A digitális kor kihívásai, az olvasás és a mesék

Mit olvas, néz, lát, hall a gyerek abban a korban, amikor még leginkább a meséken keresztül szerzi az ismereteit az életről? Mennyiben változtatta meg az olvasási szokásokat a digitális eszközök széles körű elterjedése? És mennyire segíti az olvasásra való ösztönzést, ha a szülők mesélnek a gyerekeiknek? Ezen kérdéseknek próbáltam meg utánajárni négy szakértő segítségével.

2018.07.07 Both Gabi

Miklya Luzsányi Mónika, szociáletika szakos teológus, fő kutatási területe a digitális nemzedék megszólíthatósága, író, szerkesztő, a CikCakk gyerekmagazin főszerkesztője.

  12 kép

Forrás: Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika, a CikCakk gyerekmagazin főszerkesztője

Kompetenciák minden területen

A gyerekeinknek ugyanolyan jó kompetenciákkal kell rendelkezniük a nyomtatott anyagok olvasása területén, mint amilyen jól tájékozottak a virtuális világban. Ám a gyerekek többsége sokkal jobban szereti a kütyüket, mint a könyveket.

Amikor pedagógusoknak tartok továbbképzéseket a digitális generációkról, arra szoktam biztatni őket, hogy ne tiltsák az iskolában az okoseszközöket, hanem engedjék meg, hogy a gyerekek használják azokat. Ugyanazt az információt sokkal nagyobb élvezettel sajátítja el a gyerek, ha maga keresheti meg a neten, mintha hagyományos módon próbáljuk a fejébe ültetni.

Digitális segítség

Nagyon jónak és fontosnak tartom a BOOKR Kids és CLASS kezdeményezésit. Nem beszélve arról, hogy a virtuális világban barangolva nagyon sok veszélynek vannak kitéve a gyerekek. A BOOKR oldalain viszont csak ellenőrzött, az életkoruknak megfelelő tartalommal találkozhatnak. És ami még nagyon fontos: nem kerülhetnek be olyan reklámok, amelyek káros hatással lesznek a gyerekre. Ez például egy sima videómegosztó oldalon elkerülhetetlen.

A BOOKR Kids könyvek egyébként éppen azokra a sajátosságokra építenek, amelyek nagyon fontosak a virtuális világban szocializálódott gyerekeknek. Ilyen többek között az interaktivitás, a rövid szövegek, a lehetőség a gyors képernyőváltásra. De talán a legfontosabb az, hogy a képernyőn megjelenő kép és szöveg a gyerek számára egységet alkot, első pillanatban egy képi jelként fogja fel. Olyan jelként, amihez átvirtualizált korunkban szokva van. Ez az elsődleges vizuális (ha hanghatás is kíséri: audiovizuális) bemenet segíti a gyermeket abban, hogy az olvasás analízisre, szintézisre, tehát nehéz logikai műveletekre alapuló tevékenységét könnyebben elvégezze.

Olvasóvá nevelés

Minden szülő és pedagógus célja az, hogy a gyerek szeressen olvasni, és olvasó felnőtté váljon. Ez a folyamat az elektronikus könyvekkel elősegíthető. A szülők, nevelők tartózkodását az e-könyvektől ahhoz szoktam hasonlítani, hogy Gutenberg idején is biztosan sokan mondták, hogy „csak az az igazi könyv, amit kézzel írtak, ezek nyomtatott vackok, nem is érnek semmit, és nem is adnak igazi olvasásélményt”. Ne essünk ugyanebbe a hibába, most éppen a nyomtatott könyveket védve. A formák változhatnak, de a lényeg nem: fontos, hogy tudjanak és szeressenek olvasni a gyerekeink.

Kiegyenlített viszonyok

Biztos vagyok benne, hogy a leginkább lánglelkű szülő is használja a számítógépet, néz filmeket, intézi ügyeit a virtuális világban. És ez így is van jól. Amint már mondtam, mindkét világban magabiztosan kell tudni mozognia a gyerekeknek ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk őket.

