Puszild meg – mi történik a metoo után?

Kifejezetten jó, hogy egy férfi írt könyvet a szexuális zaklatásról, hiszen az abúzusok döntő többségét férfiak követik el. Lám-lám, nem kell nőnek lenni ahhoz, hogy valakit ez a téma foglalkoztasson és megoldást keressen rá. Kovács Bálint Winkler Nórával és Bánfalvi Eszterrel mutatta be könyvét március 29-én a Premier Kultcaféban, a Libri szervezésében. Mi történik a metoo után? Hogyan tudunk valóban társadalmi változást elérni?

2018.04.05 Szabó Előd

A könyvbemutatón a szerző, Kovács Bálint így fogalmazta meg munkája célját: „Azt szeretném, hogy tudatosodjon az emberekben, hogy vannak határok, és hol húzódnak ezek a határok. És bizony nem ott vannak ezek, hogy a sikátorban falhoz szorítanak egy nőt, hanem már sokkal korábban.” A könyv olvasása után azt kell mondanom, a kitűzött célnál jóval többet ért el.

A „Puszild meg – szexuális zaklatás és a #metoo jelenség és ami mögötte van” című könyv legalább hat tabut dönt le, vagy éppen mindenki által elhallgatott tényt artikulál teljesen egyértelműen:

  • A szexuális zaklatás a társadalom jelenlegi működésébe bele volt/van kódolva.
  • Sematikusan, nagyon hasonló kaptafára, szinte azonos forgatókönyvvel történnek ezek az esetek. Meg lehet találni azokat a pontokat, amikor be lehetne avatkozni.
  • A szexuális zaklatás maga a hatalommal való visszaélés. Nem kell ennek főnök-beosztott viszonynak lenni, az elkövető mindig hatalmi alá-fölérendeltségi viszonyt alakít ki.
  • Nemcsak kiszolgáltatott gyerekeket lehet zaklatni, hanem gyakorlatilag bárkit: felnőtt embereket, nőket, férfiakat is.
  • A könyvben bemutatott elkövetők szinte mindannyian példaértékű alkotók, pedagógusok, „kedves” emberek. Feltehetően éppen ezért tudtak lebukás nélkül sokáig ténykedni.
  • Végül pedig a környezet – eltérő mértékben ugyan, de – mindig tudott ezekről az esetekről.

Hogyan dolgozható fel a trauma?

A kötet fontos hozadéka lehet, hogy a korábbi áldozatok közül minél többen elinduljanak azon az úton, hogy feldogozzák azt, ami velük történt. És ha szükséges, segítséget kérjenek.

  12 kép

Fotó: Németh Dániel

Fontos, hogy rájöjjenek, nincsenek egyedül, nem hibáztathatók ezért, és korántsem bagatell dolog, ami velük történt. Ahogy Winkler Nóra idézett egy pszichológiai tanulmányból: „A traumatizált testnek ez az emléke lesz az önmeghatározó. Az lesz a képe magáról, hogy ez egy traumatizált test, amiben el is tűntek azok a határok, amivel ő védené magát. Úgy fog gondolni magára, hogy ez vele már megtörtént, és újra meg is történhet. Ez lesz a legalapvetőbb eleme az identitásának.”.

Sajnos egész biztosan nem kevés munka kell ahhoz, hogy ez a kép feloldozást nyerjen.

A feldolgozás azonban a környezet feladata is. Már az első oldalt végigolvasva érződik, hogy tűpontos ábrázolást ad Kovács Bálint mind az elkövető, mind az áldozat, mind a környezet lelki folyamatairól.

Két apró hiányérzetem maradt a könyv olvasása közben: hiányoltam kicsit az utalásokat a gyermekeket érő bántalmazások kapcsán, illetve számomra túlságosan is a bulvárban ismert esetekre korlátozódott a tartalma.

Hogyan indíthatunk el társadalmi változást a szexuális zaklatás területén?

A trauma feldolgozásán túl mégis mit tehetünk, hogy minél kisebb számban forduljanak elő ismét ilyen esetek, illetve – mivel nem állhatunk örökké a gyerekeink mellett –, hogyan vértezhetjük fel őket leginkább, hogy minél nagyobb eséllyel kerüljék el a számukra kellemetlen helyzeteket.

El kell ismernem, a könyvbemutató előtt némi tanácstalanság volt bennem e tekintetben. A viszonylag gyorsan olvasható, körülbelül 150 oldalas könyvnek pedig talán éppen ez lett számomra a legnagyobb erénye, hogy valódi változást ambicionál, ötleteket ad, és a „Hogyan mondjam el neked” oldal számára is új irányokat inspirál.

