„Nagyon frusztráló, amikor a többi gyerek sokkal előrébb tart a beszédben, mint a mi gyerekünk” – Beszédhibák, lelki okok és stratégiák, melyekkel segíthetünk a gyereknek

Balatoni József alias Jocó bácsit nevét ma már szinte mindenki ismeri. És nemcsak a népes Facebook tábora miatt, vagy a megjelent könyvei miatt. Tudják, hogy szerinte tanítani élvezetes és menő, ahogy tanulni is az. És tudható róla az is, hogy bizony komoly küzdelmeket vívott a saját beszédhibájával. Ő ugyanis sokáig dadogott. Erről és a beszédhibákkal kapcsolatos nehézségekről, lelki okokról beszélgettünk vele, valamint Polus Enikő szakemberrel.

2019.06.03 Bakóczy Szilvia

Jocó bácsinak négyéves koráig semmilyen nehézséget nem okozott a beszéd. Egy hatalmas pók sokkoló látványa után azonban hirtelen dadogni kezdett. Elmondása szerint a beszédhibával kamaszkorában küzdött meg, az idevezető út azonban egyáltalán nem volt egyszerű. „Elég sokat piszkáltak az osztálytársaim, pedig enélkül is nagyon frusztráló volt a dolog – mondja. – Évekig logopédushoz és pszichológushoz jártam, ami rengeteget segített, mégis az igazi fordulópontot az jelentette, amikor sikerült végre tudomásul vennem és elfogadnom a dadogásomat. Visszagondolva, ez is volt a legnehezebb.”

Jocó bácsi a szakemberek gyakorlatai mellé kifejlesztette a saját technikáit. Ezek közül a legsikeresebbnek ma azt tartja, amikor otthon a tükör előtt beszélt. „Mindezzel a hiúságomra apelláltam, ami remekül működött. De ugyanilyen emlékezetes az is, amikor valaki megkérdezte, hol érzem igazán a dadogást. Én pedig gondolkodás nélkül rávágtam, hogy az agyamban. Amin aztán mindketten jól meglepődünk, a legtöbb ember számra ugyanis a dadogás a szájban, vagy a nyelven jelent gátakat.”

Ami a dolog lelki részét illeti, Jocó bácsi szerint nem maga a dadogás a legrosszabb, hanem a dadogás okozta görcsök. „Napokig szenvedtem, amikor tudtam, hogy hamarosan be kell mutatkoznom mások előtt – említ egy konkrétumot. – Ezért olyan fontos a pszichológus segítsége. Mert kitalálhatsz te bármilyen jól működő technikát, eljárhatsz a világ legjobb logopédusához, ettől még a görcs megmarad.”

De hogyan néz ki mindez a gyakorlatban? És mit tehet a szülő?

Fejlesztőpedagógus, mentálhigiénés szakember, szexterapeuta, családsegítő szakember. Néhány szakterület a sok közül. Melyik szerepedet tartod a legfontosabbnak?

Polus Enikő: Legfontosabbnak egyiket sem nevezném, inkább annak van számomra jelentősége, hogy segítő szakember lehetek. Az vagyok akkor is, amikor családokkal foglalkozom, de akkor is, amikor közszereplőkkel dolgozom, amikor cégeknél adok tanácsot, illetve, amikor előadást tartok, vagy épp könyvet írok. Mindez persze nagyon komoly időbeosztást igényel, de így nagyon izgalmas a szakmai életem, ráadásul a kreatív munka segít abban is, hogy ne égjek ki.

Polus Enikő a Me-Se-Kő Mentálhigiénés Segítő Központ és MESEKŐ Alapítvány alapítója, ügyvezetője. Ezen felül tréner, pedagógus, mentálhigiénés segítő szakember, fejlesztőpedagógus, szexuálterapeuta, mozgásterapeuta, gyász- és veszteség feldolgozó szakember, egyetemi pedagógiai előadó és mentor, valamint számos jótékonysági rendezvény szervezője.  Az elmúlt évtizedekben tanulmányait az ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógia-és pszichológia; fejlesztőpedagógia és tehetséggondozás szakán, a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia- és mentálhigiénia szakán, valamint a Semmelweis Egyetem szexuálterapeuta szakán végezte.