Tehát nem akkor lesz jó olvasó a gyerekünk, ha eltiltjuk a számítógéptől vagy a filmektől. Akkor fog szeretni olvasni, ha mi, szülők is szeretünk. Ha a napi rítushoz kicsi kortól hozzátartozik a közös olvasás. Ha a gyerek akár már kétévesen megtanulja, hogy nyugodt maradjon, amikor ezt hallja: „Pszt, kicsim! Most apa/anya olvas. Nem neked, hanem magának. Elolvassa ezt a fejeztet, és azután játszunk.” Az a gyerek lesz jó olvasó, aki könyvek között nő fel. Akinek már gyerekkorában barátja a Kis Herceg vagy Vuk, aki tudja, hogy lehet eljutni Csodaországba. Mert az olvasóvá neveléssel a legnagyobb probléma az, hogy NEVELÉS és nem oktatás. Sokat lehet tenni ezért az iskolában, de az alapattitűdöket otthonról hozzák a gyerekek a könyvekkel, az olvasással kapcsolatban is. És ha a gyerek könyvvel csak az iskolában találkozik, ha az irodalom számára nem más, mit „kötelező”, ha az olvasási kompetenciáit csak arra használja, hogy információkat szerezzen, és soha sem tapasztalja meg azt az érzést, hogy milyen jó „csak úgy” olvasni, milyen fantasztikus belefeledkezni egy történetbe, akkor miért várjuk, hogy szeressen olvasni?

Hány éves kortól maradhat magára a gyerek a képernyő előtt?

Erre nincs mindenkire érvényes válasz. Ugyanis attól függ, milyenek a család internetezési szokásai, és mikortól tekinthető a gyerek megbízható felhasználónak.

Az elsődleges tehát az, hogy megbízható felhasználót neveljünk a gyerekből. De ugyanúgy, mint az olvasóvá nevelés, a jó felhasználóvá nevelés is modellkövetésen alapszik, és nagyon hosszú folyamat. Fontos, hogy a szülői is jó felhasználó legyen, és erre nevelje a gyerekét. Ha a gyerek azt látja, hogy apa/anya mást sem csinál a gépen órákon át, mint orkokat öl, netán kevésbé értékes filmeket néz vagy csetel a barátnőivel, és nem foglalkozik eleget a családjával, akkor a gyerek is ugyanazt fogja csinálni. Azt kell a gyereknek is megélni, hogy a számítógép egy eszköz. Egy fantasztikus lehetőség, hiszen az ókori világ egyik csodájának tartott alexandriai könyvtárban közel sem volt annyi infó, mint most a világhálón. Látnia kell a gyereknek, hogy az okoseszközök az életünk részét képezik: segítenek a tanulásban, munkában, szórakozásban, az ügyeink intézésben, a kapcsolattartásban. De csak egy eszköz, ami beépül abba a tartalmas életbe, amit együtt élünk, amitől család vagyunk.

Praktikus megoldások

Véleményem szerint egy alsós gyerek még nem érett arra, hogy egyedül maradjon a virtuális világban. De hozzáteszem: nagyok lehetnek az egyéni különbségek! Ezért én általánosságban azt ajánlom, hogy alsóban még ne legyen saját okoseszköze, inkább egy olyan asztali gép legyen, amit nyugodtan használhat. A gépre természetesen telepíteni kell a megfelelő tűzfalakat, szűrőket, el kell látni jelszóvédelemmel stb. Ezt  a gépet mindenképpen egy olyan közös térben helyezzük el (például a nappali), ahol sokan megfordulnak, és így egy futó pillantással is ellenőrizni tudjuk, hogy mit néz a gyerek, vagy merre jár a neten.

