2020-ban is elstartol a Száraz November társadalmi öngondoskodó program

A 2020-ban ötödik éve megrendezett „Száraz November” aktivitás fókuszában a járvány alatti józanság megtartása áll.

2020.11.01 Hogyan mondjam el neked

A Kék Pont Alapítvány által szervezett Száraz November kampány azért jött létre, hogy a programban résztvevők számára segítse elkerülni a problémás, kontrollvesztett ivás kialakulását és a mértékletes alkoholfogyasztás értékét hangsúlyozza. A társadalmi öngondoskodó program elsődleges célcsoportja a kockázati ivók, akik napi rendszerességgel, vagy hetente többször isznak kisebb mennyiségű alkoholt, de a fogyasztásuk még nem kontrollvesztett. A Száraz November kampány résztvevői az egy hónapos kihívás során számtalan olyan helyzettel küzdenek meg, amelyben fokozottan jelentkezik az ivás iránti sóvárgás, és amelynek ismételt leküzdése fontos tapasztalatokkal gazdagítja az egyént és megerősíti az alkoholfogyasztása feletti kontrollt.

Akik végigkísérték a programot, azok között általános tapasztalat a jobb alvás, a tisztább gondolkodás, a motiváltabb és vitálisabb hétköznapi működés, valamint a nemet mondás képességének felbukkanása olyan helyzetekben, ahol ezt megelőzően a rutinszerű ívás volt a meghatározó.

Az Egyesült Királyságban már korábban futó hasonló kampányok (Sober October, Dry January) nagyobb részt az alkoholfogyasztás egészségügyi és belgyógyászati következményeit helyezik a középpontba és a hozzájuk kapcsolódó civil szervezetek ezek megoldására gyűjtenek pénzadományokat. A Kék Pont Alapítvány Száraz November kampánya a fent említett egészségmegőrző szerepen túl viszont arra is nagy figyelmet fordít, hogy a harminc napos önként vállalt józansággal a mértékletes, tudatos és tervezett alkoholfogyasztás fontosságára hívják fel a figyelmet.

Az öt évvel ezelőtt indított Száraz November elérése mára milliós, az abban résztvevők száma tízezres nagyságrendű és évről évre nő a 30 napos kihívásban résztvevők száma.

A szervezők a 2020-as kampány ideje alatt minden pénteken este 19:00 órától mindenki számára nyitott Kék Pont Zoom csatornát működtetnek, ahol izgalmas vendégekkel és közös játékokkal segítjük a hétvégi sóvárgás leküzdését és a kihívás teljesítését.

 

Száraz November 2020-ban, józanság járvány idején.

2020-ban a világméretű COVID járvány hatására az emberek jelentős részének gyökeresen megváltozott az élete. Olyan hétköznapi tevékenységeink alakultak át és kerültek új keretek közé, mint a tanulás, a munka, az utazás vagy a szórakozás. A változások érintették a személyes kapcsolattartási szokásainkat. Távolságtartóak lettünk, mert az emberi érintés kockázatosabb lett. A bizonytalanságból eredő félelmeink és szorongásaink felerősödtek, miközben a rekreációs kikapcsolódásra fordítható időnk, lehetőségünk és pénzünk is folyamatosan csökken. Így a 2020-as Száraz November célja az egyéni felelősség megerősítése az ivásban és a járványban egyaránt. Az elhúzódó járvány kiveszi az erőt a védekezésünkből és úgynevezett „karantén fáradtsághoz” vagy „karantén depresszióhoz” vezet.

A járvánnyal való megküzdésben a helyi és kis közösségbeli, valamint az egyéni megoldások egyre inkább felértékelődnek. Az egyénekre nagyobb súly és így nagyobb felelősség is hárul. A helyes maszkviselés, a következetes távolságtartás, az egészségi állapot folyamatos monitorozása, a fertőzéssel és a karanténnal való megküzdés mind-mind az öngondoskodás szerepének fokozott felértékelődését hangsúlyozza.

A vírus elleni küzdelem és az egy hónapos józansági kihívás összekapcsolódik. A harminc napos absztinencia két szempontból is növeli a járvánnyal való megküzdés sikerességét. Egyrészt fizikálisan mert a száraznovemberezők nem járnak kocsmába vagy szórakozóhelyre inni, másrészt pedig mentálisan, mert a kihívásban való aktív részvétel hatására az egyéni felelősségérzete és az öngondoskodása is nő.

