Korábbi cikkek

Pintér Róbert

  • 4 szuperképesség a gyerekednek a 21. században - támogatja ezt a videójátékozás?

    2019.04.13. | Pintér Róbert

    A gyerekek videojátékozását sok szülő elfecsérelt időnek tekinti. Ez azonban egyrészt nem állja meg a helyét, másrészt rossz kiindulópont a gyerek-szülő közötti megfelelő párbeszéd kialakításához a témával kapcsolatban. A mértékkel űzött videojátékozás ugyanis azon túl, hogy remek kikapcsolódás, sok mindenre meg is tanítja a gyerekeket. A túlzásba vitt játék viszont problematikus – arra a kérdésre azonban, hogy pontosan hol húzódik ennek a határa, elsősorban egyéni választ lehet adni. Egészen biztos viszont, hogy nem jó, ha csak ez tölti ki a szabadidőt, ha a videojátékon kívül is csak e körül forognak a gyermek gondolatai és ha a családban mindez az együtt töltött minőségi szabadidő rovására megy. Jó hír, hogy erre is van megoldás, viszont folyamatos odafigyelést és következetességet igényel.

  • A videojáték árnyoldalai: erőszak és függőség

    2019.04.10. | Pintér Róbert

    A videojátékozás kapcsán a legnagyobb média figyelmet a téma árnyoldalai, elsősorban az erőszak és a függőség kapja. Közkeletű elképzelés ugyanis, hogy a videojátékok agresszívvé és függővé tesznek. Például a nyugati világban gyakori lövöldözések egy jó részét is sokan a videojátékok rovására írják. De vajon tényleg erőszakosabbá tesznek a videojátékok? Másrészt az aggódó szülők könnyen gondolhatják azt, hogyha gyerekük napi több órát játszik videojátékokkal, akkor az már akár függőségnek is tekinthető. De honnan lehet valójában tudni, hogy videojáték-függő-e egy gyerek vagy sem?

  • Videojáték és sport – komolyan kell-e venni az e-sportokat?

    2019.01.22. | Pintér Róbert

    A napi több órás videojáték-használat mellett fontos a testmozgás, mivel a legtöbb videojáték ülő tevékenység, és a gyerekek az iskolában is javarészt csak ülnek. Ezen persze enyhít valamennyit a mindennapos testnevelés – a sport, a mozgás kiemelt szerepe viszont továbbra is megkérdőjelezhetetlen a gyerekek életében. Egy aktív fiatal számára egyébként sikerrel összeegyeztethető a sportolás és a videojátékozás, az eNET kutatása szerint a videojátékosok túlnyomó többsége aktívan sportol. Adódik viszont a kérdés, hogy vajon betöltheti-e a sportolás szerepét az e-sport? Persze ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolhassunk, tudnunk kell, hogy egyáltalán, mi az az e-sport, és miért ennyire fontos a XXI. században.

  • Szülők és videojáték – a szülő felelőssége

    2019.01.15. | Pintér Róbert

    Felmerül a kérdés, hogy hogyan viszonyuljon, viszonyulhat „jól” egy szülő ahhoz, ha a gyereke mindennap napi több órán keresztül szeretne videojátékkal játszani? Mennyi időt és milyen játékkal engedje játszani, illetve milyen játékot vásároljon neki, ha vesz valamit? Egyáltalán, milyen viszonyt alakítson ki a család a videojáték-használattal kapcsolatban, illetve tágabb értelemben hogyan kezelje az információs és kommunikációs technológiák egyre nagyobb térnyerését a családokban, mint például az okostelefon, tablet, közösségi média, internet? Nem egyszerű kérdések ezek, amikre nincs egyetemlegesen jó válasz, de nézzük meg, hogy mások hogyan csinálják ezt, illetve milyen ötletek segíthetnek egy jó gyakorlat kialakításában!

  • Szülők és videojáték – generációs és nemi törések családon belül

    2019.01.08. | Pintér Róbert

    Mielőtt szélesebb társadalmi körben elterjedt volna a videojátékozás (idehaza a 2010-es években), a szülők számára alapvetően idegen volt ez a tevékenység, és elsősorban a gyerekeiken keresztül találkoztak vele. Mára ez átalakult, egyrészt felnőtt az a generáció, amelynek tagjai az 1980-as évektől kezdve már találkoztak a kvarcjátékokkal, kezdetleges konzolokkal, játszottak Commodore gépeken vagy PC-n, és időközben saját gyerekeik születtek. Másrészt a gaming kitört a rétegműfaj szerepéből, és elterjedt. Az alkalmi (casual) videojátékozás teljesen hétköznapi tevékenységgé vált, idehaza is milliók játszanak rendszeresen a telefonjukon vagy a számítógépükön.

  • Nemi különbségek a videojátékban

    2019.01.01. | Pintér Róbert

    Vajon miért játszanak különböző módon a fiúk és a lányok? Hogyan működnek a nemi különbségek és sztereotípiák a videojátékban? Miközben az alkalmi játékosok között már kiegyensúlyozott a nemek aránya, addig a kemény játékosok között már csak minden huszadik gamer nő idehaza az eNET 2017-es kutatása alapján. Az informatikusok és a videojáték-fejlesztők között is jelentős mértékben alulreprezentáltak a hölgyek. Mindez összefügg egymással, a kevés női játékos nem jelent olyan célcsoportot, aminek érdemes volna külön játékot fejleszteni (és nem is biztos, hogy kifejezetten „csajos játékok” kellenek nekik), illetve a világszerte kevés női fejlesztő kevéssé tudja otthagyni a keze nyomát a készülő játékokon.

  • Miért ragad órákra a videójáték előtt a gyereked?

    2018.05.17. | Pintér Róbert

    Az egyik legfontosabb kérdés, hogy miért játszanak a gyerekek videójátékot? Eltérő okokat találunk az alkalmi játékosoknál, akik napi pár percet játszanak, és az úgynevezett hardcore-játékosoknál, akik napi több órát is a játékok mellett töltenek. Azt látjuk, hogy másféle játékokkal játszanak, és egész más miatt ragadnak a játékok mellett.

  • Videojátékok – mennyi gyerek játszik, mit és min?

    2018.05.02. | Pintér Róbert

    Három gyermekem van, két lány és egy fiú. A legkisebb 8 éves (Alma), a középső 11 (Soma), a legnagyobb 14 (Maja). Testközelből látom, ahogyan a legújabb technológiákat, így az okostelefont, tabletet, számítógépet vagy konzolt használják. A legtöbb kütyüt én vettem és adtam a kezükbe. Együtt tanuljuk meg használni őket, próbáljuk beilleszteni kisebb-nagyobb zökkenőkkel az életünkbe.