A családok mellett sokáig foglalkoztál gyerekekkel is, sokukat valamilyen beszédhiba miatt vitték el hozzád a szülők.

Igen, ez így van. A beszédhibák egy része szervi eredetű, ugyanakkor valamelyik egy krízis vagy trauma következtében alakul ki. Én általában ez utóbbival találkozom, ami jól kezelhető beszédhibákat takar.

Mik a leggyakoribb beszédhibák?

A dadogás, a hadarás, a beszédértés- és beszédészlelés zavarai, a túl- és az elterelő beszéd kompenzációs zavarai, illetve az elektív mutizmus.

Mit jelent pontosan ez utóbbi?

Ez egy tisztázatlan eredetű kommunikációs zavar, ami kapcsolati szinten máshogy működik, emiatt ezt suttogó kapcsolatnak is neveznek. Az ebben érintett gyerek nem kommunikál szóban a tágabb környezetével, ahol ezért némának gondolják őt, ugyanakkor otthon nagyon jól beszél, illetve ha nem is az egész családdal, egy személlyel otthon mindig kommunikál. De nem ez az egyetlen beszédhiba, amiről keveset tudunk. A megkésett beszédfejlődés pontos okai is ismeretlenek. Már abban sem ért egyet a szakma, hogy felfedezhető-e mögötte valamilyen lelki tényező. Az én véleményem és tapasztalatom szerint az összes beszédhibának van lelki háttere, de ez lehet társadalmi jelenség is, például a felgyorsult világ, amiben a legtöbben élünk.

  12 kép

Forrás: Pólus Enikő

Pólus Enikő

Mondanál erre néhány példát?

Például amikor az anyát éri a várandósság alatt valamilyen krízis. Vagy amikor a környezet agresszív, ennek egyébként minden gyerek esetében más a definíciója. A beszédszégyenítés is okozhat problémákat a beszéd fejlődésében. Mindez azért nagyon fontos, hogy kiderüljön, mert csak így lehet igazán eredményes a fejlesztés.

Mit tehet a szülő, azon túl, hogy elviszi egy szakemberhez a gyerekét?

Ne javítsuk ki folyton a gyerekünket! Vagy ha mégis késztetésünk van erre, megoldást jelenthet, ha mi magunk használjuk helyesen az adott kifejezést, a gyerek pedig majd átveszi, ha érett erre. Fontos az is, hogy átbeszéljük a tanítónénivel, hogy mi az, ami elvárható, mi az, ami nem. De ugyanilyen jelentőségű, hogy a szülő fejből is meséljen. Ebben nem maga a mese a lényeg, hanem a szülő bátorságának demonstrálása, hogy példát mutasson a gyereknek abban, milyen a saját erőnkre támaszkodni. Ezen felül minden megkésett beszédfejlődéses gyereknek szüksége van mozgásterápiára. Az egyensúlyközpont ingerlése ugyanis nagyon jól hat a beszédközpont fejlődésére is. Trambulin, hinta, csúszda, biciklizés, de akár egy otthoni irodai szék forgása is segíthet. Hasznos lehet az érzékszervek rendszeres ingerlése is. Szagoltasson meg sok mindent a szülő a gyermekével, kapcsolja le a lámpát és játszanak a sötétben is, vagy rajzoljanak zseblámpával a falra. Ütögessenek ritmusra fakanállal tárgyakat. Hosszasan tudnám sorolni a példákat még, a legfontosabb mégis a türelem. Ami nagyon nehéz, hiszen önmagában nagyon frusztráló az a helyzet, hogy a többi gyerek sokkal előrébb tart a beszédben, mint a mi gyermekünk.

Működhet ilyenkor a kevesebb néha több elv?

Igen, magam is ezt szoktam javasolni a szülőknek. Vagyis – ha rá tudják bízni másra a gyereket – magukkal is törődjenek, mert az együtt töltött idő is akkor lesz minőségi. Fogadjuk el, hogy nem mindent lehet úgy csinálni, mint más gyerekkel. Gondoljuk át a szokásainkat, elveinket. Beszédhibáknál hagyjuk a többszálon futó tündérmeséket, akkor is, ha szívünk szerint azokat olvasnánk a gyereknek. Bonyolultak, ezért nem fogja összerakni őket fejben. Vonjuk be a nevelésbe a nagyszülőket! Ők koruknál fogva ösztönösen jól kommunikálnak. Nem fordítanak hátat a gyereknek például beszélgetés közben, és egyszerű, rövid tőmondatokban beszélnek.

