Önbecsülés, önbizalom, önkép, önszeretet

Mennyi magunkra vonatkozó fogalom. Hát, ennyire fontosak vagyunk? Pedig ahhoz, hogy egyensúlyban legyünk önmagunkkal, jól érezzük magunkat a bőrünkben, hogy szembe tudjunk nézni a nehézségekkel, elengedhetetlen az önmagunkkal való törődés – persze csak akkor, ha boldogok szeretnénk lenni, s nem utolsósorban tartós, meghitt kapcsolatokat szeretnénk kialakítani az életben. Mert ahhoz, hogy valakivel intim kapcsolatot kialakíthassunk, először is magunkkal kell jóban lennünk.

2018.10.13 Hajdu Anna

„Nem érzem elég jónak magam.”/„Nincs önbizalmam.”/„Én ezt úgy sem tudom megcsinálni.”/„Én ehhez nem vagyok elég jó.” – ismerősek? Csökkentértékűség, önbizalomhiány, torzult önértékelés, az önbecsülés hiánya… csupa hasonló kifejezés, de vajon van különbség? A mindennapokban szinonimaként használjuk őket, de vannak különbségek – hangsúlyozza Pál Feri oly sokszor.

ÖNKÉP – önmagunkról alkotott kép

Magába foglalja mindazon tartalmakat, melyeket hajlandóak vagyunk magunkról elfogadni, a meggyőződés, hogy milyen tulajdonságokkal, erényekkel, korlátokkal rendelkezünk. Iszonyatosan szubjektív folyamat, így gyakran igen torz lehet az önmagunkról alkotott kép.

ÖNÉRTÉKELÉS – magunkra reflektálás és ítéletalkotás

Azt jelenti, hogyan értékelek egy bizonyos cselekvést vagy történést magamra vonatkoztatva. Az önképemnek része lesz így is, úgy is az adott dolog vagy tulajdonság, de korántsem mindegy, hogy azt pozitívan vagy negatívan ítélem meg.

ÖNSZERETET – feltétel nélküli elfogadás

Hibáink, kudarcaink, minden stiklink ellenére – vagy éppen néha pont azokért is – szeretjük önmagunkat. Egy belső hang azt súgja nekünk, hogy szeretetre és tiszteletre méltóak vagyunk. Ez segít abban, hogy képesek legyünk újra és újra talpra állni az életben.

ÖNBIZALOM – eredményes cselekvésbe vetett hit

Cselekvéseinkhez köthető, illetve azokra van hatással: képesnek tartjuk-e magunkat egy-egy szituációban helyesen cselekedni, céljainkat megvalósítani? Az előzőek következményeként fogható fel, s az önbecsülés gyakorlati alapjaként, hiszen fontos táplálékforrások lehetnek a mindennapi sikerek, amik önbizalmunkon múlnak.

ÖNBECSÜLÉS – mély, alapvető viszonyulás önmagamhoz, társaimhoz, a világhoz

Egyfajta alapvető beállítódás. Arra utal, hogyan érzünk saját magunkkal kapcsolatban. Nem egyenlő az eddig elhangzottakkal, bár azok hatással vannak rá. Önbecsülésünk érzelmi folyamatokban gyökerezik, s viszonylag stabilan jellemez bennünket, így személyiségvonásként fogható fel (Kvalem, Soest, és Wichstrom, 2015).

 

Önbecsülésünk többféle funkcióit is ellát életünkben, rengeteg mindenre hatással van (Baumeister és Leary, 2000): összekapcsolódik boldogságunk mértékével, egyéb pozitív érzéseinkkel; elősegíti a sikeres megküzdést. Igaz, valósághű önmeghatározás is csak integrált szelf és magas önbecsülés esetén lehetséges, egyébként „esetleges önbecsülésről” beszélhetünk, amikor mások véleménye alapján határozza meg magát az egyén. Segít társas kapcsolatokban a dominancia fenntartására; s tompítóként hat a létezést fenyegető támadás ellen, csökkenti a haláltól való félelmet és a szorongást is.

De miből merítkezhet az önbecsülésünk? Belső önbecsülés esetén egy belsőleg elérhető forrásról beszélhetünk, valamiről, ami adva van, ami belőlünk fakad. Külső önbecsülés esetén leginkább két forrást említhetünk: munkánk vagy valamilyen teljesítmény kapcsán szerzett önbecsülésről, valamint a kapcsolatokból származtatott önbecsülésről – vagyis amikor kívülről szerezzük a megerősítést.

A „táplálkozási lehetőségek” alapján négy típust különböztethetünk meg:

1. BELSŐ ÉS KÜLSŐ ÖNBECSÜLÉS – „szabadon teljesítő”

Akinek belülről és kívülről is táplálkozik az önbecsülése: egyrészt hajtja egy belső „drive”, hogy valami jót jól csináljon, s ez kívülről is megerősítődik. Az ilyen emberek mernek kockáztatni, a nehézségeket kihívásként élik meg, s mindig van hova nyúlniuk egy kis energiáért.

