Tudástár - dohányzás, nikotin

A dohány a világ egyik legismertebb és legelterjedtebb drogja, és egyben a modern népegészségügy egyik legnagyobb kihívása.

2018.12.14 Hogyan mondjam el neked

A szárított, majd csíkokra vágott leveleiből készült és 18–20 szálanként dobozokba csomagolt cigaretta a felnőtt lakosság egyik legtöbbet használt élvezeti szere – mindannak ellenére is, hogy a rákos megbetegedések egy jelentős részéért a dohányzás a felelős.

Használatának kulturált körülményeit nem tudjuk kialakítani, mivel a szívása során keletkező káros anyagokkal teli füst azokat is mérgezi, akik nem dohányoznak.

Az első használatkor jelentkező kellemetlen drogélményt a dohányzás fiatalkori státuszértéke semlegesíti, majd az aktívan dohányzó felnőtt társadalom legitimálja azáltal, hogy mintát szolgáltat a fiatal számára a dohányzó felnőtt szerepében történő tetszelgéséhez.

A dohány levelei a nikotin nevű stimuláns-anyagot tartalmazzák, ugyanakkor a rendszeres fogyasztást elsősorban nem ez, hanem a cigarettázás felnőttes szerepe teszi vonzóvá az elsősorban fiatalkorú kipróbálók számára.

Mivel a rendszeres fogyasztása során testi függőség, tehát elvonási tünetekkel kísért folyamatos és kényszeres használat alakul ki, ezért a dohánygyártók számára olyan gazdaságilag rendkívül jövedelmező üzleti modell alakult ki, amelyben az eladások a vásárlók addikciójára alapozva hosszú évtizedekre biztosítva vannak. A cigarettából származó jövedéki adó mértéke eltörpül a használat okozta óriási népegészségügyi probléma mellett.

A cigaretta füstgázának belélegzése során a nikotin, a kátrány és a szénmonoxid mellett 4000 féle különböző – köztük mérgező és rákkeltő – anyag kerül a szervezetbe a szájüreg, a légutak és a tüdő érintésével. Az elemek között sajnos radioaktív anyag is található. Ez a polónium 210-es izotóp, amelyet csak az aroma elvesztése árán lehetne kivonni a dohányból, ezért a gyártók nem tesznek lépéseket ennek megtételére. A dohányzás világszinten évente 5–6 millió ember haláláért felelős.

Az utóbbi évek átfogó dohányzásellenes drogpolitikája során a cigaretta folyamatosan szorul vissza a közösen használt területekről, a vendéglátóipari egységek és a munkahelyeket követően jelenleg a társasházak folyosóinak füstmentesítése zajlik.

A dohányzás okozta függőséget csak életformaváltás mellett lehet stabilan leküzdeni, ugyanis a dohányzás feletti kontroll az elvesztést követően már nem tanulható újra. Az addikció megszüntetéséhez végleg szükséges abbahagyni a cigarettázást.

A dohányzás okozta stimuláns-hatás az étvágy csökkenésén kívül a függő fogyasztók számára szinte alig érezhető, ugyanis az utolsó cigaretta elszívását követően nagyjából 30–120 perc elteltével jelentkező elvonási tünetek nagyobbik része az izgatottság, a feszült sóvárgás és a koncentrációvesztés, amit a cigaretta elszívása azonnal megszüntet, és a fogyasztó ezt megnyugvásként éli meg.

A rendszeres dohányzás során mellkasi és légzési problémák léphetnek fel, a terhesség alatti dohányzás akár vetéléshez is vezethet, a tüdőrák kialakulásának esélye pedig többszörösére nő a nem dohányzókkal szemben.

A leszokáshoz fontos a támogató közeg, tehát ha valaki a közösségünkben úgy dönt, hogy leszámol a cigaretta okozta addikciójával, akkor segítsük őt ebben, biztassuk és teremtsünk számára olyan körülményeket, amelyek között a sóvárgásai kisebb eséllyel jelennek meg.

A fiatalok érintettsége

A legfrissebb ESPAD (Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól, 2015, Elekes) kutatás alapján, Magyarországon „a  8–9–10. évfolyamos fiatalok közel kétharmada (62,5 százaléka) kipróbálta már életében a dohányzást. Rendszeres dohányzónak tekinthető (40 vagy több alkalommal cigarettázott) 26,2 százalék.”

Hová fordulj? - Segítői adatbázis függőségek esetén

Címlapkép: istock / LeoPatrizi

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaiddal kapcsolatosan?

Keress minket bizalommal!

Tovább a szakértőkhöz!