Filmek

A filmekkel kapcsolatban elég határozott vagyok – nem csak mással, magammal is. A gyerekeim felső tagozatos koráig soha sem engedtem meg, hogy olyan filmet nézzenek egyedül, amit én előtte nem láttam. Vagy együtt néztük a filmeket, vagy én már láttam korábban. A gyerekek ugyanis vizuálisan nagyon érzékenyek, sokszor egy ártatlannak tűnő képsor is erősen fel tudja kavarni őket, és ha nem tudjuk, mit láttak, segíteni sem tudunk nekik.

Pompor Zoltán a magyar gyerekkönyv fórum (HUBBY) elnöke, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakmai vezetője, pedagógiai szakértő.

  12 kép

Forrás: Pompor Zoltán

Pompor Zoltán, a magyar gyerekkönyv fórum (HUBBY) elnöke

Az olvasásnépszerűsítő kampányok haszna

Magyarországon az elmúlt évtizedekben számos olvasásnépszerűsítő kampány futott, kezdve a Nagy Könyvtől egészen a Médiaunió Mesélj mindennap! kampányáig. De a tényekre alapozott olvasásprojektektől, mint például a német Stiftung Lesentől meg lehetne tanulni, hogyan kell előkészíteni, lebonyolítani és mérni egy olvasási kampány hatásait. Ők minden évben közel százoldalas kiadványban jelentetik meg a beszámolójukat, emellett országos méréseket is végeznek, hogy kiderüljön, hol kell célzottan fejleszteni. Az ő kutatásaikból egyértelműen látszik, hogy a napi tíz-tizenöt perc felolvasás, a folyamatos, évről évre ismétlődő programok nagy hatással tudnak lenni az élményszerző olvasás elterjedésére.

Segítő digitális eszközök

Már a legkisebbek is eszközszinten használják a tabletet és az okostelefont, ez nem minden esetben jó, de például a BOOKR Kids mesetára színvonalas gyerekkönyvek animált változataival jelentkezett néhány éve, és egyre népszerűbb a szülők körében. Fontos, hogy a szülők választhatnak az önálló felolvasás vagy a színészi bemutató olvasás között, így akkor is tud működni az alkalmazás, ha a szülő nem ér rá felolvasni, de lehetőséget ad a felolvasásra is. Az iskolai változat (BOOKR Class) kidolgozása során a fejlesztők arra is figyelnek, hogy a szövegekhez a szövegértést fejlesztő, változatos feladatok kapcsolódjanak. Az iskolák számára kialakított könyvtár életkori sajátosságokat figyelembe vevő, változatos szövegei és a korszerű eszköz is biztos, hogy segíteni fogja az olvasás megkedvelését a kisebbek számára.

A közös élményen van a hangsúly

Csakis meséléssel, közös játékkal, beszélgetéssel lehet megalapozni az olvasóvá nevelést, és nagyon fontos, hogy minél korábban eljussanak a szülők a közelükben lévő könyvesboltba, könyvtárba. Kölcsönözzenek minél többféle képi világú könyvet, valamint meséljenek mindennap a gyereküknek. Mindenképp szabjunk határokat: legyen kijelölt ideje a képernyőnek és a mesének is. A mesének és a közös tevékenységeknek, játékoknak több teret és időt szánjunk, mint a képernyős időtöltésnek.

A pedagógusokkal való együttműködés jótékony hatásai az olvasóvá nevelésben

Nemrégiben volt a HUBBY-konferencia, ami után kértünk visszajelzéseket a pedagógusoktól. A válaszok megerősítettek minket abban, hogy szükség van olyan rendezvényekre, ahol a pedagógusok tapasztalatot cserélhetnek azokban a témákban, amelyekben bizonytalannak érzik magukat. A kötelező és az ajánlott olvasmányok kérdése tipikusan ilyen téma. Nagyon sokféle területről érkeztek az óvodától a felsőoktatásig, a gyerekkönyvtártól a pszichopedagógiáig, de közös volt bennük, hogy azokat az előadásokat értékelték, ahol gyakorlati tanácsokat kaptak: akár könyvcímeket, akár konkrét feldolgozási javaslatot. Folytatnunk kell ezeket az alkalmakat, lehet, hogy sűrűbben, lehet, hogy több napos továbbképzés keretében.

