Marihuána használata, függőség, elvonás – tudástár

A WHO eddig 11 alkalommal adta ki a betegségek nemzetközi osztályozásának listáját (ICD - International Classification of Diseases), amelyben a szakemberek és kutatók, klinikusok konszenzusa alapján listázza többek között a különböző mentális zavarok kritériumrendszerét. Ennek segítségével mutatjuk most be a marihuánához, a kannabiszhoz kapcsolódó rendellenességeket.

2020.03.04 Hogyan mondjam el neked

Egy korábbi tudástár cikkünkben már foglalkoztunk a marihuána hatásainak közérthető módon való bemutatásával. Cikksorozatunkat az motiválja, hogy a szülők, pedagógusok saját tapasztalatok hiányában ne úgy üljenek le beszélgetni erről a kérdésről a gyermekükkel / tanítványukkal, hogy ők maguk érzik azt, hogy a gyermek világosítja fel őket. Jelenlegi cikkünkben azt mutatjuk be, hogy az egészségügyi, orvosi megközelítés hogyan rendszerezi a marihuána használatához kapcsolódó rendellenességeket. A jelenlegi leírás a betegségek nemzetközi osztályozása (ICD) alapján készült. Az olvasmányosság érdekében néhol az eredeti kannabisz szót marihuánára, vagy éppen a hétköznapi szóhasználatban elterjedt „fű”-re vagy éppen a „kábítószer” szóra cseréltük, illetve az így is kényszerűen gyakori szóismétlések számának csökkentése miatt elhagytuk ezeket. Jelen cikkben ezekben az esetekben minden esetben a kannabiszról van szó.

A marihuána használatából adódó rendellenességek csoportosítása

A marihuána használatából adódó rendellenességek közé tartoznak a használat különböző szokásai, illetve azok következményei:

  • A marihuánának az ún. intoxikáción kívül függőséget kiváltó tulajdonságai is vannak, így az egyeseknél függőséget okoz, illetve elvonást a használat csökkentése vagy abbahagyása esetén.
  • A marihuána használatnak számos káros hatása van, amely az emberi szervezet legtöbb szervét és szervrendszerét érinti. Megkülönböztetjük az egészségre káros, egyszeri használatot a szokásszerű használatától.
  • A kannabisz intoxikáció során fellépő viselkedés által másoknak okozott egészségkárosodás fogalma a kannabisz egészségre káros használata című pont alatt kerül meghatározásra.
  • Számos, kannabisz által előidézett mentális rendellenességet is ismerünk.”

 

A marihuána egészségre káros, egyszeri használata

A kannabisz egyszeri használata, amely már károsította a használó személy testi és lelki egészségét, vagy olyan viselkedést eredményezett nála, amely más személyek egészségét is károsította. Az egyén egészségkárosodásáról akkor beszélhetünk, ha az alábbiak közül egy vagy több fennáll: (1) az intoxikációhoz köthető viselkedés; (2) közvetlen vagy másodlagos toxikus hatások a test szerveire és szervrendszereire; vagy (3) káros beviteli mód. A másoknak okozott egészségkárosodás alatt bármi olyan testi sérülést értünk (a traumát vagy mentális zavart is ideértve), amelyet közvetlenül az a viselkedés okoz, amely a kannabisz egészségre káros, egyszeri használatával diagnosztizálható személy kannabisz intoxikációjához köthető. Ez a diagnózis nem állítható fel, ha az egészségkárosodás a kannabisz más, jól ismert mintázatú, szokásszerű használatának tulajdonítható.

