Gyermekkori stressz és egy tréning, ami segíthet

Ma minden negyedik-ötödik gyerek a stressz tüneteit mutatja. Ennél is riasztóbb, hogy az 5-11. évfolyamosok több mint hét százaléka szed valamilyen gyógyszert, hogy tompítsa a fejfájását, hasfájását, álmatlanságát, idegességét (HSBC kutatás). Jó hír, hogy több hazai program is küzd a gyermekkori stressz ellen. Ezek közül az egyik a Lélekkel Alapítvány Sulinyugi elnevezésű programja. Bakóczy Szilvia írása

2017.07.07 Bakóczy Szilvia

Ugrás a letölthető stresszoldó gyakorlatokhoz...

Dóri egy fővárosi általános iskola harmadikos osztályos diákja. Suli után magántanár jár hozzá, hogy együtt tanuljanak, és gyakorolják az angolt, hátha számít majd ez utóbbi is a jövőre esedékes felvételi vizsgán. A tanára hívta fel szülei figyelmét arra, hogy amikor kikérdezi Dóritól a leckét, a kislány nagyokat nyel, tördeli a kezét, az arca kipirosodik, beszédéből pedig hadarás lesz. A magánórák előtt hasfájásra panaszkodik. Vagyis a szerepléstől és a megfeleléstől láthatóan már előre stresszel.

A kutatásban megkérdezett pedagógusok és iskolai pszichológusok egybehangzó véleménye szerint a mai gyerekekre záporoznak az elvárások, mind a szülők, mind pedig a tanárok részéről. Elsősorban a gimnáziumi felvételik miatt, amik ma már a 10-11 éves korosztályt is érinthetik. További stresszt okozhatnak a családban és a kortárs közösségben megélt konfliktusok. És feszültebbek a szülők is, aminek egy része szintén a gyerekeken csapódik le. A gyerekkori stressz kezelése mindannyiunk érdeke – állítják mindannyian, és vajon nincs teljesen igazuk ebben?

Budapesten, a18. kerületi Táncsics Mihály Német Nemzetiségi Általános Iskolában vagyunk, egy rendhagyó tanórán. A Lélekkel Alapítvány (www.lelekkel.hu) vezető pszichológusa és egyik önkéntese tart épp stresszoldó foglalkozást negyedikeseknek.

Tele vagyunk elfojtással, megfelelési kényszerrel, ezt a felnőttek szóló művészterápiákon is tapasztaljuk” – mondja Hevesi Barbara, végzős pszichológus hallgató, a Sulinyugi Program  egyik önkéntese.

A gyerekekben is nagyon sok a feszültség, ráadásul belőlük az indulat sokszor sokkal kendőzetlenebbül tör elő, mint a már szocializált felnőttekben – folytatja Szigeti Réka, a program egyik vezető pszichológusa. – Persze a felnőttekhez hasonlóan ők is nagyon különböző módon élik meg az elvárásokból, megfelelési vágyból fakadó feszültségeket. A szakember szerint a nyers indulatok a kisebbekből látványosan, verekedés formájában törnek elő, a nagyobbak pedig igazán durván tudnak szólni egymáshoz online és offline is. „A szorongásra hajlamos gyerekek befelé fordulnak, náluk inkább az önmarcangolás, a hasfájás, vagy akár öndestrukciók (körömrágás, bőr vagy szempilla tépkedése, egyéb fájdalomokozás) jelennek meg.”

Amikor arra kérjük például az alsós gyerekeket, hogy firkáljanak egy papírra szabadon, nagyon élvezik, és ki tudják élni benne magukat – magyarázza Szigeti Réka. – Feszültségi szinttől függően egyeseknél még ki is lyukad a papír, vagy össze is gyűrik azt, aminek itt abszolút helye van. Másoknak viszont a firkálásból a végére valahogy mégiscsak egy virág, vagy egy másik rajz kerekedik ki. Itt jól jön egy kis ösztönzés, hogy nyugodtan engedje el a mozdulatait, és merjen bátran firkálgatni.”

A Lélekkel Alapítvány 2010-ben alakult. Azóta munkahelyi egészségfejlesztő programokat (előadások, stresszkezelő tréningeket és egyéni konzultációkat) tartanak, többek között pedagógusoknak, 6-18 éves iskolásoknak. „Terveink között szerepel egy kétéves kutatás, mely azt vizsgálná, hogy a pedagógusok kiégésének megelőzése, illetve stressz szintjének csökkenése, hogyan hat a gyerekek stresszszintjére – mondja dr. Bikfalvi Réka, az alapítvány vezetője. – Ehhez folyamatosan keressük a szponzorokat. Nemrég közel negyven iskolapszichológus végezte el az önkéntes képzésünk első részét, általuk a jövőben több ezer gyerek tanulhat különböző stresszkezelő technikákat.”

Szigeti Réka pszichológus szerint nagyon fontos, hogy megtanulják a gyerekek, milyen az, amikor nem az érzések uralkodnak rajtuk, hanem ők uralkodnak a saját testük felett.„Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a gyerekek megismerjék a testüket, és felismerjék a bennük levő érzéseket. Azt is meg kell tanulniuk, hogy ne bántsanak másokat sem magukat. Tapasztalataink szerint nagyon sok az indulat bennük.”

A Sulinyugi Program célja a figyelemfelhívás, ezért mindhárom szakember hangsúlyozza, hogy utána kulcsfontosságú szerepe van a gyakorlásnak. „Mi itt magokat ültetünk el, nem várhatjuk el a gyerekektől, hogy utána maguktól alkalmazzák például a hasi légzést – említ egy példát Szigeti Réka. – Ez egy alapfoglalkozás, amire további osztályfoglalkozások építhetők, így vissza lehet térni a főbb mondanivalóra, és be lehet gyakorolni a gyerekekkel a készségeket. A tanítónők pontosan tudják ezt, és nagyon nyitottak arra, hogy folytassák a gyerekekkel gyakorlást. Ezt segítjük különböző segédanyagokkal, amikben a szülőknek is adunk tippeket, kérdés esetén pedig elérhetőek vagyunk.”

Szigeti Réka szerint minden iskolákban vannak feszült helyzetek, ha azonban azokat időben és a megfelelő módon kezelik: felszerelnek például egy boksz-zsákot, berendeznek egy nyugi sarkot, illetve hagyják, hogy a szünetekben a gyerekek sok mozgással kiengedjék a gőzt, akkor „az egyszeri feszültségtüskék” nem válnak a gyerekek és a pedagógusok számára is mérgező konfliktusokká. „Helyette bár zavaró, mégis természetes részei lesznek az életnek, és olyan hibákká válnak csupán, amikből mindannyian tudunk tanulni.”

A gyermekeden is látod a stressz jeleit? Tölts le 3 stresszoldó Sulinyugi gyakorlatot!

3 Sulinyugi gyakorlat

Letöltések száma: 2533

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!