„Amikor olyanokat írnak, hogy hatalmas dudáid vannak, meg jó a segged…”

Egy éve, 2017 tavaszán indult az a projekt, melyet a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány indított azzal a céllal, hogy felkészítse a pedagógusokat és a szélesebb közösséget arra, hogy hatékonyan megakadályozza a fiatalok közötti online szexuális zaklatást, illetve megfelelően reagáljon arra. Az EU támogatásával, az angol Childnettel és a dán Save the Childrennel, valamint a Central Lancaster Egyetemmel egy partneri program keretében kutatást végeztek, hogy megismerjék a probléma mértékét és a fiatalok ezzel kapcsolatos tapasztalatait.

2018.08.08 Kárpáti Judit

A kutatásban majd’3500 fiatal vett részt a 13-17 éves korosztályból, 29 tanár, rendőrök, segélyvonalak és más szervezetek munkatársainak bevonásával. A program és a kutatás végső célja az, hogy stratégiai iránymutatást határozzanak meg, különféle eszközöket biztosíthassanak az iskoláknak, illetve magukat a fiatalokat is ösztönözzék, hogy szóljanak, ha ilyen eseteket tapasztalnak vagy látnak a környezetükben.

Mi számít online zaklatásnak?

A jelentés olyan nemkívánatos szexuális magatartásként határozza meg az online szexuális zaklatást, ami internetes felületen történik, és szexuális erőszaknak minősül. Fotók, videók, bejegyzések, üzenetek, különböző oldalak felhasználásával, nyilvános vagy privát felületeken történik.

Az online zaklatás elszenvedője többek között fenyegetve, kényszerítve, megalázva, szexualizálva, illetve hátrányosan megkülönböztetve érezheti magát, elszenvedői jellemzően lányok.

A kutatás alapján készült jelentés a jelenségnek négy főbb formáját különbözteti meg, ám ezek közül egyszerre több is fennállhat, és együtt járhat a szexuális zaklatás nem elektronikus módjával. Ezek tehát az intim vagy szexuális tartalmú képek és videók beleegyezés nélküli megosztása, a kizsákmányolás, kényszerítés vagy szexuális fenyegetés, szexualizált megfélemlítés vagy zaklatás, illetve a nemkívánatos szexualizálás, amikor az áldozat nem kívánt szexuális kéréseket, kommenteket vagy tartalmat kap.

A fiúk és a lányok megítélése különböző

A felmérés eredményei azt mutatták, hogy az online szexuális zaklatás szintje egyértelműen magas a kérdéses korosztályban.

A válaszadók hat százalékáról osztottak meg részben vagy teljesen meztelen képet az engedélyük nélkül, 41 százalékuk pedig tanúja volt ilyen esetnek a kutatás országaiban. A válaszadók 68 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy egy lány rossz megítélésben részesül, ha meztelen vagy részben meztelen kép kerül ki róla az internetre, ugyanakkor csak 40 százalék gondolja ugyanezt, ha fiúról van szó. A jelentés példaként emeli ki egy 14 éves angol lány esetét; „Egy fiú azt mondta, hogy nagyon tetszem neki, és ha elküldöm neki a képet, akkor szuper pár leszünk. Bedőltem neki, és másnap az egész suli látta a képem, pedig ő küldött magáról először.”

A megkérdezettek kilenc százaléka megtapasztalta már, milyen, ha szexuális fenyegetés érkezik a kortársaktól az interneten keresztül, 29 százalék pedig tanúja volt ilyen esetnek.

A felmérés alanyai közül leginkább a lányokat sújtja a meztelen képek megosztására való kényszerítés; összességében egyébként tíz fiatalból egy volt érintett.

A korosztályos minta 25 százaléka volt szexuális jellegű pletykálkodás áldozata, és itt is az volt a többség véleménye, hogy a lányokat emiatt jobban elítélik.

Nagyon magas arányban, 80 százalékban voltak a fiatalok tanúi annak, hogy lányokat „ribancnak” vagy „kurvának” nevezik az interneten; míg a válaszadók több mint kétharmada számolt be homofób kifejezésekről.

A kutatásban résztvevő egyik 14 éves magyar fiú számot be arról, mi történt vele: „Egy ismerősömmel összevesztünk, úgyhogy szemét kommenteket írt a képeim alá, aztán létrehozott egy új adatlapot az én képemmel, bejelölte a barátaimat a Facebookon, és kiírta a nevemben, hogy „Meleg vagyok”.

Szintén magas arányúak a szexuális tartalmú kommentek mások képei alatt, azonban ennek is több a lányok kárvallottja, mint a fiúké. A válaszadók közel fele pedig tanúja volt annak, hogy kortársaik úgy szerkesztenek át képet másokról, hogy azok szexuális töltetet kapjanak: például egy pornográf képre szerkesztik az arcukat, vagy szexuális tartalmú emojikat illesztenek a fotóra.

Hasznos, nem hasznos?

Habár a kutatás több lehetséges módot azonosít az online szexuális zaklatás bejelentésére és az áldozatok támogatására, ezt sok tényező akadályozza. Amennyiben szexuális zaklatás áldozata lesz valaki, a leggyakrabban említett ok, amiért nem jelentik azt a tanároknak, hogy félnek az iskola túlzott reakciójától, a szülők, barátok esetében a szégyenérzet dominál, míg a közösségi média felületein azért nem tesznek jelentést, mert úgy gondolják, hogy nem segítene rajtuk. Amennyiben mégis tesznek a zaklatás ellen, úgy a leggyakoribb – 82 százalék tenné ezt –, hogy letiltják a zaklatót, ezt követi, hogy megbeszélik az esetet a barátaikkal, illetve felszólítják az illetőt, hogy hagyja abba a zaklatást. Csak a legutolsó a sorban jelzik ezt a szüleiknek.

A felmérés egyik legnagyobb tanulsága, hogy – bár a tinédzser válaszadók többsége mindhárom országban részt vett a szexuális zaklatás és az egészséges kapcsolatok főbb témáit érintő oktatáson az iskolában – többségük nem találta hasznosnak azt.

 

Címlapfotó forrása: istock / dragana991