Campus Tolnában – felzárkóztatás és tehetséggondozás a bonyhádi evangélikus gimnáziumban

Száztizenhárom településről mintegy hétszázan tanulnak a hajdani diákja, Petőfi Sándor nevét viselő intézményben. A város szívében, parkosított környezetben, egy helyen van az iskola és a kollégium, körülöttük japánkert, focipálya és Magyarország második legnagyobb fedett atlétikacsarnoka. A gyerekek közel fele kollégista, jellemzően a térség aprófalvaiból érkeznek, nem csekély számban hátrányos helyzetű családokból, de Budapestről és a határon túlról is jelentkeznek a tanulmányi és sportsikerei miatt elismert gimnáziumba. A hozzáadott pedagógiai érték alapján jól teljesítő középiskolákról szóló sorozatunk folytatódik.

2018.11.14 Bellai László

Elődjét, a sárszentlőrinci iskolát az evangélikus hívek adományaiból 1806-ban alapították, majd 1870-ben a Völgység fővárosába, a forgalmasabb, impulzívabb Bonyhádra költöztették. A város emblematikus látványelemének számító szecessziós főépület 1908-ban, a kollégium 1935-ben épült. A holokauszt és a kitelepítés, az iskola fundamentumait megrendítő traumák után, a szocializmus évtizedeiben is igyekeztek megőrizni a színvonalat, majd a rendszerváltás után Krähling Dániel bonyhádi evangélikus lelkész, később esperes, öregdiák minden követ megmozgatott és el is érte: az egyház fenntartásába visszakerült a gimnázium.

„Napközben az épületeink között ingáznak a gyerekek, szándékosan ilyen a tanrendünk. Nem a szűk folyosókon hömpölygő tömeg élményével találkoznak, hanem tiszta, gondozott környezettel. Felemelni a tekintetet – nem csak szakrális értelemben –, hogy a világra nyitottak legyenek, egymáshoz és tanáraikhoz érdeklődéssel, tisztelettel forduljanak, ezt szeretnénk elérni” – kezdi a sikereik titkát firtató kérdésünkre adott válaszát Andorka Gábor igazgató.

 „Nyáron negyven szobában újítottuk fel a vizesblokkot, hővisszanyerő szellőztetővel, energiatudatos, fenntarthatóságot szolgáló megoldásokkal. A villanyok automatán kapcsolódnak, a víz is infrával működik. Mert a környezet nevel – hangsúlyozza. – Van diákunk, aki olyan ingatlanból jár be tanulni nap mint nap, ahol nincs szilárd padlóburkolat, és van, akinek a szülei jól menő vállalkozók, de mindegyik partner abban, hogy megóvjuk ezeket az értékeket. Ha véletlen leesik egy szemét, én és a kollégáim is lehajolunk érte: csak példamutatással, következetességgel lehet eredményt elérni. Láthatta, ahányszor találkozunk egy nap, mindig köszönnek a gyerekek. De ennek az a feltétele, hogy mi is ugyanennyiszer visszaköszönjünk nekik.”

A diákság újító és hasznos kezdeményezéseit örömmel karolják fel. Így lett a bővíthető infrastruktúrának köszönhetően a tornaterem mellett lőszobájuk vagy petanque pályájuk. Nem mellesleg: a diákolimpiai jó helyezés tíz pontot jelent a továbbtanulásnál.

  12 kép

Forrás: Bellai László

Andorka László

Andorka Gábor a tanulmányi és sportversenyeken elért eredmények mellett tanítványaik szociális érzékenységére különösen büszke. Az iskola szolidaritási bizottsága 3-15 ezer forint havi ösztöndíjjal támogatja a rászoruló és azt iskolai munkájával kiérdemlő gyerekeket. „Azt tapasztaljuk, hogy akik kapnak, szeretnek adni. Nem is biztos, hogy anyagilag, hanem egyéb szociális szerepvállalással. Sérült vagy idős emberek intézményeibe járnak segíteni, elmennek a báljukba, táncolnak velük, olvasnak nekik.” De másik példát is említ: „Karácsony előtt minden osztály süt valamit, és ebből egy héten át vásárt rendezünk. Van olyan bonyhádi vállalkozó, aki minden nap jön, jelentősebb mennyiséget vásárol és beviszi a kollégáinak. Ezt a pénzt költhetnék a programjaikra, de szinte minden osztály jótékony célra fordította. Olyan társuknak adják, akiről tudják, hogy tényleg rászorul vagy állatmenhelynek. Könnyekig megható, alulról jövő kezdeményezés…”

Az Egészség Héten orvosok, védőnők, gyógyszerészek jönnek előadni, a zsibriki drogrehab felépülőivel találkozhatnak a diákok. „Próbáljuk megmutatni a valóságot. Én is dohányoztam. Ha ismerik mindkét utat, akkor tudnak érett, felelős döntést hozni. Ha tudják, hogy ma Magyarországon a tizenöt évesnél fiatalabbak 70-80 %-a már kipróbálta a cigit vagy rendszeresen dohányzik, akkor rájönnek, nem az a vagány, aki a kortárs hatást követi, mert azzal a nagy többséghez tartozik. Kitűnni az ellenkezőjével lehet.”

