönyvek kiskamaszoknak

A legtöbb gyerekről tízéves korában már kiderül, mennyire érdekli az olvasás. Nagyon fontos, hogy ilyenkor segítsünk nekik a választásban, és olyan könyveket adjunk a kezükbe, amelyeket át tudnak élni, és úgy érzik, róluk szól, az ő megfogalmazatlan gondolataikat tükrözi. Most öt ilyen könyvet mutatok. A lista bátran bővíthető.

2018.06.04 Both Gabi

David Walliams: Gengszternagyi

  12 kép

Forrás:

David Walliams: Gengszternagyi

A sikeres angol író-színész nagyon sokat tanult Roald Dahltól, aki az egyik legjobb gyerekkönyvíró volt a világon. Walliams ebben a könyvében rengeteg tabut megdöntött. A legerősebben a nagyszülők és az unokák között lévő generációs szakadékot mutatja meg, de ugyanakkor azt is, hogy ez a szakadék simán átugorható. A 11 éves Ben nem igazán érzi jól magát a családja körében, és kifejezetten utálja, hogy a szülei minden péntek este lepasszolják őt a nagymamájához, hogy kedvenc táncos műsorukat zavartalanul élvezhessék a tévében. A nagyi Ben számára undorító, mert állandóan káposztát eszik és rengeteget szellent. Ráadásul halál unalmas, mindig csak szókirakózni akar és irtó hamar ágyba parancsolja az unokáját. Bent pedig kizárólag a vízvezetékek és a föld alatt lévő csatornák titkos világa érdekli. A nagyiról aztán váratlanul kiderül, hogy az egyik legügyesebb ékszertolvaj a világon, ezért Ben hirtelen rajongani kezd érte, és egy közös tervet is kieszelnek. Szeretnék megszerezni az angol királynő koronázási ékszereit… Hogy ez végül sikerül-e nekik, azt nem árulhatom el, de azt igen, hogy felhőtlen szórakozást ígér az egész családnak a Totth Benedek által fordított szellemes és gördülékeny szöveg, és Tony Ross szenzációs, mégis egyszerű illusztrációi. A kezdő olvasóknak is nagy sikerélményt okoz, mert a betűméret és a szellős tördelés megkönnyíti a dolgukat. (Kolibri Kiadó)

Tasnádi István: A kőmajmok háza

  12 kép

Forrás:

Tasnádi István: A kőmajmok háza

Ez a látszólag nyomasztó, párhuzamosan futó történet két kisfiúról szól. Az egyiket egyedül neveli az anyukája, miközben ő állandóan az apja után sóvárog. A másik fiú kezelhetetlenül rossz, minden szabályt megszeg, és nem találja a helyét a világban. Ami összeköti őket, az egy ház, amelyen kőmajmok ülnek. Az egyik fiú itt lakik az anyjával 2012-ben, a másik pedig itt nyaralt a nagypapájánál 1982-ben. A mai korban élő fiú érzi, hogy valami kimondatlan sötét titok lappang a szülei között, és reagál is erre a maga módján. Nagyon sokszor nem kap levegőt, állandóan magánál kell hordania a gyógyszerét, nem játszhat felhőtlenül a többi gyerekkel, mert fullad.

A két különböző korszakot hihetetlenül plasztikusan és kiemelkedően igényes irodalmi nyelven jelenítette meg a szerző, aki ezért a könyvéért megkapta az IBBY-díjat, a Magyarországon létező gyerekkönyvesek számára létesített legrangosabb elismerést. A misztikus, sok szálon futó történet végtelenül izgalmas, valóban letehetetlen, és rengeteg olyan gondolatot tartalmaz, ami a kiskamaszok világában igazán releváns kérdésként jelenik meg. Filmszerűen peregnek a jelenetek, ami nem véletlen, mert eredetileg forgatókönyvnek készült. A kötet illusztrációi is különlegesen érzékenyen mutatják meg a két kor közötti különbséget, eltávolítják, de össze is kötik azokat Herbszt László rajzainak jóvoltából. Gyakorlottabb olvasóknak ajánlom a könyvet a kissé alulméretezett betűk miatt. A kötetből film is született, amit mindenképp érdemes megnézni az olvasása után. (Pagony Kiadó)

Lakatos István: Dobozváros

  12 kép

Forrás:

