5 kulcskompetencia, amely drasztikusan csökkentheti a suliban a fegyelmezésre szánt időt

Mit érdemes módosítani a pedagógusoknak azokban a helyzetekben, amikor nem „jutnak el” a tanítványaikhoz; ha csökkenteni szeretnék a fegyelmezésre szánt időt; ha szeretnének feszült helyzeteket türelmesebben kezelni? 2012 óta tartunk pedagógus továbbképzést „Beszélj úgy, hogy érdekelje” címmel. Összegyűjtöttük tréningünk tapasztalatait, és elmondjuk, mi az az öt pont, ami segíti a gyerekeket, hogy megerősödjenek az iskolai élet során.

2018.03.07 Skita Erika

1.     Aktív hallgatás

A gyerekek számára a legfontosabb „fizetőeszközünk” a figyelmünk. Minden olyan helyzetben, amikor a szülők/pedagógusok valóban figyelembe veszik a gyerekeket, ugrásszerű változásokat tudnak elérni. Legyünk őszinték, a felénk irányuló figyelmet még szülőként és pedagógusként is nagyra tudjuk értékelni!
Remek lehetőség erre az aktív hallgatás bevezetése, amikor kérdések (miért?) és tanácsok (az lenne a legjobb, ha…) helyett jó hallgatóságként csak figyelnénk arra, ami elhangzik. Néha visszajeleznénk, hogy a másik fél tudja, hogy még mindig vele vagyunk, és követjük a történetet.

2.     Érzelmi szókincs bővítése

A feladatok kifogyhatatlan tárháza ez a terület, hiszen az elmúlt évek tapasztalata alapján mind a szülők, mind a pedagógusok érzelmi szókincse fejleszthető ezen a területen. Hogy is lehetne másként, hiszen ez korábban nem volt fontos terület, a logikus magyarázat mindent vitt, hogy jöttek volna ide olyan „absztrakt és jelentéktelen” dolgok, mint az érzelmek?

Amikor egy gyerek nem tudja kifejezni a benne dúló viharokat, más módokat keres a feszültsége enyhítésére. Ekkor jön az agresszió, a csúnya beszéd, a durvaság – erős jelzés a külvilágnak, hogy valami odabent nagyon fáj, hát, lássátok, és fájjon nektek is. Már attól is tud változni az érzelmi állapotunk, ha tudunk beszélni róla, ha vannak rá szavaink.

Minél több lehetőséget adunk a gyerekeknek, hogy kifejezhessék az érzelmeiket, annál inkább bíznak magukban, hiszen irányítás alá tudják vonni önmagukat, és ez az irányítási lehetőség nagy magabiztosságot és erőt tud adni. Ráadásul így csökkenthetők az osztályban a feszültségek is.

3.     Önismeret, öntudatosság

Ha már felismerem, és nevén tudom nevezni az érzelmeimet, akkor egyre kevesebb lesz az olyan pillanat, amelyben elveszítem a kontrollt önmagam és a helyzet felett. Mert az érzelmeknek is van egy komoly logikája, és nagy lehetőségek nyílnak meg azok számára, akik ezt felismerik.

Senki nem születik olyan magas EQ készséggel, ami nem szorul fejlesztésre. Minden lehetőség, minden olyan helyzet, ahol tanulhatunk, és megerősíthetjük ezeket a készségeket, növelik az önbizalmat, és a saját készségeinkbe vetett hitet. Ezek pedig elengedhetetlenek ahhoz, hogy optimistán, aktív problémamegoldó szemlélettel tekintsünk előre.

Ezt mind a szülőknek, mind a pedagógusoknak tartott képzéseink, mind a gyerekek számára tartott EQ órák tapasztalatai visszaigazolják.

4.     Empátia

Egy vita sokféleképpen végződhet, annak függvényében, hogy a résztvevői hogyan viszonyulnak hozzá. Ha valaki minden áron a saját igazáról akarja meggyőzni a másik felet, lehet, hogy abban a vitában felülkerekedik, ám hosszú távon inkább vesztésre áll. Hiszen, ha nem látom a másik oldat érveit, értékeit, nézőpontját, akkor az én igazságom az én világomra igaz lehet, de a másikéra már közel sem biztos. Ráadásul ez a hozzáállás komoly problémákat okozhat nemcsak az iskolai, de később párkapcsolati, munkahelyi szinten is.

Az empátia, a helyzetnek a másik szemszögéből történő vizsgálata rendkívül fontos társas készségünk, ami nem feltételez érzelmi azonosulást – tehát nem kell feltétlenül ugyanazt éreznünk – ahhoz, hogy el tudjuk fogadni azt, hogy a másik most éppen úgy érzi magát, ahogy. Módosítási javaslat vagy megoldás sugallása nélkül.

5.     Érzelmek kezelése

Az aduász, amit mindenki szeretne magáénak tudni, szülői-pedagógusi oldalon rögtön a kifogyhatatlan türelem után.

Ez azonban csak akkor és úgy érhető el, ha előtte végigjártuk a szükséges lépcsőfokokat. Ha megtanultuk kifejezni a saját és mások érzelmeit, ha látjuk, hogy mi is hatunk mások érzelmeire, és mások cselekedetei is hatnak ránk. Ekkor már kezelni tudjuk a saját érzelmeinket, irányítani az érzelmeink hatására keletkező gondolatainkat és cselekedeteinket. Ez az utazás célja, és semmiképpen nem az első elvárható lépés. Különösen akkor, ha sem otthon, sem az iskolában nem tanulhatták még, hiszen a szülők és a pedagógusok számára is új még ez a terület.

Dr. Skita Erika, az Értsünk szót alapítója

Címlapkép: istoch / shironosov

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!