Férfiként az alábbiakat érdemes mérlegelned:

  • Tarts önvizsgálatot, hogy volt-e olyan, amikor te tettél valamit, és az valakinek kellemetlen lehetett. Legyen az egy rosszul sikerült vicc, egy fenékre ütés, vagy bármi, ami a másiknak rosszuleshetett. Most másképpen nézel ezekre a helyzetekre?
  • Gondold végig udvarlási helyzetekben, hogy a másik vajon valóban szeretné-e, hogy végigsimítsd a lábát? Amennyiben nem, akkor elfogadod-e, amikor azt mondja: „nem!”?
  • Bizonytalan vagy? Alkalmazd a Kovács Bálint által javasolt „díjbírkózónő” technikát!

Gyermekünk „felkészítése”:

  • Érdemes gyermekünket egészen kiskorától abban a szellemben nevelni, hogy elmondhassa, ha nem ért egyet valamivel. Nyugodtan mondja ki, hogy „anya/tanító néni, én ezt most nem szeretném!” Ne kelljen ilyen esetekben büntetéstől tartania. Mutass neki példát te magad is. Kérdezz bátran vissza például az orvosnál. Merjen udvariasan megkérdőjelezni adott esetben egy pedagógust, egy autoriter személyt is, hiszen ők sem tévedhetetlenek.
  • Kiemelt terület lehet a gyermek érzelmi intelligenciájának fejlesztése. Ezek segítségével tudja értelmezni a másik jeleit, azonosítani az érzéseit.

Intézményi, iskolai szinten érdemes kialakítani „legjobb gyakorlatokat” a szexuális zaklatás megelőzésére:

  • Iskolai órán gondolkodj el a hatalomról. Milyen mozgatórugói lehetnek a hataloméhes embereknek?
  • Intézményként mit tehetünk ellene? Erős a hierarchia a szervezetünkben? Van etikai kódexünk? Van protokoll arra vonatkozóan, hogy mit kell tenni ilyen helyzetben? Kihez tud fordulni a kiszolgáltatott helyzetben lévő ember? Milyen helyzetekben fordulhat elő, hogy két ember egyedül marad egymással?
  • Definiáljátok az intézményre vonatkozó értékeket! Például legyen egyértelmű, hogy tanár lakására nem megy fel diák, nem alszik ott nála.

Baráti körben, közösségben ne kezeljétek tabuként a témát:

  • Vacsorán, baráti összejövetelen is nyugodtan beszélgessetek a témáról.
  • Kezeljétek különösen érzékenyen azokat a helyzeteket, amikor fiatal lányokról van szó. Ha például megjegyzést tesznek rájuk az utcán, ne alakuljon ki az úgynevezett „bystander-hatás”, amikor egy egész tömeg félelmében nem áll ki egy verbálisan zaklatott áldozat mellett.
  • Tanárként, felnőttként különösen ügyelj arra, hogy milyen megjegyzést teszel a diákodra, ismerősödre.
  • Ha észereveszel valakin különböző jeleket (rossz kedv, fizikai sérelmi nyomok), próbáld meg kideríteni, hogy mi történt vele. Bátorítsd, hogy tegyen valamit ellene.
  • Ha abúzusról szerzel tudomást, hívj azonnal segítséget. Ne engedd magad erről lebeszélni!

Egyéni szinten érdemes lehet neked is végiggondolni:

  • Mik azok a helyzetek, amikor egyedül maradsz valakivel? Megbízhatsz benne? Kiszolgáltatott lehetsz neki?
  • Gondold végig felnőttként te is, hogy kinek lehet feletted hatalma?
  • Milyen vicceket mesélsz, milyen vicceken nevetsz? Nevetsz-e továbbra is olyan vicceken, amelyeken eddig nevettél?

Áldozatként biztosan egyedül fogod érezni magad. Azonban ez a cikk, és a könyv is csak arra bizonyíték, hogy nem vagy egyedül:

  • Tudd, hogy nem te vagy a hibás!
  • Ha baj történt, valakinek mindenképpen érdemes elmondani, ne tartsd magadban!
  • Érdemes minél hamarabb orvoshoz menni, mert az is bizonyíték lehet a későbbiekben.
  • Ha egy „füttyögésnél” több történt, érdemes rendőrségre elmenni.
  • Segíthet feldolgozni az eseményeket a pszichoterápia is.

Végül pedig társadalmi szinten:

  • Tudatosítsuk, hogy mik a határok, mi az abúzus.
  • A kapcsolódó jogi és egészségügyi rendszeren belül pedig készítsük fel a munkatársakat a helyzet felismerésére, empatikus kezelésére.

Olvass részleteket a könyvből!

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!