Korábbi cikkek

Pethő Orsolya

  • Közelről minden sokkal érthetőbb, avagy a karantén filmesek megváltoztatták, ahogy gondolkodom róluk

    2020.08.06. | Pethő Orsolya

    14 tizenhárom éves kamasszal nyaraltunk együtt. Vegyesen fiúk és lányok. Mindez számomra félelmetesebb, mint leugrani egy magas szikláról, vagy háromszázzal száguldozni az autópályán. Nemhiába vonzódom én az ovis korosztályhoz, még cukik, lehet őket ölelgetni, teljesen értelmetlen játékokat játszani. A kamasz azonban nyegle, annyira laza, hogy majd szét esik, és magasról tesz rád. Legalábbis látszólag. És tényleg ilyenek.

  • Menjetek kempingezni nyáron és nem lesz gondotok a gyerekneveléssel!

    2020.07.21. | Pethő Orsolya

    Bevallom, már utálok kempingezni. Jobban mondva, ha választhatom a kényelmes apartmant a kemény padló és görnyedve öltözködés helyett, akkor így, lassan a B oldalra érve inkább a komfortra szavazok. Kalandos életem során aludtam már mindenhol, főváros főterén a parkban, kocsiban, tengerparton, padon, arasznyi csótányokkal teli olcsó szállodában és persze rengetegszer sátorban. De gyerekeként nem adatott meg a kempingezés. Egy bankban dolgozó vezérigazgató anyával kettesben felnőve sajnos kimaradt ez a kaland, pedig akkor hogy élveztem volna…

  • A ló épp ott fejleszt, ahol a leginkább szükségünk van rá

    2020.06.29. | Pethő Orsolya

    Lehet, hogy lesz egy lovam. Ez persze főként számomra izgalmas, már a gondolatától is boldog vagyok. Egészen kicsi korom óta lovagolok, mégsem tudok még mindig bánni velük. Lovagolni és lóval bánni ugyanis teljesen mást jelent. És most itt a nagy lehetőség.

  • KARANT -ÉN - azaz hogyan tanítsuk meg gyerekeinket betartatni saját határaikat

    2020.05.18. | Pethő Orsolya

    Több hete össze vagyunk zárva. Ki kisebb, ki nagyobb helyen, de egyre inkább felmerülnek konfliktusok, ami a fizikai vagy lelki teret illeti. ÉN. Mindenképpen nagybetűvel. Azt tapasztalom, hogy egyre fontosabb szó, fogalom. Természetesen nem vitatom, hogy a közösségnek, a MI-nek is lényeges szerepe van, de úgy vélem, az már csak a második lépés.

  • Meg tudjuk hallgatni egymást, úgy igazán?

    2020.04.25. | Pethő Orsolya

    Mostanában majdnem minden nap sírok és bevallom, nagyon jól esik. Rengeteg, mély, intenzív érzelem bukkan fel, mint bármelyikünkben, aki hagyja, illetve jut rá ideje. Félek a megszokott dolgok elvesztésétől, a bizonytalanságtól, dühös vagyok a szabadságom megnyirbálása és néhány elveszettnek látszó ábránd miatt. Átjár az öröm, amikor látom, hogy idén két cinke pár is beköltözött hozzánk és miután itthon voltunk végig, nem repülnek el rémülten amikor kicsörtetek az erkélyre teregetni. Meghatódom, a barátaim szeretetén, amikor aggódnak értem, törődnek velem. És még számtalan érzelmi fent és lent jellemi a mindennapjaimat. Nehéz időket élünk, nehéz időket élek. Ilyenkor sokkal jobban esik, ha van valaki, aki úgy igazán meghallgat, aki kísérni tudja a sírást.

  • Gyereknevelés a négy fal közé zárva

    2020.03.24. | Pethő Orsolya

    Klienseim össze-vissza tologatják az időpontokat, amelyeket megbeszéltünk. A gyerekek anya fején ugrálnak, mindig van valami nyűgjük. A férj reggel óta online megbeszélésen van, ezért nem tudja lekötni őket, bár erre számítottak.

  • Hogyan beszélgess a gyerekkel a koronavírus járványról?

    2020.03.06. | Pethő Orsolya

    Anya, én elkapom a koronavírust? — Anna ezzel a kérdéssel állított haza egyik nap. Az egyszerű NEM, nem biztos, hogy megnyugtatja őt. A gyerekeket nem izoláltan neveljük, ezért nem tudjuk teljes mértékben kontrollálni azt sem, milyen információhoz, tapasztalathoz jutnak a nap folyamán. Előfordulhat, hogy az óvodában, iskolában, vagy akár a nagyszülőknél olyasvalamit hallanak, ami szorongást kelt bennük. Minden ovis csoportban van valaki, akinél otthon a háttérben folyamatosan megy a tévé, vagy az idősebb testvérei miatt már nincsenek tekintettel a korára, válogatás nélkül mindent hall. Nem értik, miért vesszük kilószám a lisztet, és bekövetkezhet az is, hogy pár hétig se oviba se suliba nem kell menni. És amit a legnehezebb elkerülni, az láthatatlan. A gyerekek szuperérzékeny csápokkal detektálják folyamatosan a körülöttük lévő felnőttek érzelmi állapotát, s arra hangolódnak rá. A jelenlegi helyzetben sok feszültséget, aggodalmat tapasztalhatnak, ami óhatatlanul is hatással van rájuk. Mit érdemes tudniuk a gyerekeknek a kialakult járványról, és hogyan tudunk nekik segíteni?

  • Iskolaválasztás – melyiket szeressem?

    2020.02.19. | Pethő Orsolya

    Amikor mi, szülők gyerekek voltunk, nem kellett sokat vacakolni az iskolaválasztással. Amelyik a körzetes, amelyik a legközelebbi, az lesz a jó. De más élethelyzetekben sem voltak alternatíváink. Háromféle iskolaköpeny, háromféle autó jelentette a választékot. A fiam szörnyülködik a Réka elemes bútoron - valaki emlékszik még? - de legalább bárkihez mentünk vendégségbe, ismerős volt minden.

  • Nem akarok oviba menni!

    2020.02.10. | Pethő Orsolya

    A hároméves Norbi minden reggelt óriási cirkusszal indít, húzza az időt a reggelinél, csigalassússággal öltözködik. Néha sír, de van, hogy hisztizik, mert nem akar elindulni az oviba. Zsófi már este szorongva kérdezgeti a szüleit, lesz e másnap óvoda. Keservesen sír a búcsúzkodásnál, az óvónő alig tudja kifejteni édesanyja kezéből. Óriási dilemma a szülők számára, mit tegyenek ilyenkor. Várjanak, mert nem sokára megszokja az ovit? Azonnal vegyék ki, mert kínozzák vele a gyereket? Íme néhány szempont, ami segíthet a megoldásban.

  • A gyerekek tudják, hogy mit akarnak tudni

    2020.01.22. | Pethő Orsolya

    Lehet, hogy szülőként kínos nem emlékezni a kovalens kötésre, de az agyunk kiszelektál mindent, amire nincs szüksége. No de lehet ezzel hitelesen tanulásra motiválni egy gyereket?