 

A marihuána egészségre káros, szokásszerű használata

A kannabisz olyan szokásszerű használata, amely már károsította a használó személy testi és lelki egészségét, vagy olyan viselkedést eredményezett nála, amely más személyek egészségét is károsította. A kannabisz szokásszerű használata legalább 12 hónap elteltével már egyértelműen látható időnkénti szerhasználat esetén, vagy legalább egy hónap elteltével folyamatos (azaz napi vagy közel napi szintű) használat esetén. Az egyén egészségkárosodásáról akkor beszélhetünk, ha az alábbiak közül egy vagy több fennáll: (1) az intoxikációhoz köthető viselkedés; (2) közvetlen vagy másodlagos toxikus hatások a test szerveire és szervrendszereire; vagy (3) káros beviteli mód. A másoknak okozott egészségkárosodás alatt bármi olyan testi sérülést értünk (a traumát vagy mentális zavart is ideértve), amelyet közvetlenül az a viselkedés okoz, amely a kannabisz egészségre káros szokásszerű használatával diagnosztizálható személy kannabisz intoxikációjához köthető.

 

A marihuána egészségre káros, (időnkénti) szokásszerű használata

A kannabisz olyan időnkénti, vagy időszakos, de mégis szokásszerű használata, amely már károsította a használó személy testi és lelki egészségét, vagy olyan viselkedést eredményezett nála, amely más személyek egészségét is károsította. A kannabisz időnkénti, de szokásszerű használata legalább 12 hónap elteltével már egyértelműen látható. Az egyén egészségkárosodásáról akkor beszélhetünk, ha az alábbiak közül egy vagy több fennáll: (1) az intoxikációhoz köthető viselkedés; (2) közvetlen vagy másodlagos toxikus hatások a test szerveire és szervrendszereire; vagy (3) káros beviteli mód. A másoknak okozott egészségkárosodás alatt bármi olyan testi sérülést értünk (a traumát vagy mentális zavart is ideértve), amelyet közvetlenül az a viselkedés okoz, amely a kannabisz egészségre káros, időnkénti, de szokásszerű használatával diagnosztizálható személy kannabisz intoxikációjához köthető.

 

A marihuána egészségre káros, (folyamatos) szokásszerű használata

A kannabisz olyan folyamatos (napi vagy közel napi szintű), szokásszerű használata, amely már károsította a használó személy testi és lelki egészségét, vagy olyan viselkedést eredményezett nála, amely más személyek egészségét is károsította. A kannabisz folyamatos, szokásszerű használata legalább egy hónap elteltével már egyértelműen látható. Az egyén egészségkárosodásáról akkor beszélhetünk, ha az alábbiak közül egy vagy több fennáll: (1) az intoxikációhoz köthető viselkedés; (2) közvetlen vagy másodlagos toxikus hatások a test szerveire és szervrendszereire; vagy (3) káros beviteli mód. A másoknak okozott egészségkárosodás alatt bármi olyan testi sérülést értünk (a traumát vagy mentális zavart is ideértve), amelyet közvetlenül az a viselkedés okoz, amely a kannabisz egészségre káros, folyamatos (napi vagy közel napi szintű), szokásszerű használatával diagnosztizálható személy kannabisz intoxikációjához köthető.

 

Marihuánafüggőség

A marihuánafüggőség a használat feletti kontroll rendellenessége, amelyet a kannabisz ismételt vagy folyamatos, rendszeres használata okoz. Jellemző tünet a marihuána használatára való erős belső késztetés, amely a használat korlátozott kontrollálási képességében nyilvánul meg, miközben a szerhasználat egyre nagyobb prioritást élvez más tevékenységekkel szemben, és tartós használat alakul ki a károsodás vagy negatív következmények ellenére. Ilyen tapasztalatok mellett sokszor jelentkezik egy sajátos, a kannabisz használatára való, késztetésszerű vagy vágyszerű érzés. Lehetnek a függőségnek fiziológiai tünetei is, például a kannabisz hatásaival szembeni tolerancia, a kannabisz használatának abbahagyását vagy csökkentését követő elvonási tünetek, illetve a kannabisz vagy a farmakológiai szempontból ahhoz hasonló anyagok ismételt használata az elvonási tünetek enyhítése vagy jelentkezésének meggátolása érdekében. A függőség jellegzetes tünetei általában legalább 12 hónapos időszak elteltével már szemmel láthatóak, de a diagnózist akkor lehet felállítani, ha a kannabisz rendszeres (napi vagy közel napi szintű) használata legalább egy hónapja fennáll.