Térjünk át a dadogásra, ami a mai napig gyakori beszédhibának számít.

Igen, sőt. Sokkal többen dadognak ma, mint ezelőtt húsz évvel, főleg nagyvárosokban.

Mi lehet ennek az oka?

Ahogy már részben említettem, hihetetlenül felgyorsult a világ, amire nagyon sokan érzékenyek. Kevés időt töltenek az emberek csendes, természetes közegekben. Pedig a virtuális kirándulás nem helyettesíti a természetet.

Mit tehet a szakember?

Megküzdési stratégiákat javasol. Valami természetesen nem megy egyedül, ilyenkor segítséggel kell gyakorolni. Ezektől oldódik a szorongás, oldódik a pánik, mindkettő gyakori kísérője a dadogásnak. Sokat segít, ha megtanulunk relaxálni, csöndben maradni, csendeket teremteni az életünkben, ezektől megnyugszik a psziché. Menjünk ki a természetbe, ez komoly nagytakarítást tud rendezni a lélekben! Ha rajtam múlna, minden gyereknek megtanítanám, hogy hogyan érezze jól magát az erdőben, hegyekben.

Én sok olyan embert ismerek, akik hadarnak. Elmondásuk szerint ennek is a gyerekkorban van a gyökere.

A hadarás örökletes, vagyis valamilyen organikus zavar eredménye. Ettől még persze lehet pszichés tényező is mögötte ettől. Okozhatja az is, hogy ha nem figyelnek a gyerekre. Sajnos az a szülő, aki érzelmileg nem kötődik a gyerekéhez, aki csak úgy túl akar lenni a gyereknevelésen, aki nem tudja elfogadni a gyerekét úgy, ahogy kapta őt, ki tud váltani időszakos hadarásokat a gyerekéből. De ez csak egy-egy példa az okokra. Ott lehet mögötte a maximalizmus is később, illetve a feszengés, az izgulás, ami mind-mind oldható, megfelelő tréninggel, terápiával, illetve technikával.

Hogyan segíthet ilyenkor a szülő?

Például azzal, ha lassabban beszélünk hozzá. Ez ugyanis őt is lelassítja. Fontos az is, hogy olyan filmeket nézzünk együtt, amiben nyugodt beszédtempó van. Kevesen tudják, hogy a Disney mesék felnőtt struktúrákra, a felnőtt tempóra épülnek. Vagyis gyorsan beszélnek bennük. A gyerekek felgyorsult beszédtempója ennek is könnyen lehet az eredménye.

Szerintem ez a folyamat már régebben elkezdődött.

Egyetértek, amit mondtam, nemcsak a Disney mesékre igaz. A baj az, hogy sajnos a társadalom is sürgeti az embereket. Főként azokat ismeri el, akiknek gyorsak a reakcióik, gyorsan működik az agyuk, gyorsan fejezik ki magukat. Sajnos azonban az idegrendszerünk még nem tudott alkalmazkodni ehhez a felgyorsult tempóhoz. Az is lehet, hogy sosem fog tudni.

Mi más segíthet a gyereknek?

Önelfogadás, bátorság, próbálkozás, ezekre van a gyerekek többségének szüksége ahhoz, hogy megküzdjön a nehézségeivel. Nem nehéz belátni, hogy ezekben mind nagyon fontos a szülői magatartás. Pocsolyába akar ugrálni az óvodás kisfiam? Hadd tegye. Engedjük ezt meg, akkor is, ha minket ennél nagyobb fegyelemre neveltek. Sőt, a legjobb az, ha vele együtt én is kipróbálom, az együttnevetés ugyanis csodákra képes.

A szakemberek felelősségét miben látod?

Őszinte leszek, ez egy piac lett. Sokan egyetlen módszert tanulnak meg, és igyekeznek azt eladni az érintetteknek. Ma már azonban ez nem elég, mert a problémák komplexek lettek. Fontos tehát, hogy olyan helyre vigyék a szülők a gyerekeket, ahol a szakembereknek komplexebb rálátása van a problémákra. Ott fognak tudni igazán segíteni.

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!