„Nem tudtam, hogy ma itt nem szolgálnak fel alkoholt!” – A Száraz November józan bulijában jártunk

Dübörög a Száraz November, amihez idén megint ezrek csatlakoztak. Az egy hónapig tartó józansági fogadalmat a Kék Pont Alapítvány különböző programokkal dobja fel. Mi most a Gólya Presszó szerda esti Sober Partiján jártunk, ahol aznap senkinek nem szolgáltak fel alkoholt.

2019.11.18 Bakóczy Szilvia

Fáj a fejem, arra a fröccs amúgy sem jó, a pultnál egy „Nyugi teát” kérek. Éljenek a különböző fantázianevű italok. Már épp kezdem azt hinni, hogy én vagyok az egyetlen, aki ilyesmit rendel, amikor észreveszem, hogy a második adagot már úgy kapargatják nekem össze a doboz aljáról.

Ahhoz képest, hogy alig százan vagyunk, láthatóan pörög a pult. Adél szerint, aki itt dolgozik, a dologban nincs semmi meglepő. „A hét elején amúgy is inkább beszélgetős programokat hirdetünk. Csütörtöktől indul a pörgés.” A Sober Party miatt a Club Mate itt az egyik nagyágyú, ez egy természetes anyagokból összegyúrt energiaital. De állítólag ugyanilyen jól fogy az alkoholmentes Dréher is, illetve a teák, amiket magam is kiszúrtam. „Ki tudja, hova fajul ma még ez a buli, szerintem simán el lehet jutni eufórikus állapotba alkohol nélkül is - folytatja Adél. Különben se úgy képzelj el minket, mint a belvárosi kocsmákat, ahol simán legurítanak az emberek tíz felest. Ide másfajta élményért jön a többség, igaz, az alkohol azért legtöbbször része a terveknek.”

Közben elindul a „nagy alkohol kvíz”, terítéken többek között a ’delírium tremens’, illetve a lelki függőség. Egyáltalán nem mindegyik magától értetődő, de talán épp így poén a pontszerző versenyben, amire több csapat is benevezett. 

Magát a bulit későbbre tervezik, a Dj a Kék Pont Alapítványtól  jött. Gerebecz Nándor a  hét több napján is különböző klubbokan, kocsmákban keveri a zenét. A kérdésre, hogy a munkájával automatikus együtt jár-e az alkohol, ezt válaszolja: „A magam részéről mostanra már megszoktam, hogy ebben a közegben józan vagyok, de amúgy igen, együtt jár. Én legalábbis nem nagyon ismerek olyan DJ-t, aki ne inna, az egyetlen kivétel talán az esküvő.” Régebben azért ő is „bulizós-ivós” volt, mondja, valahogy „így alakult” a romkocsmákkal. A fordulópontot a legelső Száraz November jelentette, négy évvel ezelőtt. Az akkori  józansági fogadalom olyan jól sikerült, hogy azóta minden november az alkoholmentes italoké. „A hónap első fele persze kicsit nehezebb. Ilyenkor van bennem némi feszültség, de a második felére már egy csomó jótékony hatást észreveszek magamon. A gyerekekkel is türelmesebb vagyok, eltűnt például az a sürgető érzés, amit a lefektetésük előtt éreztem. Konkrétan alig vártam, hogy elaludjanak, és én végre leguríthassam  a fröccsömet. Nem hiányzik a másnaposság sem, a maga fáradtságával, ami a fél szombatomra, vasárnapomra kihatott.” 

A bulival kapcsolatos várakozásairól kérdezem. „Szerintem alkohol nélkül is jó lesz a hangulat – feleli – de, hogy tánc lesz-e belőle, azért az kérdés. Persze, ha itt lenne mindenki reggelig, működne a dolog, de ha 1 körül zárunk, lehet, hogy hiányozni fog egy kis gyorsítás.” Utóbbival kapcsolatban Nándinak van egy saját teóriája. „Szerintem a tánc egy kicsit olyan, mint a szex, abban is komoly tényező a gátlás. Nem vagyunk jóban a testünkkel, ezen sokat lendít az alkohol.” 

Csenge szerinte sem feltétlenül kell pia a lazuláshoz, de azért  abban is egyetért Nándival, hogy a  táncnál már más a helyzet. Ő tavaly próbálta ki először a Száraz Novembert, a baráti kör nem túl nagy lelkesedésére. „Mire jó ez? Nehogy már ne bulizzunk – mondogatták, és sehogy sem értették meg az okokat. – Pedig nekem kifejezetten jól esett a hetekig tartó  tiszta állapot. Olyannyira, hogy  amikor a végén elmentem egy buliba, már egyáltalán nem zavart a lazulásban, hogy szinte én vagyok az egyetlen, aki józan.”

