Kire ütött ez a gyerek?

Sok szülő-gyerek konfliktus forrása lehet, ha szülőként bort iszol és vizet prédikálsz. „A gyerekek sosem voltak igazán jók abban, hogy hallgassanak a felnőttekre. Sosem mulasztották el azonban utánozni őket." Dr. Skita Erika kommunikációs szakértő írása nekik adhat kezdőlökést ahhoz, hogy mindennapjaikban változtassanak.

2017.10.21 Skita Erika

Nézzünk egy mindannyiunk által ismert példát. Rákiabálunk a gyerekeinkre, hogy ne kiabáljanak már egymással. Azt szeretnénk, hogy jegyezzék meg, amit mondunk nekik. Ám ők sokkal inkább azt raktározzák el a fejükben, amit tapasztalnak. Magát a kiabálást. Egy önmagába forduló kört indítunk el, és csodálkozunk, hogy a gyerekeink nem hallják, amit mondunk nekik.

Hasonló csapdahelyzetben találjuk magunkat akkor is, ha olyan dolgokat várunk el a gyerekektől, amelyekre még nem képesek. Olyan készségeket, amelyekre mi magunk nem tudunk követendő példát mutatni. Pozitív iránymutatás hiányában sajnos ők maguk sem rendelkezzenek ezekkel a készségekkel.

A Relay Graduate School of Education néhány éve egy kutatás során pedagógusokat kért meg arra, hogy állítsák fontossági sorrendbe a legfontosabb készségeket. Mi a jogos elvárás egy pedagógussal szemben és mit várnak el ő maguk a gyerekektől az iskolában. A 24 elemből álló listán olyan fontos tulajdonságok szerepeltek, mint kreativitás, kíváncsiság, kedvesség, szeretet, kitartás, önkontroll, bátorság, őszinteség, csapatmunka…

A gyerekektől elvárt fontossági lista igazán előkelő negyedik helyén szerepelt az önkontroll készsége. A pedagógusok a saját listájukon ezt a készséget az utolsó helyre tették. Bár kétségkívül más készségek alkalmazása fontos egy felnőtt pedagógusnak és egy gyereknek a helyzetből adódóan, de jogosan merül fel a kérdés, hogy hogyan épüljön be valami a gyerekek életébe, ha a saját prioritási listánk végén szerepel. Honnan tanulnák meg olyan készségek használatát, mint kitartás vagy önkontroll, ha nem a szüleiktől, majd az óvónőiktől vagy a tanáraiktól?

Hosszú tanulságlevonás helyett érdemes ismét az elején kezdenünk a változtatást. Saját magunkkal.

Figyeljük meg, hogy milyen érzések kerítenek hatalmukba bennünket, amikor kiabálunk, veszekszünk. Ki tudjuk-e mindezt fejezni anélkül, hogy kiabálnánk, veszekednénk és elmagyaráznánk, hogy miért nem úgy van, ahogy ő gondolja? Az önkontroll egy nagyon fontos és hatékony készségterület. Ha meg akarjuk tanítani a gyerekeinknek a használatát, érdemes nekünk, szülőknek, pedagógusoknak elkezdeni a tanulást.

Ajánlott link:

Címlapfotó forrása: istock / Martinan