 

Az ellátórendszer hatása az alkoholproblémákkal küzdőkre

Világszerte túlterheltek az egészségügyi intézmények. A fertőzöttek kezelésének prioritása, valamint a korlátozó intézkedések miatt az alkoholproblémával küzdők kiszorulnak az ellátásból, azoknál, akiknél újabban alakulnak ki problémák, már be sem kerülnek. Az ellátások online átállása sok problémás alkoholfogyasztónál rontja az ellátásba kerülést – ugyanakkor az online formák elvileg könnyebb elérhetőséget is jelenthetnek. Az online ellátások igénybevételénél a társadalmi egyenlőtlenségek hatása tovább ront sok problémás ivó helyzetén. Összességében azt mondhatjuk, hogy az ellátórendszer jelenlegi állapota sajnos tovább rontja az alkoholproblémákkal küzdők helyzetét.

 

Az alkoholfogyasztás változása a járvány idején

Angliában a lezárás alatt egy kutatásban (4449 fő) a megkérdezettek 4%-a jóval többet, 18%-a kicsit többet fogyasztott, mint előtte. 36%-ban nem történt változás. 8% mondta azt, hogy kevesebbet és 9% hogy sokkal kevesebbet fogyaszt alkoholt. (23% nem fogyasztott alkoholt, 1% pedig nem tudta megítélni az alkoholfogyasztását.) Az alkoholfogyasztásban beállt változások kettősséget mutatnak: a lezárás alatt alapvetően inkább nőtt a fogyasztás, de azért szép azért akadtak olyanok is, akiknél a csökkenés volt megfigyelhető.

Egy másik angliai kutatásban 2015-től 2020-ig 9748 főt kérdeztek meg évente az alkoholfogyasztási szokásaikról és pszichológiai jóllétükről. A 2017 és 2019 közötti adatokat a 2020. év áprilisi adataival hasonlították össze. Ezek szerint a megkérdezettek körében a rohamivás (nagy mennyiség: 6-8 ital rövid idő: 2-3 óra alatt) 10,8%-ról 16,2%-ra nőtt elsősorban a nők, az etnikai csoportok és a magasabb iskolai végzettségűek körében, továbbá a heti négynél többszöri alkoholfogyasztási alkalom: 13,7%-ról 22%-ra nőtt. A napi 5 italnál többet ivók aránya 13,6%-ról 5,6%-ra csökkent elsősorban a 18-24 évesek körében. Összességében, az alkoholfogyasztásnál kettős tendencia érvényesült. Megjelent a gyakoribb, de kisebb mennyiségű alkoholivás, ugyanakkor a rohamivás (mint az egyik legsúlyosabb ivásforma) gyakorisága is nőtt. A szerzők megjegyzik, hogy a pszichológiai distresszt átélők száma a lezárás előtti időszakhoz képest (pontosabban az összehasonlítás alapjául szolgáló 2017-2019-es évek adatai alapján) 19,4%-ról 30,6%-ra nőtt.

A Global Drug Survey Speciális Riportja a COVID járvány hatásaival foglalkozott. 11 országban több mint 50 ezren töltötték ki az online kérdőíveket. Az alkoholfogyasztásban kettős tendenciát lehetett megfigyelni: a sokkal többet és a sokkal kevesebbet fogyasztók aránya körülbelül hasonlóan alakult (10, illetve 13%). A kicsit kevesebbet és a kicsit többet ivók aránya már jobban különbözött: a többet ivók nagyobb arányban képviseltették magukat (26%), mint a kevesebbet ivók (13%). A válaszolók 42%-a nem változtatott az ivásán. Összességében, az alkoholfogyasztásra a „kicsit többet” ivók arányának növekedése volt jellemző. A lezárás alatt többet ivó csoportban az ivás okozta negatív következmények közül kiemeljük, hogy a testi és a lelki következmények romlását észlelték a megkérdezettek. A munkára/teljesítményre gyakorolt hatásoknál is a negatívak emelkednek ki. Az élvezeti érték tekintetében kb. egyenlő arányban számoltak be növekedésről és csökkenésről (rosszabb és jobb kikapcsolódásról, az élvezeti érték csökkenéséről és növekedéséről). Összességében, az alkohol negatív következményei fokozódtak. Azoknál a megkérdezetteknél, akik valamilyen mentális problémával küszködtek, a lezárás alatti nagyobb alkoholfogyasztás alapvetően erőteljesebb negatív hatásokat váltott ki (a lezárás előtti időszakhoz képest).

Forrás: a Kék Pont Alapítvány sajtóanyaga alapján

Címlapkép: istock / Viorel Kurnosov