„Ezzel én pontosan ugyanígy voltam – mondja Nándi. – Sőt, engem meglepett, mennyire át tudom venni a lazább rezgéseket másoktól. Ebben persze a zene is segített. Nem egyszer előfordult, hogy hajnalra ugyanannyira fel voltam pörögve pia nélkül, mint korábban, amikor rendesen iszogattam. Tudod, amikor olyan nagyon laza vagy, és amikor azt érzed, hogy végig nagyon okosakat mondasz.”

A pultnál közben továbbra is folyamatos a kiszolgálás. De vajon tényleg mindenkinek tök oké, hogy nem kérhet semmilyen alkoholt? „Bevallom, én előtte kicsit már vodkáztam, nem tudtam, hogy ez itt ma a szabály – mondja egy huszonéves srác, sállal a nyakában. Hamar kiderül, hogy egy törzsvendéget sikerült megszólítanom. Ma épp két haverjával érkezett, egyikük török származású, de hét éve itt él. Ő azt mondja, náluk, Törökországban vannak olyan területek, ahol egyáltalán nem isznak az emberek, máshol hasonló a helyzet, mint Magyarországon. Hozzá, mondjuk, ez a mentalitás áll közelebb, igaz, ő nem vallásos. „Hetente párszor biztosan elmegyünk valahova inni a haverokkal. Én korábban sok minden mást kipróbáltam, aztán maradt az alkohol – folytatja a zenész, akiről kiderül, hogy tíz évig hajtotta az álmát, egy nagylemezt. Ami csak most ősszel jelent meg, ezért eddig muszáj volt a turizmusban elhelyezkednie. „A baráti köröm elsősorban művészekből áll, azért ők hajlamosak a nihilista életmódra, valljuk be. Ebben nem segít az sem, hogy többségük úgy érzi, megrekedt egy bizonyos szinten,  na, pont ezért megyünk el együtt rendszeresen inni.” 

-        Valójában mi az, ami igazán jó a mámorban?

-        Hogy eltűnik a saját személyiséged. 

-        Amit ezek szerint nem bírtok?

-        Persze, hogy nem. 

-        És milyen az a személyiség, amit a pia hoz elő?

-        Szórakoztató, okos, humoros. 

-        De utána nem jön a zuhanás, immár józanul? 

-        Dehogynem, ez az agonizálás. Ezt kell oldani az újabb piálással. 

-        Meddig tartana megbarátkozni  az eredeti személyiségetekkel?

-        3-5 hónap, nekem legalábbis korábban addig tartott. Azután jött ez a józanabb korszak, hogy mindenféle drogot kipróbáltam. 

-        Mi volt a legnehezebb benne?

-        Megszokni az unalmat. 

-        Túl vagy ezen?

-        Aha, teljesen. Drogozás nincs, piálni is csak a hétvégén szoktunk. 

-        Ma szerda van.

-        Pontosítok, hetente párszor iszunk, lehet, hogy belecsúszik néhány hétköznap. 

-        Látom a jegygyűrűt az ujjadon. A feleséged is veled tart a bulikba?

-        Általában igen. 

-        Azt mondtad, te már majdnem harminc éves vagy, milyenek amúgy piálás szempontjából a mai huszonévesek?

-        Szerintem kétféle embertípus van. Azok, akiket mondjuk így, konzervatív-keresztény szellemiségben neveltek fel, tudod, akik jótanulónak számítanak a gimiben, na ők nem isznak rendszeresen, és talán ezért is, ők mára sikeresebbek. 

-        Ennek az ideológiákhoz és a piáláshoz lenne köze? 

-        Nem tudom. Az energiájukat valahogy másra fordítják, és ez látszik a karrierjükön  is. 

-        A másik csoportot a züllött liberális arcok jelentenék?

-        Inkább azt mondanám, sokan nem tudják mivel elfoglalni magukat. Őket könnyen viszik kocsmázni a haverok.  És persze vannak a kifejezetten addiktív személyiségek. 

-        Akkor mégsem elsősorban ideológiai kérdés?

-        Nemcsak az persze. Akaratfüggő valahol ez az egész. 

(A Gólyában a buli fél 1-ig tartott. Végül tánc nem volt, de a szervezők szerint nagyon jó hangulatban telt. Ha szeretnél még Gólyás Száraz Novemberes programokra beugrani, lesz egy játszóház külön kiadás, egy Száraz November sportnap, és november 30-án náluk lesz a Megérkezés Napja, a SzN záró bulija, amin majd már lehet koccintani.)

Címlapkép: istock / jacobchuk

Címkék

Száraz November

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!