Marihuánafüggőség, aktuális használat

Az elmúlt hónap során tapasztalt, kannabisz használatához köthető aktuális függőség.

Marihuánafüggőség, korai teljes tünetmentesség

Amikor a kannabiszfüggőség diagnózisának felállítása után, sőt gyakran inkább egy kezelési epizódot vagy egyéb beavatkozást (beleértve az önsegítő beavatkozást is) követően az egyén már 1–12 hónapja tartózkodik a kannabisz használatától.

Marihuánafüggőség, hosszan tartó részleges tünetmentesség

Amikor a kannabiszfüggőség diagnózisának felállítása után, sőt gyakran inkább egy kezelési epizódot vagy egyéb beavatkozást (beleértve az önsegítő beavatkozást is) követően, az egyén kannabiszfogyasztása jelentősen, oly mértékben csökken már több mint 12 hónapja, hogy a függőség definíciójára vonatkozó kritériumok esetében már nem teljesülnek, noha kannabiszhasználat történik ezen időszak alatt.

Marihuánafüggőség, hosszan tartó teljes tünetmentesség

Amikor a kannabiszfüggőség diagnózisának felállítása után, sőt gyakran inkább egy kezelési epizódot vagy egyéb beavatkozást (beleértve az önsegítő beavatkozást is) követően, az egyén legalább 12 hónapja, vagy régebb óta tartózkodik a kannabisz használatától.

Kannabisz intoxikáció

A kannabisz intoxikáció egy olyan klinikailag jelentős átmeneti állapot, amely a kannabisz fogyasztása közben vagy röviddel azután alakul ki, és amelyet a tudat, a felfogás, az észlelés, az érzelmek, a viselkedés vagy a koordináció zavara jellemez. Ezeket a rendellenességeket a kannabisz ismert farmakológiai hatásai okozzák, és intenzitásuk szorosan összefügg a fogyasztott kannabisz mennyiségével. Időben korlátozottak és folyamatosan enyhülnek, ahogy a kannabisz kiürül a szervezetből. Olyan tipikus tünetek jelentkezhetnek, mint a helyzethez nem illő, indokolatlan eufória, figyelmetlenség, csökkent ítélőképesség, az észlelési változások (például lebegés érzése, megváltozott időérzék), a szociális magatartás változásai, fokozott étvágy, szorongás, a hétköznapi élmények fokozott megélése és a lassú felfogás. A testi tünetek között szerepel a „kötőhártya-injekció” (vörös vagy vérbő szem) és a tachycardia (magas pulzus).

Kannabisz elvonás

A kannabisz elvonás tünetek, viselkedések és / vagy élettani jellemzők olyan klinikailag jelentős csoportja, amelyek súlyosságuk és elhúzódásuk mértékétől függően eltérőek, és amelyek a kannabiszhasználat beszüntetésekor vagy csökkentésekor egy olyan egyénnél jelentkeznek, akiknél már vagy kialakult a kannabiszfüggőség, vagy hosszabb ideig használtak kannabiszt vagy nagyobb mennyiségben. Kannabisz elvonáskor olyan tipikus tünetek jelentkezhetnek, mint ingerlékenység, düh, remegés, álmatlanság, nyugtalanság, szorongás, diszfórikus hangulat, étvágyzavar, hasi görcsök és izomfájdalmak.

Kannabisz által előidézett önkívületi állapot

A kannabisz által előidézett önkívületi állapotot a figyelem és tudatzavar akut állapota jellemzi, továbbá az önkívületi állapot azon sajátos tünetei, amelyek a kannabisz használata közben, a szer intoxikációja vagy elvonása alatt vagy nem sokkal azután alakulnak ki. A kannabisz mennyiségének és a használat időtartamának elő kell tudnia idézni önkívületi állapot. A tüneteket nem lehet jobban magyarázni primer mentális zavarral, másik anyag használatával vagy elvonásával, vagy más olyan egészségügyi problémával, amelyet nem lehet besorolni a mentális betegségek, viselkedési zavarok és idegrendszer fejlődési rendellenességei közé.