2. KÜLSŐ ÖNBECSÜLÉS – „kényszerteljesítők

Ezek az emberek kénytelenek kívülről megerősíteni önbecsülésüket, mivel nincsenek belső erőforrásaik. Óriási paradoxonban élnek: kénytelenek teljesíteni, mert az örömforrásuk, de egyben félelmük legnagyobb forrása is, hiszen ha kudarcot vallanak, nincs pozitív megerősítés.

3. BELSŐ ÖNBECSÜLÉS – „életélvezők”

Ezek a „na és aztán?” típusú emberek, akik nem érzik szükségét a külső megerősítésnek, önbecsülésük kizárólag belső forrásokból táplálkozik. Gyönyörködnek az életben, szemlélődő típusok, s teljesítményük sok esetben az íróasztal fiókjában marad, hiszen nem motiváltak arra, hogy azt külsőleg elismertessék.

4. SE KÜLSŐ, SE BELSŐ ÖNBECSÜLÉS – „nélkülözők”

Akinek sem külső, sem belső forrása nincs, ahonnan önbecsülést tud meríteni, azok a kapcsolatok. Talán innen a legegyszerűbb némi önbecsülést szerezni, ugyanakkor persze fél is tőlük, mert ha ott sem kapja meg azt, amit keres, akkor végképp nem tudja, hova forduljon.

 

Önbecsülésünk mértéke jellemző fejlődési vonalat ír le életünk során (Robins és Trzesniewski, 2005). Ahogyan telnek az évek, önbecsülésünk növekszik és csökken – az életünkben bekövetkező normatív kríziseknek, változásoknak köszönhetően.

A gyermekkorra jellemző, hogy a gyermekek önmagukat irreálisan pozitív fényben látják. Idővel és a kognitív fejlődéssel aztán elkezdik önértékelésüket a külső visszajelzésekhez és a szociális összehasonlításokhoz igazítani, kezdenek a realitás felé elmozdulni. Kamaszkorban folytatódik az önbecsülés csökkenése, méghozzá a testkép, illetve egyéb pubertáshoz köthető problémák miatt. A kamaszok egyre többet gondolkoznak önmagukról és a jövőjükről, a kihagyott lehetőségekről és a nem teljesített elvárásokról. A felnőttkor fordulópontot jelent: az önbecsülés növekedni kezd, csúcsát a kései hatvanas években éri el. Ebben az életszakaszban erőt és státuszt szimbolizáló pozíciókban foglalják el helyüket a felnőttek, mely növeli az én értékességének, az önbecsülésnek érzését. Időskorban ezután ismét csökkenő tendencia jellemző. Mindez magyarázható lehet a drámai hatásokkal és változásokkal, melyek ebben az időszakban bekövetkeznek, s azzal, hogy ekkor jellemzően az ember visszatekint életére, és értékeli azt, „mit kellett volna másképp csinálni, mit szalasztott el” stb.

Az idő és nem tényezői mellett több kutató egyéb faktorokat is meghatározónak talált az önbecsülés alakulását tekintve: kivételesen meghatározó például a nem, a szociális kapcsolatok és a szülői gondoskodás minősége, a családi struktúra, illetve a szocioökonómiai státusz is (Kvalem, Soest, és Wichstrom, 2015).

Vagyis igen sok minden van befolyással önbecsülésünk alakulására, de ugyanez fordítva is igaz: önbecsülésünk is igen sok mindent meghatároz életünkben (Baumeister és Leary, 2000): az alacsony önbecsülés számos problémához vezethet az életben, például: drog addikciók, tinédzserkori terhesség, iskolai problémák, fiatalkori bűnözés, nem biztonságos szex, bűnözés, agresszió. Alacsony önbecsülés előrejelzője lehet az iskola korai abbahagyásának, pénzügyi és munkahelyi gondoknak. Míg a magasabb önbecsülés jobb egészséget, elégedettséget a házassággal és közeli kapcsolatokkal, szociális támogatást, alacsony esélyt a bűnözői viselkedésre, munkanélküliség valószínűségének csökkenését és jobb gazdasági kilátásokat jelez előre felnőttkorban. A magas önbecsülés előre jelzője lehet a magasabb fizetésnek, a jobb munkafeltételeknek és a magasabb elégedettségnek a munkával.

 

Láthatjuk, mennyi minden hatással van arra, hogyan alakul önbecsülésünk, az önmagunkkal való jó kapcsolatunk. S az, hogyan vagyunk önmagunkkal, mennyi minden befolyásol. Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, fontos tudnunk, mivel van problémánk. Ha ezzel tisztába kerülünk, már eggyel közelebb vagyunk a változtatáshoz. Például, ha nincsenek belső forrásaink önbecsülésünk növeléséhez, azt nem tölthetjük föl kívülről, azt nem tehetjük helyre azzal, ha meggazdagszunk, sikeresek leszünk, vagy egy óriási cég vezetőjévé választanak minket. Ezek mind külső források, de nem feltétlenül töltik fel belső készleteinket. S vice versa.

 

Forrás:

  • André, C. & Lelord, F. (2013). Önbecsülés. Önszeretet, önkép, önbizalom. Budapest: Park Kiadó Kft.
  • Címlapfotó forrása:  istock / SolStock

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!