Városszerte presztízst jelent, ha valaki a gimnázium dolgozója. Andorka Gábor az iskola megkülönböztető jegyének tartja, hogy semmilyen kiegészítő funkciót nem szerveztek ki, saját szakácsaik, karbantartóik, takarítóik vannak. „Ezt a háttérmunkát ritkán emelik ki, de e nélkül a minőségi pedagógiai munka megvalósíthatatlan lenne.”

Öt osztály indul a gimnáziumban: egy német és matematika csoportbontású hatosztályos; egy humánosztály, melynek egyik fele angolt, a másik németet tanul emelt óraszámban; egy matek-informatika-fizika műszaki-természettudományos osztály, és egy másik, biológiára és kémiára koncentráló egészségügyi profilú; végül, de nem utolsósorban az Arany János Tehetséggondozó Program négyosztályosa, előkészítő évvel.

„Próbáljuk a gyerekeket arra ösztönözni, hogy legyenek kérdéseik, szólaljanak meg bátran az órán, mondják el a véleményük. E miatt egyébként eleinte a szülőkkel és a gyerekekkel is konfliktusba kerülünk, mert nem értik, hogy a megszokott magolás helyett miért csak beszélgetünk az órán? Holott tanárként nem az a feladatom, hogy új és új információkkal bombázzam a gyerekeket, hanem hogy figyeljem, milyen gondolatokat indított el bennük a tárgyalt téma” – mondja Péter Csaba biológia tanár, aki három éve jött az iskolába és másodállásban a szekszárdi vízmű mikrobiológiai laborjában dolgozik, ahova a gyerekeket is rendszeresen viszi kutatni.

„A Mecsek közelsége nagy előny, saját erdei iskolánk is van, itt tartjuk az OKTV-felkészítőt. Kollégáimmal együtt lelkes természetjárók vagyunk, szakmai napon barlangászunk, hegyet mászunk, e közben beszéljük meg azt, ami a munkaközösség számára fontos. Bármilyen őrült ötletünk támad, felülről támogatják, és nem csak szóban – bár az is nagy dolog, hogy hétköznap elengednek –, de alkalmasint anyagilag is. Friss példa: a gyerekek biológia versenyen ingyenes belépőt nyertek Hortobágyra, megkaptuk a gimnázium kisbuszát és hétszemélyes személyautóját, plusz az utazás többi költségét is átvállalta az iskola.”

Munkaközösségük még csak 2,5 éve dolgozik ebben a formában együtt, de az egyik diákjuk tavaly már OKTV-t nyert. A gyerekeket aktuálisan foglalkoztató példákat hoznak az órákra, plusz infókkal, érdekességekkel. „Elmondjuk például, hogyan hat a nadragulya (Atropa bella-donna), mint drog és mi az eredete a latin nevének: régen a nők ezt cseppentették a szemükbe, hogy kitáguljon a pupillájuk, s így vonzóbbak legyenek. Az ilyen különleges példákat nem felejti el, vissza fogja mondani tíz év múlva is, meséli majd a haverjainak, továbbadva az ismeretet.”

A Petőfiben vannak jómódú gyerekek, akik keveset láttak az élet árnyékos oldalából, és vannak, akik az éhezést is megtapasztalták. Az indulásnál nagy különbségek lehetnek, ennek kezelésében, az összecsiszolódásban fontos feladat hárul az osztályfőnökökre és a szaktanárokra. Péter Csaba óráin soha nem jár például büntetés azért, ha valaki jelentkezés nélkül közbeszól, de nem jár jól az, aki kineveti a másikat, ha rosszat mond. „Van egy diákunk, aki folyamatosan, bántó rasszista megjegyzéseket tett, aztán tavaly év végén már ő volt az, aki leült az arab kislány mellé, hogy korrepetálja. Így hatott, hogy a többi gyerek nem tűrte el ezt a viselkedést. Ebben egységesek vagyunk. Tisztelni kell egymást, és úgy élni – ez a nem hivatalos jelmondata is az iskolának –, hogy csak úgy cselekedj felebarátoddal, miként szeretnéd, hogy ő cselekedjen veled.”