Lakatos István: Dobozváros

Egy másik IBBY-díjjal jutalmazott kiskamaszoknak szóló regényt is szívből ajánlok, amelyet Lakatos István írt. A „magyar Tim Burton”, illetve „Neil Gaiman” – ahogy a rajongói nevezik – maga illusztrálta saját regényét, ami nem is csoda, hiszen képregényregény-rajzolóként ismerhettük meg, amikor berobbant a Lencsilány című könyvével a köztudatba. A történet egy Zalán nevű fiúról szól, aki egyszer csak azt veszi észre, hogy kicserélték a szüleit, méghozzá azok tökéletes másaira a „nyomorult szürkeruhások”. Zalán pedig elindul Dobozvárosba egy Székláb nevezetű – látszólag undok – öregember segítségével (akiről utólag kiderül, hogy ő maga a Teremtő), hogy visszahozza őket. A kötet nagyon fontos mondanivalója, hogy a családban lévő szeretetteljes egység mennyire fontos egy néha idegesítő kamaszodó gyerek számára is, és nem szabad hagyni, hogy elöntse a világot a gonoszság. A vagány, meghökkentő és sokszor fekete humorral is élő kötet tele van filmes és popkulturális utalásokkal és elég sok irodalmi áthallás is olvasható benne, mégis nagyon eredeti. (Magvető Kadó)

Időfutár-sorozat

  12 kép

Forrás:

Időfutár-sorozat

Egy hosszú-hosszú rádiójáték alapján írták át a szerzők – eddig hatrészes – regényfolyammá ezt a formabontó sorozatot, aminek története napjainkban kezdődik néhány budapesti és egy szegedi lány főszereplésével. A mindennapos iskolai és családi események lassan átfordulnak, és egy rozsdás körző meg egy Sándor nevű régiségkereskedő felbukkanásával tényleg izgalmas kalandok kezdődnek. Egy gonosz történelemtanár, az alkimizmus, Mozart Varázsfuvolája, a Sakkozó török és Kempelen Farkas, valamint egy mozgássérült szegedi lány, Hanna és a nemrég Budapestre költöző barátnője, Zsófi története fonódik össze az első kötetben, melyet kezdetben – a már emlegetett – Tasnádi István jegyez Jeli Viktóriával és Gimesi Dórával együtt. Később Vészits Andrea is csatlakozott hozzájuk. Az izgalmas, humoros – történelmi ismeretekkel felvértezett – időutazás eddig még minden kamaszt elcsábított a környezetemben. A saját gyerekeim – a rádiójátéknak köszönhetően – nem igazán készültek az iskolaidőn kívül történelemórára, mégis kizárólag ötösöket kaptak, mert nagyon sok mindent ebből a könyvből tanultak meg, ráadásul úgy, hogy nem kellett biflázniuk az anyagot. A könyv ennek ellenére, illetve épp ezért egyáltalán nem szájbarágós, hanem kifejezetten a mai gyerekekhez/ről szól, az ő gondjaikat és érzéseiket jeleníti meg, és további gondolkodásra készteti őket. A rádiójátékot a mai napig is hallgatják (fent van néhány évad a YouTube-on, mindenkinek ajánlom), ezért szó szerint, betéve tudják a párbeszédeket, ráadásul mindig remek alternatíva a tévézés, kütyüzés helyett vagy betegségek idején az Időfutár hallgatása, olvasása. Mert az egyik egyáltalán nem zárja ki a másikat. Úgy hírlik, hogy az elvben már lezárt regényfolyam hamarosan bővül, amit nagyon izgatottan várunk a gyerekeimmel együtt. (Pagony Kiadó)

Matthew Dicks: Egy képzeletbeli barát naplója

  12 kép

Forrás:

Matthew Dicks: Egy képzeletbeli barát naplója

Igen megrázó könyv a barátságról és arról, hogy a képzeletünk igenis teremtő erővel rendelkezik. A főszereplő kilencéves, Asperger-szindrómás kisfiú, Max már öt éve képzeli maga mellé Budo nevű barátját, legfőképp azért, mert a saját világában él bezárva, és hiába szeretik a szülei, mégis áthatolhatatlan fal van a fiúban az állapota miatt. Budo, a képzeletben segítségül hívott lény viszont mindent ért, ami Maxben történik, ezért is maradhat olyan sokáig életben. A képzeletbeli barátok ugyanis általában igen rövid életűek, és rettegnek az elmúlástól. Max egy igen gonosz tanár hálójába kerül, és Budo, aki mindenről tud, szeretné őt megmenteni. Ám mit tehet egy képzelt lény? A könyv utolsó harmada kifejezetten megható, és rengeteg, mélyen elgondolkodtató igazság olvasható benne a létezésünkről. Inkább tizenkét éven felülieknek ajánlom, mert bármennyire jó, mégis megterhelő lehet egy éretlen gyerek számára. Nagy Boldizsár fordítása ugyan időnként némi kívánnivalót hagy maga után, de alapvetően sikerült visszaadnia a regény melankolikus, mégis felemelő hangulatát. (Kolibri Kiadó)