Spoiler alert: a kíváncsiság lesz a vesztünk

Nem valószínű, hogy amikor majd visszatekintünk az életünkre, azt kívánjuk, bárcsak több időnk lett volna a képernyő előtt ülni. Pedig most, a sorozatok aranykorában az éjszaka közepén nemegyszer vágyunk arra, bár lenne még időnk még egy epizódra. És aztán szakítunk is időt – a jelenlegi kutatások alapján pedig pontosan itt indulunk el a sorozatfüggőség lejtőjén.

2019.01.13 Aeffect

Alig több mint egy évtizede jelent meg a köztudatban a binge-watching kifejezés, a „binge eating” (mértéktelen evészavar) mintájára. A köznyelv azonban igazán az on-demand tévécsatornák és az online streaming felületek (mint az immár Magyarországon is egyre elterjedtebb Netflix) hatására kezdte el tudatosan használni a 2010-es években. Ezek a platformok ugyanis lehetőséget biztosítottak arra, hogy a néző havonta egy igen csekély összegért dúskálhasson a számtalan műfajú sorozat között. Egyre többen élnek is ezzel a lehetőséggel, és egy részük képes hosszú órákat/napokat tölteni a képernyő előtt, hogy végigpörgesse egy ültő helyében akár egy sorozat teljes évadát. Ők a bing watcherek, akik sokszor kívánhatták már, hogy egy nap ne csak 24 órából álljon, csak hogy még egy részt láthassanak kedvenc műsorukból – és itt kezdődik a probléma. Az amerikai lapok már évek óta arról cikkeznek, hogy a binge watcherek száma folyamatosan nő, fogyasztási szokásaik pedig átragadnak a nézők minél szélesebb körére. Mind több kutatás látott napvilágot arról, hogy milyen pszichológiai folyamatok állnak a jelenség mögött.

Mióta sorozat van a Földön, a készítők az úgynevezett cliffhanger-hatással szegezik újra és újra a képernyő elé a nézőket. Ez az epizódokban örökösen előforduló elvarratlan szál, megválaszolatlan kérdés, amit csakis a következő rész megnézésével oldhatunk fel – és ez persze nem hagy minket nyugodni. Kényszeresen próbáljuk kíváncsiságunkat kielégíteni és olykor az időből teljesen kiesve nyomunk rá újra a „play” gombra. Az ember ugyanis úgy van kitalálva, hogy szüntelenül arra törekszik, hogy olyan tevékenységeket végezzen, amelyektől jól érzi magát, és ezt az állapotot a lehető leghosszabb ideig fenntartsa – így amennyiben rendelkezünk megfelelő hozzáféréssel, a sorozatok esetében ezt az időszakot hajlamosak vagyunk órákig nyújtani.

Az elmúlt évek kutatásai bebizonyították, hogy sorozatot nézni, kíváncsiságunkat kielégíteni ugyanolyan kielégülést jelent, mint amikor nyerőszériánk van egy szerencsejátékban, videojátékokkal játszunk, vagy például sportolunk. Az agyunk ugyanis nem tesz különbséget „ártalmas” és “ártalmatlan” élvezetek között, így gyakorlatilag bármitől függővé válhatunk.

Ez nem alkohol vagy drog, de torz világképünk alakulhat ki egy-egy sorozatbéli karakter és a műsor által megteremtett környezet túlzott idealizálásától, ami nemcsak a mozgástól, hanem az emberi kapcsolatoktól is elvonhatja az időnket, az éjszakába nyúló képernyő előtti gubbasztás pedig alvászavarokat okozhat.

 

Címlapfotó forrása: istock / Mladen_Kostic

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!