A szegedi Radnótiba járt, onnan hozta azt a megközelítést, hogy nem a betű magolása, hanem az értése az érték, és nem feltétlen az a cél, hogy valaki mindenben jó legyen. „Én sem voltam kitűnő, de el tudtam menni röplabda edzésre, meccsre és a természettudományi tárgyakból a versenyekre, és ezt a választásomat az iskola elfogadta, támogatta” – mondja Péter Csaba, aki az új tanévben felkérést kapott arra is, hogy az evangélikus egyház keretein belül most megalakult Petőfi Sportegyesület röplabda utánpótlását felépítse.

  12 kép

Forrás: Bellai László

Csábrák János és Breining Beáta

 Az értelem csiszolása és a lélek nemesítése mellett ebben az iskolában a test acélosítását is fontosnak tartották és tartják ma is” – fogalmaz Csábrák János, az öt testnevelő tanár egyike, aki a tantestület harmadához hasonlóan öregdiák.

Tolna megye első fedett tornatermét az evangélikus egyház 125 évvel ezelőtt itt építtette. Az Universiadén gerelyhajításban kétszer is ezüstérmes Boros Dezső 1939-ben került Bonyhádra, ő rakta le az atlétika képzésének alapjait. A paletta nagyon széles: az atlétika legkülönbözőbb ágai mellett van kosárlabda, röplabda, floorball, lövészet vagy társastáncoktatás is. A Magyar Diáksport Szövetség pontversenyében negyedikek lettek a sportiskolákkal, nagyvárosokkal egy mezőnyben, az idén dobogós helyezést remélnek. „A mindennapos testnevelés nálunk jóval a törvénybe iktatása előtt megvalósult. Az utolsó öt-hat korosztályos Európa-bajnokságon volt bonyhádi gimnazista induló. A sporttehetségek gondozása is hozzáadott érték, a helyi hagyományok alapján elért eredmény” – jegyzi meg a délelőtt testnevelőként, délután edzőként dolgozó szakember.

„A versenyidőszakban sokat hiányoznak a diákjaink, de szerencsére nagyon megértőek a kollégák. Ha kérjük, hogy később írhasson meg egy dolgozatot, konstruktívak. De mi is nagyon ügyelünk arra, hogy ne menjen a tanulás rovására a sport. Ha mégis így alakul, nem tiltjuk el a sporttól, de rögtön mentort rendelünk mellé, aki segít neki felzárkózni.” 4,30 az iskolai átlag, és ettől nem maradnak el a sportolók sem. A gimi folyosóján ott a dicsőségtábla, rajta egy sor egykor kiválóan sportoló diákkal, akiből később magas színvonalú elméleti szakember, nemzetközi hírű kutató, tudós lett.

Újabb név kerül elő a beszélgetések során, Dr. Katz Sándoré, aki nem csak a matematika oktatásában volt intézményformáló személyiség, de a személyre szabott felzárkóztatásban és tehetséggondozásban is. Az általa kidolgozott módszerre épül a Csillagprogram, amikor a 11-12-edikesekkel 2-3 fős csoportokban foglalkoznak. A diákok osztályozó vizsgát tehetnek énekből vagy rajzból, ha ez sikeres, a következő tanévben egy órájuk felszabadul hetente, és akkor a produktívabb délelőtti szakaszban, iskolaidőben kaphatnak plusz segítséget a fő tárgyaikból.

Évente kétszer szerveznek a Bakonyba matektábort, és hatszor egy tanévben olyan szakkört, ahova a környékbeli iskolákból is jönnek. „Ilyenkor külső előadókat is hívunk, hogy ne csak tőlünk tanuljanak. Más minták megismerésével bővülhet a gyerekek és a tanárok látóköre is” – mondja Breining Beáta, a matek munkaközösség vezetője, az öregdiákok egyesületének szerepét is méltatva. „Nálunk öregdák, aki tavaly végzett, és előadást tart arról, hogy a Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Szakán milyen projektekben vesz részt, vagy a negyven év után visszajáró nagy öreg, aki ösztöndíjjal segíti a tehetséges utódokat.”

