„A tanuló váljon képessé a stresszekkel való megküzdés önálló, saját erőből történő elérésre”

Meditációs és jóga foglalkozásokat vezetne be a stresszkezelés elsajátítására annak a Győri Szakképzési Centrumnak a pedagógusa, ahol tavaly év végén egy tizenhét éves diák több késszúrással sebesítette meg egyik tanárát. A pedagógus által megfogalmazott javaslat nem teljesen újkeletű. Prof. Dr. Bagdi Emőkének „Stresszkezelés és relaxáció alkalmazása a testnevelésben” címen jelent meg könyve öt évvel ezelőtt, illetve számos külföldi iskola is vezetett már be hasonló kezdeményezést.

2020.01.28 Hogyan mondjam el neked

Sokak számára sokkoló volt, hogy egy győri diák késsel szúrta meg az egyik pedagógust, mert négyesnél rosszabb jegyet kapott tőle. A fenyegetést előre jelezte környezetének és kés is volt nála. Az iskola pedagógusaként dolgozó Gergó Veronika az eset után megfogalmazott javaslatában azt írta, hogy fontos figyelmet fordítanunk „az elvárásokból és túlterheltségből, valamint a bennünket körülvevő, korábban elképzelhetetlen mennyiségű ingertömegből adódó folyamatos stressz megfelelő kezelésére, levezetésére, az önismeret fejlesztésére, az érzelmi egészség fenntartására és helyreállítására”.

Egy ilyen eset mögött persze számos ok állhat és több ponton is lehetőség van beavatkozásra, amennyiben meg szeretnénk ezeket előzni. Végh József kriminálpszichológus az ATV kapcsolódó interjújában kifejtette, hogy egy ilyen esemény „leképeződése annak, ami zajlik Magyarországon meg a világban is általában…növekszik az agresszióval való kommunikáció, az akaratom érvényre juttatása agresszív szándékon keresztül”. A pedagógusok és a szülők számára is fontos lehet figyelmeztetése, hogy egyrészt „minden ember számára fontos, hogy elismerjék a létezését és hogy ért valamihez. Ezért kénytelenek néha nagyon buta cselekményeket is elkövetni”, másrészt „nagyon fontos, hogy komolyan vegyék a környezetben az ilyen típusú jelzéseket”. Végül pedig a gyermekek lelki egészsége kapcsán fogalmazott meg javaslatokat, amelyet akár otthoni, akár iskolai környezetben érdemes lehet megfontolni: „köztudott, hogy a bántalmazott gyerekek megtanulják az agresszió nyelvét beszélni, de egyáltalán nem követelmény, hogy valakit verjenek ahhoz, hogy agresszívan viselkedjen… az tény, hogyha aki ilyen mintát lát, ebbe tanul bele. Ha ilyen filmeket néz, ilyen játékokat játszik, akkor könnyebben köteleződik el egy ilyen cselekmény mellett. Másrészt pedig nyilvánvalóan tanulni kellene valahol a korrekt konfliktuskezelést”.

Összegezve tehát fontos, hogy:

A konkrét esettől elvonatkoztatva érdemes pár kérdést átgondolnunk! Milyen a jó és a rossz stressz? Milyen hatással van az életünkre, ha azt huzamosabb időn keresztül nem tudjuk kezelni (ha a gyerek szülei veszekednek otthon / ha ittasan mennek haza és nem foglalkoznak a gyerekkel / ha az otthoni kiabálásban nem tudott felkészülni az iskolai feladataival / ha igyekezet ellenére is rossz jegyet kapott /  ha emiatt még akár le is fogják szidni otthon, vagy csak nem kapja meg így azt a figyelmet, elismerést, amit legalább ilyenkor begyűjthet a szülőktől)?

Ahogy Bagdi Emőke fogalmaz általában a distressz kapcsán: „A válaszképtelenség, a cselekvési lehetőség hiánya miatt a beszorultság állapota áll elő. Szorongás, tehetetlenség érzése bénítja az embert… és a bénultság átterjed a mentális mozgásokra is.  Könnyen belátható, hogy a felkészült szervezetben az akció lefújása milyen kártékony feszültségpangást idéz elő és tart fenn (egy ideig). Ha ez sűrűn ismétlődik, a szervezet küzdőerői kimerülnek és „általános adaptációs szindróma”, kimerüléses stresszbetegségek alakulnak ki. A magas vérnyomás, a szív és keringési rendszer betegségei, a szorongásos és depresszív zavarok, a menekülés hibás útjaiból következő függési betegségek (például drog-, alkohol-, játékszenvedély) alakulhatnak ki.”

A kiadvány a stresszkezelés és relaxáció elméleti hátterét is bemutatja és korosztály-specifikusan széles repertoárban tartalmaz gyakorlatokat is. Azon gyakorlatok kerültek be a könyvbe, amelyek tudományos értelemben bizonyított változást generálnak a gyerekeknél, így a bevezetés mellett döntő testnevelő tanárok egy viszonylag széles merítésből válogathatnak, hogy megtalálják a saját egyéniségükhöz illeszkedő feladatokat. Örök igazság persze, hogy az tud egészséges életmódra, stresszkezelésre sikeresen nevelni, aki önmaga is gyakorolja ezt és hitelesen képviseli ezt a mindennapokban, így fontos, hogy maguk a pedagógusok is behatóan ismerjék ezeket a technikákat.

 

Címlapkép: istock / Gilitukha