Elszakadt a cérna a home office-ban?

„Bassza meg, hogy lehetsz ilyen ostoba, hogy ezt sem tudod?” – ordított a gyerekével a szomszédomban egy tanítói szerepre kárhoztatott anya. Hatalmas kihívás a szülőknek ez a helyzet. Nehéz mit kezdeni akkor, amikor csak egy emailt kapott az iskolából, hogy a huszonötödik és a harmincadik oldal között tanulja meg a gyerek az anyagot. Biztosan jogos frusztrációi vannak az anyának is, akinek éppen home office-ban kellene dolgozni és ehelyett órákig a tankönyv felett görnyed a gyerekkel. A lánya azonban sajnos így nem fog szívesen tanulni és nem éppen ideális minták rögzülnek benne annak kapcsán, hogy hogyan kezeljük a stresszt.

2020.05.02 Székely Anikó

Ítéletalkotás helyett megkértük Székely Anikó tanítónőt, három gyermekes édesanyát, hogy néhány rövid cikkben gyűjtse össze tanácsait, hogyan tudjuk nyugodtabban menedzselni ezt az időszakot. Bár senki nem fog óvónővé, tanítónővé válni ebben a pár hónapban, néha jó emlékeztetni magunkat végtelenül egyszerű dolgokra is. Legyünk kicsit tudatosabbak ebben a kényszerhelyzetben is. Elsőként a szeretetnyelveket helyezte Anikó új megvilágításba:

A kedvesség gyakorlása a mindennapokban rendkívül jótékony hatású. Minden nap tegyünk olyan dolgokat, amivel tudjuk, hogy örömet szerezhetünk a másiknak. Amivel kifejezzük, hogy ismerjük a másikat. Tudjuk, hogy minek örül. Legjobb, ha ezek közös élmények. Együtt megélt kellemes helyzetek. Ehhez jó, ha ismerjük a közös pontokat, a hasonlóságokat, melyek a kapcsolatokat összetartják. Alapból a legtöbb kisgyerek szeret viszonozni. Tükröz. A látott mintát hajlamos magától is követni. Ezt vegyük természetesnek. Ha mégsem jönne belőlük, tanítsuk meg rá őket. Készíthetünk együtt meglepetéseket másoknak. Eközben kialakulhat cinkosság. Összefogás. És megérzi, milyen különleges jó szívvel adni másoknak és hogy örömmel elfogadni is felemelő.

Adhatunk minőségi időt. Meghallgathatjuk a másikat. Közösen, egymásra hangolódva játszhatunk együtt. Sétálhatunk a természetben. Táncolhatunk. Énekelhetünk. Süthetünk-főzhetünk. Barkácsolhatunk.

Vannak, akik számára kiemelten fontos a testi érintés. Akkor kaphasson belőle eleget! Ölelésből, ringatásból, bújásból, simításból, érintésből, masszázsból. A fej gyengéd simítása rendkívül megérintő lehet egy-egy meghitt pillanatban. Lehet hintáztatni, pörgetni, forgatni, sörögni, táncolni, bukfencezni, birkózni együtt. Van rengeteg ölbeni játék, mondókázás, höcögtetés, lovacskázás. Lehet kuckózni, összebújni.

Bátran használjuk a dicsérő szavakat! Színesen! Van bőven a szavak kincstárában. Merjük kifejezni, hogy fontos a másik. Hogy öröm számunkra a lénye. Hogy jól esik, amit éppen tesz. Közben figyeljünk a hang tisztaságára, színezetére, játékosságára. A kedvességre. Gyengédségre. Érdemes suttogni néha. Az erő sokszor a gyengédségben rejlik („Elég erős vagy ahhoz, hogy gyengéd legyél?”). Vagy ahogy egy ősi indián bölcsesség fogalmaz: „ha odafigyelsz a suttogásra, nem kell kiabálást hallanod”.

Lehet segítség megcsinálni a másik helyett valamit. Néha az is jól esik a másiknak, ha segítünk neki elvégezni valami olyat, amihez ő már épp fáradt. És van, aki imádja, ha kap valami kis ajándékot. Fontos kialakítani, hogy apró figyelmességeknek is legyen értéke. Például egy csomag virágmagnak, amit együtt elültetünk. Vagy egy szép füzetnek. Amibe lehet közösen rajzolni, történeteket írni együtt. Vagy valami finomság, zöldség, gyümölcs, amit szeret és amiből együtt készíthetünk valamit. Egy családban érdemes sok együttes élményt megélni, nem csak az elkülönültséget, autonómiát hangsúlyozni. Fontos a személyes tér és az intimitás.

 

Címlapkép: Envato Elements

Címkék

szülőknek