Dr. Gombos Péter a kaposvári egyetem tudományos dékánhelyettese, docens, a HUNRA Magyar Olvasástársaság elnökhelyettese, gyerekirodalmi szakértő.

  12 kép

Forrás: Dr. Gombos Péter

Dr. Gombos Péter, gyerekirodalmi szakértő

„Az Én Könyvtáram – Múzeumi és Könyvtári Fejlesztések Mindenkinek”

Erre az átfogó konferenciára magam is készítettem egy reprezentatív kutatást, ez is bizonyította, hogy elsősorban azokból lesznek az olvasók, akiknek rendszeresen mesélnek. Később pedig azok tarthatnak ki a könyvek mellett, akik nem kerülnek függésbe a telefonjukkal, az internettel. 

Természetesen jelentős a szülői példa hatása, illetve a környezeté. Az a család, amely becsben tartja a könyveket, ahol van mit levenni a polcról, jó közege az olvasóvá nevelésnek.” De az is jó lenne, ha a HUBBY-konferencián látható nyitottság általános volna, és a pedagógusok többsége nyitottan, kíváncsian állna hozzá az olvasóvá nevelés kérdéséhez.

Horváth Dorottya a BOOKR Kids pedagógiai szakértője (Nem azonos a céget alapító Horváth Dorkával)

  12 kép

Forrás: Horváth Dorottya

Horváth Dorottya, BOOKR Kids pedagógiai szakértője

A BOOKR Kidsről

Egy korábbi blogposztomban: Nem vagyok rossz anya, ha képernyőt adok a gyerekemnek már írtan arról, hogy a szülők egy része fenntartással kezeli az okoskészülékek használatát, ezáltal a Mesetárat, magát az alkalmazást, a koncepciót is. Viszont napról napra nő a bizalmat szavazó szülők tábora, amit a jelenlegi 5500-as előfizetői számunk is mutat. (Az előfizetésért valójában több mint 200 mesét kapnak cserébe a felhasználók. Igen, egy egész könyvtárnyi mesét!

Folyamatosan kapjuk a pozitív visszajelzéseket e-mailben és személyesen is arról, hogy megérte kipróbálni az alkalmazásunkat, olyannyira, hogy mára már nélkülözhetetlenné vált a család számára. Legtöbben azt az újfajta komplex minőségi élményt emelik ki, amit az animáció, interakció, narráció és szövegkiemelés együttese nyújt, valamint a készségfejlesztő játékokat és azt a széles választékot, ami a Mesetárban fellelhető: a klasszikusoktól egészen a kortársakig.

Fontos a pedagógusok bevonása a közös munkába

Nem szabad megfeledkezni a pedagógusokról sem! Többségük már érzi, hogy a mostani kor gyermekei teljesen más világba csöppentek. Sokkal több impulzus éri őket nap mint nap, így egy adott óra keretén belül is igénylik a már megszokott ingermennyiséget. Azt az újfajta, számukra könnyen befogadható – szövegértés- és olvasási készségfejlesztő – megközelítését a verseknek, meséknek, amit a BOOKR Kids nyújt. Pont ezért a Pedagógiai Projektünk iránt is nagyon nagy az érdeklődés. A pedagógusok a programunk erősségének tartják többek között: a látott és hallott szövegegyüttes megjelenését, ami beindítja a kognitív tanulási folyamatokat. Ezenkívül a differenciálást: a tanítás-tanulás különféle formájának lehetőségét, a könnyű tanár-diák kommunikációt, amit a tanároknak külön kialakított internetes platform biztosít.

Értékelik, hogy nem a papíron megjelent könyvek helyettesítésén, kiváltásán dolgozunk, hanem a megjelent köteteket tesszük vonzóbbá a gyerekeknek, és ha valami vonzó, gyakrabban fognak időt eltölteni magával a tevékenységgel, az olvasással, ami nem titkolt céljaink között szerepel.

 

Címlapfotó forrása: istock / vm

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!