Kannabisz által előidézett pszichotikus zavar

A kannabisz által előidézett pszichotikus zavart olyan pszichotikus tünetek (például téveszmék, hallucinációk, rendezetlen gondolkodás, erősen rendezetlen viselkedés) jellemzik, amelyek a kannabisz intoxikációja vagy elvonása alatt vagy nem sokkal azután alakulnak ki.  A tünetek intenzitása, és azok időtartama jóval meghaladja a kannabisz intoxikációra vagy a kannabisz elvonásra általában jellemző pszichotikus jellegű észlelési, felfogási vagy viselkedési zavarokét. A kannabisz mennyiségének és a használat időtartamának elő kell tudnia idézni pszichotikus tüneteket. A tüneteket nem lehet jobban magyarázni primer mentális zavarral (például skizofrénia, pszichotikus tünetekkel járó hangulati zavar), amely csak akkor lehetséges, ha a pszichotikus tünetek megelőzték a kannabisz használat kezdetét, ha a tünetek még a kannabisz használat befejezése vagy elvonása után is hosszabb ideig fennállnak, vagy ha bármi más bizonyíték van arra, hogy a pszichotikus tünetekkel járó primer mentális zavar már korábban is fennállt (például ha a beteg életútban szerepelnek a kannabisz használatához nem köthető korábbi epizódok).

Kannabisz által előidézett hangulati zavar

A kannabisz által előidézett hangulati zavart olyan hangulati tünetek (például depressziós vagy emelkedett hangulat, az élvezetes tevékenységekben való részvétel csökkenése, megnövekedett vagy csökkent energiaszint) jellemzik, amelyek a kannabisz intoxikációja vagy elvonása alatt vagy nem sokkal azután alakulnak ki. A tünetek intenzitása, és azok időtartama jóval meghaladja a kannabisz intoxikációra vagy a kannabisz elvonásra általában jellemző hangulati zavarokét. A kannabisz mennyiségének és a használat időtartamának elő kell tudnia idézni hangulati tüneteket.  A tüneteket nem lehet jobban magyarázni primer mentális zavarral (például depresszív zavar, bipoláris zavar, skizoaffektív zavar), amely csak akkor lehetséges, ha a hangulati tünetek megelőzték a kannabisz használat kezdetét, ha a tünetek még a kannabisz használat befejezése vagy elvonása után is hosszabb ideig fennállnak, vagy ha bármi más bizonyíték van arra, hogy a hangulati tünetekkel járó primer mentális zavar már korábban is fennállt (például ha a beteg életútban szerepelnek a kannabisz használatához nem köthető korábbi epizódok).

Kannabisz által előidézett szorongásos zavar

A kannabisz által előidézett szorongásos zavart olyan szorongásos tünetek (például rossz előérzet, aggódás, félelem, a túlzott autonóm idegrendszeri aktivitás fiziológiai tünetei, elkerüléses viselkedés) jellemzik, amelyek a kannabisz intoxikációja vagy elvonása alatt vagy nem sokkal azután alakulnak ki. A tünetek intenzitása, és azok időtartama jóval meghaladja a kannabisz intoxikációra vagy a kannabisz elvonásra jellemző szorongásos zavarokét. A kannabisz mennyiségének és a használat időtartamának elő kell tudnia idézni szorongásos tüneteket. A tüneteket nem lehet jobban magyarázni primer mentális zavarral (például szorongással vagy félelemmel kapcsolatos zavar, depresszív zavar erős szorongásos tünetekkel), amely csak akkor lehetséges, ha a szorongásos tünetek megelőzték a kannabisz használat kezdetét, ha a tünetek még a kannabisz használat befejezése vagy elvonása után is hosszabb ideig fennállnak, vagy ha bármi más bizonyíték van arra, hogy a szorongásos tünetekkel járó primer mentális zavar már korábban is fennállt (például ha a beteg életútban szerepelnek a kannabisz használatához nem köthető korábbi epizódok).

Címlapkép: istock / Bulat Silvia