  12 kép

Forrás: Bellai László

Bonyhádi Evangélikus Gimnázium

Az utóbbi öt-tíz évben a média több olyan funkciót is átvett, melyeket a család hagyományosan az iskolától várt. „Próbálok lépést tartani a tanítványaimmal, de szinte lehetetlen, annyira felgyorsult az információ. Nagyon hitelesnek kell lennünk ahhoz, hogy elhiggyék, nem minden úgy jó, ahogy a korosztályuk érzi” – mondja Kutnyánszkyné Bacskai Eszter irodalom és drámapedagógia tanár. „A tanrendbe épített heti egy óra is hasznos, de igazán a színjátszó körben tud elmélyülni ez a munka. Itt a hetedikestől a tizenkettedikesig együtt gondolkodunk, céljaink vannak, előadásokat vállalunk, színjátszó találkozókra járunk” – mondja a tanárnő, aki figyelemmel kíséri, hogy a közösségi médiában mit olvasnak, mit lájkolnak a tanítványai. „Ha tananyagként kezeljük az irodalmat, elidegenednek tőle a gyerekek, ezért próbálok párhuzamokat találni a versek és egy-egy poszt között. Gyakran beszélünk mémekről is, de nem úgy, hogy tök jó vagy gagyi, hanem szaknyelven, művészeti jelenségként megközelítve. A határokat próbálom felismertetni: hogy ne elítéljék, ami nem tetszik, hanem differenciáljanak. A különbségtétel képességének elsajátítása után jöhet az építkezés.” 

A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja 2000-ben indult útjára, a bonyhádi gimnázium az egyik alapító intézmény. A sikeres érettségi és a továbbtanulás követelménye mellett további három vizsgát kell abszolválniuk a résztvevőknek: informatikából és idegen nyelvből, és meg kell szerezniük a gépkocsivezetői jogosítványt. „Sok ezer diák került ki azóta a programból, egyetemi diplomát szerezve, tudományos fokozatokkal, sikeres intellektuális életet élve” – mondja Gűth Tamás, a program bonyhádi vezetője.

Az előkészítő évben az ismétlés mellett nagy hangsúlyt kapnak a tanulásmódszertani és az önismereti foglalkozások. Utóbbiak a következő négy évet is végig kísérik, két mentálhigiénés szakember, a kollégiumi nevelő és az osztályfőnök közreműködésével. „Ezeken az órákon felszínre kerülnek a gyerekeket feszítő problémák, nehéz sorsok tárulnak fel. Az egyik legfőbb célunk a programban – magyarázza Tamás – egy szolidáris, támogató közösség összekovácsolása, amely megerősíti, a beilleszkedésben segíti őket és amire később is támaszkodhatnak.”

Jelentős szerepük van az olyan élményt adó, látókört szélesítő programelemeknek is, mint a Tisza-túrák, a sítáborok Szlovéniában, Franciaországban, vagy a tíznapos angliai tanulmányút és végül, de nem utolsósorban a bentmaradós hétvégéknek, amikor kirándulnak, színházba mennek, olyan tapasztalatot szerezhetnek, amelyre családi körben nem lenne lehetőségük.

A diákszállók bezárása illetve összevonása országos trend, ennek ellenére náluk minden férőhelyet betöltöttek. Szekszárdról naponta külön busz hozza-viszi a gyerekeket, többen közülük mégis a kollégiumot választják. A gyerekek számára vonzó az amerikai campusokra emlékeztető hangulat, a szülőket pedig meggyőzi a kollégisták jó tanulmányi átlaga.

  12 kép

Forrás: Bellai László

Nyitrai Menyhért

„Az iskolában délelőtt folyó nevelő, értékközvetítő munkát folytatjuk, erősítjük fel, de fordítva is mondhatnánk, amit mi képviselünk az itt élő gyerekek számára, az képeződik le az iskolában” – mondja a kollégiumot vezető Nyitrai Menyhért. „A fenntartó evangélikus egyház az alapértékeket egyértelművé teszi, de a gyülekezethez tartozás nem feltétel: a felebaráti szeretet, a másik ember elfogadása, a gyengék segítése egyetemes emberi értékek.”

A pályát negyvenkét éve kezdő pedagógus állítja, nem látott még olyan sikeres oktatási-nevelési programot, mint a több politikai kurzust is túlélő Arany János. „Ahol erős a szülői háttér, ott is meg kell dolgozni az eredményért a tanárnak, de meggyőződésem, hogy a hozzáadott pedagógiai érték leginkább az ennek a programnak köszönhetően nálunk tanulók segítésében érhető tetten. Nagyon fontos az alapcélok teljesítése, az egyetemi diploma megszerzése, de mégsem ez a legfőbb érték az egészben szerintem, hanem az – emeli ki Nyitrai Menyhért –, hogy a gyerekek emberi minőségükben változzanak. Ezek a lányok és fiúk, akiket rengeteg helyről összefúj itt a szél, öt év alatt mások, még jobbak lesznek, mint voltak. Ha nem mennek egyetemre, akkor is erősödik velük a társadalom.”

 

Címlapfotó forrása: Bellai László

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!